Mivan, elsülyedtünk?
Nemrég voltam közigazgatási szakvizsgán, a "személyi állomány korszerűsítése" kapcsán merészeltem néhány rossz szót szólni a főtisztviselők kiválasztásáról, de megkértek hogy ne politizáljak... szerintem ez nem politikai hanem etikai kérdés... és akkor még GL közig.hivatalvezető úr pártkarrierjéről még nem is beszéltünk...
A köztisztviselőségről lévén szó, néhány olyan alapvető megjegyzésem volna, amit eddig már érintettünk, de nem mertünk kinyitni:
Korrupció:
Az ÁLLAMILAG KIKÉNYSZERÍTETT korrupció legszebb példája, amikor kötelező bevételt ír elő az állam azon közhatalmi költségvetési szerveinek, amelyeknek és az ott dolgozóknak a teljes semlegesség lenne a feladata. Aki a közhatalmi intézménnyel üzleti kapcsolatba kerül,a kapcsolatait ki is használja. Aki az különféle alapítványi támogatók közé beáll - qui prodest - nem önzetlenül teszi, egyszer biztos behajtja az ellenértéket!
Ha az állam nem fizeti ki a szükséges működési költségeket, ez az ország nem is várhat mást...
Megfelelő fizetés mellett meg lehetne tenni azt, emitől a képviselőink húzódoznak, vagyis a köztisztviselői karba történt belépést vagyon és jövedelemnyilatkozat adása indítaná, így a későbbiekben minden tisztázható lenne, ha valamelyikünket megvádolnák. Még egyszer mondom MEGFELELŐ FIZETÉS MELLETT!!
Létszám, képzettség, munkavégzés színvonala:
Racionalizálgathatunk, de a munka nem lesz kevesebb. A jól átgondoltnak csak riztkán nevezhető normaalkotás következtében az ügyintézés munkafázisai időben megnyúltak, azonos munkavégzés, több időráfordítást igényel, az adminisztráció következtében. Eközben természetesen a kiszolgáló személyzet, ügyviteli alkalmazottak létszámának csökkentésével próbálja meg az állam pénz nélkül működtetni a rendszert. Egyenes következmény a hatékonyság és a szakszerűség csökkenése.
Pregnáns példa az okmányirodák "beüzemelése", ahol KIZÁRÓLAG A BM vezetője és illetékes vezetők nem vették észre, hogy a dolog nem úgy működik ahogy ez levárható lenne.
ITT AZ IDEJE, HOGY A MINDENKORI KORMÁNY ÉSZREVEGYE, EZ NEM EUKONFORM!!!
Az állampolgár a befizetett adójáért hivatali ügyintézést vár, belátható időn belül, megfelelő színvonalon és az ügyintézés során olyan feltételeket, melyek egy kultúrált országban elvárhatóak - legyen elég levegő, akár üldögélési lehetőség, wc, és ne fordulhasson elő, hogy esetleg - AZ ÁLLAM HIBÁJÁBÓL - nem rendelkezik azzal az okirattalamelyet ugyanaz az állam írt elő kötelezően számára!
Emlékeim szerint a múlt évben az EU illetékes bizottsága jelentős mértékű közalkalmazotti létszámemelést látott indokoltnak a majdani csatlakozás minimális előfeltételeként, hát jelenleg nem ez folyik.
Tisztelt Kollégák!
Ha valakit érdekel, hogy egy "gazdag" önkormányzatnál milyenek a körülmények és a lehetőségek, csak kérdezzen bátran. Lehet, hogy meg fog lepődni.
Én Tiszaújvárosban dolgozom, de nem fenékig tejföl. Kíváncsi lennék más hasonló városok köztisztviselőinek helyzetére.
Üdvözlettel: delawar@freemail.hu
Új hozzászólóként volna néhány észrevételem, megjegyzésem a köztisztviselői vitához.
Magam 13 éve vagyok köztisztviselő - ha köztisztviselő vagyok egyáltalán (erről később).
A rendszerváltás óta valamennyi (leendő) kormány igérte a választások előtt, hogy rendezi ezt a problémát. Néhai Antall József kormányzása alatt született egy köztisztviselői törvény, amelynek alapkoncepciója ugyan jó volt (/politikától/ független köztisztvieslői kar, kiszámítható életpálya, stb.), de már első megvalósítása is hibásra sikeredett. Azóta pedig csak tovább rombolták.
