TaNGó én is ráugrottam a topicra ahogy megláttam de ahogy elolvastam az elejét, itt nem annak a lenyeléséről van szó amire te gondolsz, hanem a sértések lenyeléséről. Bárhogy is, kérdésed ne maradjon megválaszolatlanul: igen élvezzük :))
Meglepődtem. Mit csináltok vele, ha nem nyelitek le? Kiköpitek utána? Vagy tudjátok, hogy mikor kell kirántani a szátokból a fütyit ahhoz, hogy máshová spricceljen? Brr. Ha már a számmal kényeztetem, és a végéig elviszem, nemcsak felhúzom, akkor beletartozik, hogy lenyelem. Nem? Legalábbis nálunk ez természetes. Nincs semmi különleges íze, bár én fahéjnak mondom. Egyre kell vigyázni, gyorsan lenyelni, mert ha a számban marad, akkor ott is kezd megkötni, és összeragaszt. Az kicsit kellemetlen. Szerintem senki se féljen ettől, és a pasik meg élvezik. Nem fiúk?
Hali!
A cím alapján két tippem volt:
1. rágó
2. sperma
Egyik sem jött be, de azért otthona vygok a témában: én nem nyelem le, sokáig tartom a haragot, egyszóval bunkó vagyok, utálom megbeszélni a dolgot...
w
Hé, srácok (csajszik)!
Gyertek vissza a témákoz!!!!
Én elég orális beállítottságú vagyok, imádom nyalni-falni az "asszony"-t, megőrülök, amikor csak úgy "lucsog". Pech, Ő nem igazán szereti ugyanígy viszonozni. Sajnos én pedig elvárom a viszonzást. Majd kiderül, hogy mihez tudunk kezdeni egymással hosszútávon (bár két éve együtt élünk...).
Előre bocsátom, hogy senki ne kezdjen türelemről és megértésről papolni, mert ez a két év is csak erről szólt...
Tuskeket tenyleg nem jo magunkban hordozni, mert begyullad, azonnal ki kell huzni azt. Viszont ott is valaszut: visszadofod a masikba (te sem leszel kulonb), vagy megmutatod neki, elmondod, hogy fajt, rosszul esett neked, es aztan eldobod azt a jelkepes tusket? Nem mindegy... Kopjuk csak ki szepen, de ne a masikra...
Véleményem szerint sem jó, ha az ember magába fojtja a sérelmeit. Ez hosszú távon baromira nem kifizetődő.
Én sajnos elég érzékeny vagyok, de szerencsére a Kedves nagyon megértő. Szóval ha bármi van meg tudjuk beszélni - és szerintem csak így lehet a félreértéseket is elkerülni. Ha az ember megbeszéli a dolgokat, akkor megérti, hogy mi esett rosszul és miért a másiknak (és az is lehet, hogy eleve egy félreértés miatt húzta fel az orrát...)
Szóval beszélgetni, beszélgetni, beszélgetni...
Kedves Sófelhasználó!
Amit a veszekedésről írtél, teljes mértékben osztom. Nekem is jól tud esni az ilyesmi, de nem lehet mindenkivel megtenni.
Arról pedig, hogy mindenkinek meg lehet mondani a véleményünket a megfelelő formában, azt gondolom, hogy jó, kell és szükséges is. Azonban vannak helyzetek, amikor inkább nem szólok semmit sem, mert csak magamat idegesíteném továnn, és biztosan nem fog eljutni a fejébe semmi abból az üzenetből, amit küldenék neki. Erre mondhatod, hogy meg sem próbáltam, akkor eredménye sem lehet. De próbáltam, de mindenkit megnevelni nem lehet, meg nem is az én feladatom, hatáskörö, meg hogyanis jövök ahhoz sokszor, hogy mást rendreutasítsak. de amikor jogosnak találom, és a helyzet is olyan, megteszem.
Számomra nagyon fontos a kérdés, amit a címben feltettél, Endorfin.
Amikor tizenéves voltam, volt egy időszak, amikro megpróbáltam magam "fegyelmezni" minél tökéletesebbnek, minél jobbnak lenni. Képtelen voltam kiállni az érdekeimért a még a családomban is (igaz, akkor elég nagy zűrök is voltak, tehát inkább a többiek sorsa érdekelt). Tehát hallgattam, nyeltem. Aztán olvastam okos pszichológiai útmutatókat, és rájöttem, hogy gyomorfekélyem/rákom lesz, ha mindent magamba fojtok. Igen komoly gyakorlással megpróbáltam kimondani a szívemet nyomja. Ma pedig ott tartok, hogy sokszor aza abajom magammal, hogy túl sokat beszélek, néha tudom, kár zsémbelődni, egy vén házsártos asszonynak érzem magam , és mégis.