Ne legyünk álszentek, nézzük elsőnek a dolog anyagi részét. A törvény alapvető hibája, hogy nem rendelkezik a köztisztviselői alap éves kötelező minimális emeléséről, vagyis nem garantálja, hogy legalább a jövedelmek reálértéke ne csökkenjen. 1992-ben 15000 Ft-ban állapították meg a köztisztviselői alapot. 1993. január 1-től (alig 6 hónap multán) 18000 Ft-ra emelték. Ma 26000 forint, közel hét év alatt alig Azóta a fogyasztói árak 3-4-szeresükre emelkedtek. Tehát a köztisztviselők reálbére jelentősen csökkent. Ez elképesztő mértékű kontraszelekciót eredményezett. A későbbiek során egyre több pótlékkal egészítették ki a béreket, egyre nagyobb százalékbanengedték meg az eltéréseket, a személyi bérek alkalmazását, ami azt eredményezte, a törvényalkotó eredeti szándékából mára azt is kiölte a gyakorlat, ami kodifikálásakor még benne volt...
A mindenkori kormányok szeretnek játszadozni a számokkal. Néhány példa:
- a Horn kormány egy alkalommal 18000-ről 20000-re emelte az alapot (11 %), és közben 19,5 %-os béremelésről beszélt. Ez talán igaz is volt, ha nem mikro (vagyis a ktv-s zsebe) szerint vizsgáljuk a dolgot, hanem makrogazdasági szinten, vagyis a közszféra bérterhei alapján. Akkor ebbe beleszámít az az emelkedés is, amit a szamárlétrán való előrelépés jelent - vagyis a szorzó növekedése (amit biztos, hogy nem infláció kompenzáló/csökkentő szándékkal tett bele a jogalkotó), az egyre nagyobb számban alkalmazott személyi bérek, pótlékok stb. A bökkenő csak az, hogy a köztisztviselői kar egésze számára csak és kizárólag a ktv-s alap emelése eredményez béremelést. Hasonló példákat bármelyik kormánytól említhetnék.
Nem kerülhetem el itt azokat az álszent szövegeket, amelyeket már tíz éve hallhatunk: csökkenteni a költségvetés kiadásait. Ez elsősorban a bérekre (és a beruházásokra) vonatkozik. A létszámleépítés következtében vagy túlterheltek lesznek a köztisztviselők, vagy pedig külső cégekkel végeztetik el munkájukat. Így ugyan a létszám csökken, esetleg a bérköltség is, de az egyéb kiadások jobban nőnek, mert a kiadott munka - divatos nevén autszorszing - a legtöbb esetben drágább.
Leginkább az az érthetetlen számomra, hogy idáig valamennyi kormány ellenségként/ellenfélként kezelte a ktv kart, holott egy jó apparátus egy szerény képességű vezetőből (miniszterből) - is ki tudja hozni a maximumot - vagy annál többet, míg egy kontraszelektált, létbizonytalanságban szenvedő, alulfizetett szervezet agy kiváló képességűt is simán megbuktathat. Tehát a vezetésnek elemi érdeke volna, hogy a saját embereit - ha a köztisztviselőket a saját embereiknek tekintenék - tisztességesen megfizesse. És akkor a korrupció lehetőségéről nem is beszéltem...
A köztisztviselői szamárlétra a második neuralgikus pontja a törvénynek. A bértáblák és szorzók sok esetben versenyképtelen, alacsony kezdőfizetéseket állapítanak meg a pályakezdőknek. A szorzók jóvoltából előfordulhat - konkrét eseteket is tudok - amikor a pályája alkonyán járó, középfokú végzettségű adminisztratív munkaerő magasabb szorzója miatt többet keresett, mint a pályakezdő diplomás. Többet keresett az, aki gépelt, mint az, aki diktált neki.
Ugyancsak a szamárlétrához tartozik, hogy eredetileg csak néhány évig számítottak volna a köztisztviselői gyakorlatba a nem köztisztviselőként eltöltött évek. Később ez is módosult, ha ma egy 45 éves diplomás elmegy életében előszőr köztisztviselőnek az üzleti szférából, magasabb "rangot" kap - és így magasabb bért, mint 40 éves kollégája, aki már 15 éve dolgozik ktv-sként. A legszélsőségesebb példa pedig az, hogy a törvény alkalmazása szerint, ha valaki 50 éves korában diplomát szerez, akkor mindjárt főtanácsos lesz. Nem alakult tehát ki az az állandó szakmai kar, az az előre tervezhető, átlátható életpálya, amit 1992-ben a törvényalkotó - elvben helyesen megálmodott.
Harmadik: a politika-mentesség. Az eredeti koncepció szerint a közszolgálatban - ne feledjük, a minister szó szolgát jelent - előre meghatározták (volna) a politikai jellegű és a szakmai funkciókat. Minisztériumok esetén a közigazgatási államtitkár lenne a szakmai rész csúcsa, míg a miniszter és a politikai államtitkár politikai funkciót töltene be, egyéb hivatalok esetében pedig valamennyi funkció politikamentes.(Az önkormányzatoknál hasonlóan különülne el a polgármester és a jegyző). A gyakorlatban ebből semmi sem lett, pártfunkcionáriusok tömege lepte el bármely kormányzat alatt a minisztériumok és hivatalok felső és középvezetői tisztségeit, miközben álszent módom lemondtak a pártjukban viselt funkcióikról, esetleges képviselői mandátumukról is. A fordítottja is előfordult, amikor - elvileg - politikailag semleges közép- vagy felsőszintű vezetőből lett miniszter, majd utóbb párt-apparátcsik.
Negyedik: a jogok és kötelességek. A köztisztviselőnek számos összeférhetetlenséggel kell szembenéznie, nem "maszekolhat", nem vállalkozhat, külön munkát is cak igen kivételes esetben, és engedéllyel vállalhat, miközben megélhetési gondjai vannak.
Ugyanakkor beosztásától, munkájától függetlenül ostoba tanfolyamok, alap- és szakvizsgák letételére kényszerítik. Itt térnék vissza arra, amit a bevezetőmben írtam, hogy egyáltalán köztisztviselő vagyok-e. Informatikusként ugyanazt a munkát végzem, mint tenném egy bankban, vagy áruházban, iparvállalatnál, stb. Tehát nem érintkezem ügyfelekkel, nem veszek részt direkt módon az államigazgatásban, mégis számos ostoba vizsgát és tanfolyamot kell elvégeznem, miközben a tényleges szakmai képzésemre nincs pénz és idő. Ezen kívül ezekre a képzésekre és vizsgákra tanulmányi szabadság jár... A túlórák elszámolása sokáig elvileg is lehetetlen volt, ma már elvileg menne, de gyakorlati akadályai - pénz, előzetes engedély - változatlanul megvannak.
A négyévenkénti választásokat rendszeresen követő átszervezések miatti létbizonytalanság-érzet pedig mindent ad, csak a beigért "nyugodt, kiszámítható életpálya" perspektiváját nem.
És az előnyök: MÁV igazolvány, kicsit több alapszabadság, minimális ruhapénz...
Egy ismerősöm mondta - szerintem találóan: három fajta köztisztviselő van: a megszállott, a hülye, és a korrupt gazember. Hát ezen kellene változtatni.
Kedves Stüszi!
Nagy igazságokat írtál. Én is így gondolom a dolgokat. Más mikor a minisztériumi főfunkcik előadást tartanak nekem , nekünk elsó fokú hatóságnak. Akkor gyönyörű szépnek tűnik a megalkotott új jogszabály (lásd: építésügy) de próbálnák ki az életben mikor szemben áll a Mariska nénivel, meg a Józsi bácsival. Vajon akkor, hogy magyarázná el nekik? Bár én legszívesebben 1 hónapot dolgoztatnék velük a "tűzvonalba
Kedves Barátaim!
Amikor beleolvastam a topicba, többszörösen meg kellett kapaszkodjak jól vasalt hivatali és otthoni íróasztali székembe. Ebből is látszik, hogy ez a hozzászólás egy érintett könyökvédős - a bolsevizmusban nevelkedett "kontraszelektált" és "a SZU gyarmati csinovnyik"-járól ered. Van még több számomra értelmezhetetlen politikai jelző a felszólalásokban, amelyekről azt hittem, hogy rég elvesztek 1993-tól kezdve. De nem! Ez még el is menne, hiszen a politikusoktól az ember sok lozungot megtanult.(politikus fejből politikus szél fúj....) Ami azonban jobban aggaszt, hogy még az "ex köztisztviselő"-knek sejtelmük sincs arról, milyen is ez a pálya, az ő szövegüket is belepi a parlamenti rendszerváltó szöveg lila köde. (bizos, hogy e pályának csak az egyik pici szeletébe lát/hat/tak bele) No erről ennyit, és előrebocsátom, hogy kissé hosszú leszek.