Jó kimondani, ami bánt, mert a férjemmel igazán jókat lehet veszekedni (ti nem éreztétek azt, hogy egy-egy kiadós veszekedés-ami nem durva, lehet, hogy hülyeségeken folyik, és nem vérre megy- szóval, milyen jól esik...?)
És, ami új szokás: ha valamit látok jártamban-keltemben, nem bírom megállni, hogy ne tegyek rá megjegyzést: ha kimarad egy busz este és amiatt késsük le a mozit, biztos hogy -intelligensen /szerintem/ és határozottan megkérdezem a sofőrt, vajh mért történhetett ez; mikor látom, hogy a cicababa oda parkol a járdán, ahol épp elzárja a járdát és a babakocsit csak nagy kerülővel, az úton lehet továbbtolni, bizony hozzászólok a dologhoz:szóval ezek azok, amikor a férjem igen ideges lesz, én pedig azt mondom, hogy hála istennek, elmondhatja az ember, ami nem tetszik, és biztos kicsi az esélye, hogy a bunkókhoz eljut a mondandó lényege, de ha meg se próbálja az ember, akkor biztos, hogy semmi nem változik.
Nos, úgy tűnik, van, akinek a torkán akadt, hogy
valaki az emésztési (?) problémáit itt reagálta le...:-)
Pedig:
"A világ száját befogni nem lehet,
csak le****ni."........:-)))
Egyes Asztaltársak szerint egyébként egy kis madár-nicknevű asztaltársnő van a nick mögött...:-)
Szivesen olvasnék róla,ha ez igaz, mondjuk külön topicban, hogy egy Hölgy vajon mi okból forgat a fejében
pont homoszexuális fantáziákat ??
Bizonyára veled is előfordult már, hogy valamilyen
sérelem ért.
Valaki olyantól, akivel közelebbi, bizalmas kapcsolatban voltál.
Szerinted mi ilyenkor a jó megoldás-
lenyelni a sértést, vagy azonnal lerendezni, nem hordozni tovább ?
Sajna 9-ből 1 hajlandó rá. Akkor viszont... Volt egy barátnőm, aki nem finnyáskodott. Nna ahogy az csinálta, maradandó élmény volt...mintha porszívót akasztottak volna rád.
Véleményem szerint jobb azonnal lerendezni, vagy legalábbis minél előbb.
Így is maradhat az emberben tüske. Legalábbis még fog emlékezni rá egy darabig, foglalkoztatja az embert, hiába beszélték meg a dolgot.
Ha nem tetszik, amit csinal es nem mered megmondani, mar Te huztad a rovidebbet.
Keress uj kapcsolatokat, de amig nem vagy biztos abban, hogy a masikban bizhatsz, ne egy kapcsolatra epits, hanem hagyj több laza ismeretseget futni es vard ki, melyikböl mi alakul ki.
Sokáig lenyeltem a sértéseket, amik szunnyadtak jó sokáig bennem, aztán egy" földrengés " során, vulkánszerűen a felszínre törtek, és elpusztítottak mindent ami az útjukba került. Ez a legeslegrosszabb megoldás, azóta csak kisebb pusztításokat végzek magam körül, nem várom meg míg kitör a vulkán, hanem a kis "parazita-vulkánjaimat" működtetem, folyamatosan.
Nekem egyszeru modszerem van. Igyekszem mindenkivel baratsagosan es tisztelettudoan viselkedni es jo ideje azt veszem eszre hogy ezt en is visszakapom.
Hogy nez ki ez a gyakorlatban? A kovetkezo szavakat, kifejezeseket kell sokszor hasznalni legyszi, en ugy gondolom, mi a velemenyed, arra gondoltam, hogy vagy, a koszontes barmelyik formaja, mivel foglalkozol, stb.
Egyebkent ha ugy erzem valaki megbantott, akkor igyekszem ott rogton oszinten tisztazni. Szerintem az oszinteseg nem banto ha ezt is tisztelettudoan adjak elo.