Általában:
A köztisztviselői kar nem egységes. (Itt jegyzem meg, hogy nincsennek bővebb ismereteim a TB és Nyugdíj-Biztosítós, APEH-es, meteorológus, húsvizsgáló stb. kollegáimról, én csak és kizárólag a tisztviselő kar -számításaim szerint- nagyobb hányadát kitevő önkormányzati (helyi) középszintű és állami irányításban dolgozó kollegáimról fogok értekezni.
Ebből következhet az, hogy a megosztottság egyik alapja az lehet, hogy a köztisztviselő milyen szervnél dolgozik: lehet önkormányzati- illetőleg egyéb állami szolgálatban álló kollega, és munkája attól is függ, hogy a közigazgatás melyik szintjén dolgozik. (alsó fokon: mondjuk az APEH-nál, középfokú szervnél, mondjuk az APEH Megyei Igazgatóságánál, vagy más DEKO-nál, vagy az államigazgatás felső szintjén, mondjuk a PM-ben, a MEH-nél stb.) Itt sem mindegy hogy milyen beosztásban: robotos rabszolga-e, avagy magasabb (főosztályvezető) avagy mégmagasabb beosztású. Az önkormányzatok is sokrétűek, dolgozhat a könyökvédős 2-3 fős apparátusban, végezve minden létezhető munkát, avagy dolgozhat nagyobb városi, MJ városi (Fővárosi kerületi) megyei (fővárosi) hivatalokban teljesen eltérő körülmények között. Köztisztviselői törvény (KTv.) ide, KTV oda, a feltételek, csak törvényalkotói álmok, (beleértve az EU-t feltételeit is) bár ezeket az álmokat BM szinten álmodták meg, ahol elvileg a szakmához közel állók ütötték össze eme jeles jogszabályt. Mi következik ebből? Az, hogy nincs még a közigazgatásban sem egység, legfeljebb párhuzamos síkok, amelyekről az itt-ott levő csinovnyikok egymásnak átkiabál(hat)nak. Ma -úgy látom-, hogy az eddig a BM-ből kifelé üzengető kórus mellé, illetve fölé egy erősebb kórus került: a miniszterelnöki hivatal (MEH), amelynek -az erősebb és a hangosabb jogán- más akarata van. Tehát mára az irányítás szintjén sincs összhang. Jó ez nekünk? Nem!
Eddig minden parlamenti választást követően damoklesz karja ereszkedett a fejünk fölé. Már 3 ilyen mizériát ért meg az idősebb tisztviselői generáció. (a nyugdíjvárók bandája) Igaz nekem a nyugdíjig már csak 2,5 ilyen periódust kell kibírni. Jó-e a, ha a erőböl politizálni akarják a köztisztviselői kart? Nem! Itt nemcsak alapvetően a vezetőkről van szó! Ha egy hivatalnok úgy látja, hogy nincs kilátása, akkor -hacsak nem hüje- megy amíg lehet, nem várja be azt, hogy elküldjék. Erről jut eszembe Kilényi Géza ama mondása még az ánti időkből. Az államigazgatásban dolgozókat három féle csoportba lehet beosztani:
1. az államigazgatás-buzik, akik ezt a munkát hivatásuknak tekintik, és akármennyire is szar az egész ott maradnak; az
2. ugródeszkások - akik azért lesznek hivatalnokok, hogy kinézzenek maguknak egy jó helyet az időközben megszerzett kapcsolataik révén; és
3. a fáradt k(g)özemberek - akik eltengődnek a nyugdíjukig valahogy.
Én magamat az első csoportba tartozónak vallom eme kategóriák alapján. Nincs kétségem a felöl, hogy ez a csoportosítás ma is élő dolog.
Lehet-e manapság kellően felkészült kollegákkal frissíteni az állományt? Nem! Ha valamely vezető úgy döntene, hogy egy ilyen embert venne fel, akkor valamennyi szóba jöhető jelöltje harsányan ki fogja röhögni. Ennyi pénzért, ilyen feltételek közé nincs épeszű ember aki jelentkezne. (ha másutt nem, de a jegyzői pályázatok során ez nagyon is nyomon követhető) A közigazgatás nem tolerálja még a KTV által nehányaknak előírt, másoknak ajánlott szakvizsga meglétét sem. Az állami igazgatásban ugyanis nincs erre olyan pénzösszeg, amelyből a fizetésemelés finanszírozható lenne, legfeljebb csak azoknál, akik esetében ez a vizsga kötelezően előírt.
Más: hagyjuk el a nagyobb településeket, vizsgáljuk meg, mi van egy kis(ebb) településen. Elvileg az ország 3200 egynehány településéből a nagyobb számot ezek teszik ki. Van-e lehetőség a merítésre? Nemcsak vezető tisztviselő(k)re gondolok, hanem egyáltalán érettségivel rendelkező akárkikre, akik a későbbiekben valamilyen köztisztviselői állást vállal(hat)nának. Hát nagyon kevés akad. Egyes helyi képviselők meg azt hiszik, hogy elég, ha csak egy jegyző van a településen, az el tud mindent látni. Nincs összehasonlítási alap sem, hogy hogyan kellene egy helyi hivatalnak felállni, hány fős lenne egy használható apparátus. Milyen létszámú településen lehet/kell fenntartani és működtetni hivatalt. Ismerek olyan települést, aholy cca. 250 állandó lakosú településnek önálló hivatala van. (de minek) Oda a közeli városból járnak ki dolgozni olyanok, akik a városi apparátusnak valamiért nem kellettek.
A fizetés:
Hát ezen lenne mit csámcsogni. Elsősorban különböztessünk meg kétféle köztisztviselőt. Az önkormányzatiak illetményét a KTv adta lehetőségeken belül az önkormányzatok határozzák meg. A lehetséges olló akkora, mint a bálna szája kitátva. Az illetményalap minimumának lehetséges összege a költségvetési törvényben meghatározott illetményalapnak (26000.- ft) 90 %-a, a maximuma pedig a csillagos ég, azaz az önkormányzati költségvetés bukszájától függ. Keringenek hírek 40-45 ezer forintos iletményalapról is. (megjegyzem, az illetményalapokról a MEH-nek szinte 100 %-os információja van, s jól lát/hat/ják -ha van szemük a látásra- milyen különbségek vannak önkormányzati és önkormányzati- illetve önkormányzati és állami szolgálatban dolgozó köztisztviselők illetményalapja között. Ezt a listát a MEH-ben Balsai István ex államtitkár kérette be cca 1 hónapja.) Jó lenne ezt valami tanulmányban megírni. Az is igaz, hogy az általam ismert önkormányzatok cca 25 %-ánál az illetményalap csak 26000.- Ft. De a többinél több, a MJ városoknál és a megyéknél, mégha önhikisek is, jóval 30000 Ft felett van. Ezzel szemben az állami szolgálatban álló köztisztviselők illetményalapját a költségvetési törvény határozza meg, s az már "ezer év óta" 26000.- Ft. Jó-e ez? NEM! Még akkor sem jó, ha itt-ott némi pótlék akad(ozik). De bánnám is én a pótlékot a fenébe, normális fizetést várok el. Legalább megközelítőleg annyit, mint az igazságszolgáltatásban dolgozó bíró/ügyész kollegáim kapnak hasonló szolgálati idővel! (bár ők is sírnak, hogy kevés a pénzük)És nincs remény a normális fizetésre, mindenki csak pofázik, tépi a száját illetve a írja a magáét itt-ott, hogy bajok lesznek, ha a kormányzat nem tesz valamit, és minden marad a régiben. Még nehány megjegyzés ide: a pénzkérdés súlyos probléma mindenütt. Kistelepüléseken a helyi képviselő a falusi átlagjövedelemhez képest soknak tartja még azt a minimálisan is kifizethető illetményt is, amit adni kell! Más: én nem tudom, hogy egyes állami hivataloknál az illetményezés hogy megy, de néhol van pénz - a fizetést felstájgerolandó, más helyeken pedig még a kötelezően kifizetendő pénzért is harcolni kell. Hol a fenében van akkor a KTv-nek a normativitása?
Még egy megjegyzés. Én nem tudom, hogy honnan vette azt a pénzügyminiszter, hogy a köztisztviselők illetménye nem csökkent. Én csak egy számolni alig tudó jogász vagyok, nem közgazdász zseni, de azt látom, és tapasztalom, hogy ugyanakkora illetmény mellett mint 1998 évben volt, a havi pénzem kevesebb. ADÓJÓVÁÍRÁS!!!!
Munkavégzés:
A köztisztviselő jogszabályok alapján dolgozik és úgy, ahogy azt tőle az előljárói megkövetelik. Ez olyan szolgálat, mint a katonaság, csak épp nincs alakizás, bokacsattogás, meg egyenruha. Rang az van. Tehát, ha veszünk egy átlagos közszolgát, akkor annak a munkája a mai magyar jogrendszert tükrözi. A jogot meg a politika alkotja meg, akár a parlamentben, akár a (ön)kormányzatban. Tehát a munkánkkal való elégedettség/elégedetlenség a jogrendszerünk dícsérete, illetve kritikája. Az más kérdés, hogy még egy "rossz" jogot is lehet emberségesen végrehajtani, és a jót is lehet úgy cselekedni, hogy az ellentétébe csapjon át. Vagyis a közszolga személyén keresztül befolyásolhatja hellyel-közzel a lakosságnak az állammal, önkormányzattal való megelégedettségét, de a megelégedettséget erőteljesen csak a jogi környezet motíválja. Ha valakinek súlyos adót kell megállapítanom, azt tehetem kedvesen is, és azonnal a pokolba fognak kívánni. Nem köszönik meg a szociális segélyt sem Gazsiék, ha azt nem forintban, hanem teszem fel tüzifa/élelmiszer/ruha stb. formában adják. Ilyenkor az első szó mindjárt a lelketlen ügyintézés, a hivatali packázás, meg az első soraimban említett bolsevista csökevény stb. jön az ügyfélből, meg a médiából. Sajnos kétségbeejtően gyenge szinvonalú az átlagemberek jogtudata is.(nem beszélve egyes újságírókról, akik néha teljesen felkészületlenül akarnak valami nagy szenzációról írni) Az ember hivatali idő alatt átmegy sokszor ügyvédbe, és ingyenesen olyan jogi tanácsokat kell, hogy adjon, amelyekért súlyos ezreket kell egy-egy ügyvédnél legombolni.
Meg kell említeni azt a tényt is, hogy a köztisztviselői karon csapódik le honatyáink sokszor csapnivaló jogalkotása is. A törvényhozás nem futbal, amihez mindenki "ért". Tessék megnézni az AB döntéseit. Csoda, hogy a köztisztviselői karnak még ennyi respektje van! Nekünk azonnal kell dönteni. Nincs idő laca-facázni, és húzni az időt az elfuserált jogszabályokon töprengeni, hogy jaj mi a fenét is lehet ilyenkor tenni. (és azért az éves hatósági statisztikák -amelyek az értékeléshez adnak némi támpontot- azt mutatják, hogy nem is dolgozunk olyan rosszul)
Persze azt sem állíthatom teljes bizonyossággal, hogy minden és mindenütt rendben van. Szervezéssel egy sereg dolgon javítani lehet, és kell is. Azonban én azt tapasztaltam, hogy ezek az (át)szervezések sem mindíg átgondoltak. Inkább csak valaki álmodott egyet az éjjel, aztán hoppsza, vágjunk neki. A hebehurgya, hübelebalázsi megoldásokat a közigazgatás nem képes tolerálni, ha pedig tolerálja, akkor az ügyfél vallja kárát. (lásd földhivatali helyzet) A földhivatali mozgolódásnak én nagyon örülök, és teljes mértékben egyetértek minden követelésükkel. Velük a kárpótás rettenetesen kibabrált, és az akkori politikai nyomás gőzkazánja most robban. És senki sem akar a biztonsági szelep(ek)hez nyúlni. Ugyan mire vár a mozdonyvezető? Sőt, még dob is egy-két lapáttal a tűzre, hagy robbanjon!
Nos hosszú voltam ugye. Bár még lenne sokminden, amiről írni kellene. Például arról, hogy mi értelme van a közszférában dolgozókat megkülönböztetni. Miért kell ezeket az embereket közalkalmazottai, köztisztviselői, fegyveres testületi stb. szolgákat egymás ellen ugrasztani az indokolatlan különbségtételekkel. Miért nincs kellően hatékony érdekvédelem. Miért itt kell ezen nyilvános vitát folytatni, amikor nem vitázni, hanem tenni kéne már valamit. Miért kap a minisztériumi kollega a KTv átfogó módosítását követően alig egy héttel később a költségvetési törvényben jól elbújtatva 50 %-os bérpótlékot. Miért kell pótlék címén különbséget tenni az egyes köztisztviselői munkák között, amikor épp olyan fontos az első fokon végzett munka, mint a megyei szintű vagy minisztériumi munka. Mire jó a közszolgálati nyilvántartás, ha gyakorlatilag semmire sem jó? És még sorolhatnám ...... Tehát van tenni itt még bőven.
PS.: a közzétételen egy napot gondolkodtam, amelynek részben technikai akadálya is volt (jelszó) Így átnézhettem az időközben beérkezett anyagokat is. Sajnos ez nem sok. Úgy látszik roppant kevesen olvasnak közülünk ilyen anyagokat. Kár, hogy lefujták a sztrájkot a földhivatali kollegák, mert -szerintem- végleges megoldás nem született, ami történt az csak időhúzás, és porhintés.
Stüszi
Kedves -x!
A Te és az Én hozzászólásomból is kiderül, hogy dacára a köztisztviselői törvénynek (mely a köztisztviselők bérét szabályozza), az egyes közintézmények közötti jelentős különbségekből fakadóan, a különböző területen dolgozó köztisztviselők bérezése jelentősen eltérhet.
A mi intézményünk feladatát díj ellenében látja el. Intézményünk költségvetési intézmény és mint ilyen, a költségvetésből kapja a működésére fordítható pénz eszközöket, és oda is fizeti be a bevételét. A gyakorlatban, már jó ideje minden évben több a bevételből származó befizetés, mint a költségvetésből kiutalt pénz. Így tehát, nem a költségvetés azaz az adófizetők tartanak el minket, hanem önnfenntartók vagyunk, sőt ha lehet ezt mondani, kis részben mi is hozzájárulunk a költségvetéshez. Egy szó mint száz; nyereségesen működünk (Van ilyen költségvetési intézmény is!!! :-))) és ezért lehetséges pl. a bér 16x -os kifizetése és az átlagosnál talán több szociális juttatás. (mi az átlag?, mennyi pl. a minisztériumokban és mennyi az önkormányzatoknál a ruha pénz?) Hozzátenném még, hogy a nyugat-Európában müködő hasonló intézmények dijjai a mi díjjainknak sokszorosai, éppen úgy mint ahogy az ott dolgozók fizetése.
Ha nem vagyok indiszkrét, megkérdezném mennyi a szabadságod?
Tisztelt mindenki! A köztisztviselői szférát minden tekintetben egységesként kezelni (bár sok tekintetben lehet - általában például elmondható az alulfizetettség persze kérdéses, hogy mihez viszonyítunk? EU átlag? Közalkalmazotti fizetések? -ezek általában jóval kissebbek) igen félrevezető és megtévesztő dolog.
Mások a körülmények vidéken, mások Budapesten. Különbség van egy önkormányzat és egy "nyereségesen" müködő országos hatáskörű hivatal között és megint más egy minisztérium.
Remélve hogy a kép árnyalódik, tisztelettel BBF
Üdvözletem mindenkinek!
Sok minden elhangzott, mindenkinek igaza van.De ne felejtsük: Fejtől bűzlik a hal. Egyébként a megalkotott törvények és rendeletek sem mindíg ügyfél ill. lakosság centrikusak, így nagyobb felületen támadhatók a köztisztviselők.Egyébként én már 2o éve itt dolgozom, de mindig kívülállóként próbáltam viselkedni. Meg is kaptam a magamét.
Én is diplomás köztisztviselő vagyok, de nálunk kicsit más a helyzet.
Csak az árnyaltabb kép kedvéért ezt is nézzétek meg.
>5 év munkaviszony után, netto 47 ezer Ft a fizetésem, de ezt tavaly pl. 16-szor kaptam kézhez.
Én 12,5-szer, és 15 év mv. után nem sokkal több a havi fixem.
>+ 40 ezer ruha pénz
Legutóbb 30 ezer, de mindig bizinytalan, még a léte is.
>+ 2200 Ft kajajegy havonta
1200 Ft
>+50%-os vasúti kedvezmény
Gyakorlatilag csak a szolgálati utakra használom.
>+egész éves BKV bérlet (kb.40000 Ft)
Nálunk ilyen nincs...
>+15 ezer nyaralási pénz
Ilyen sincs...
>+magán nyugdíjpénztárba fizet utánam havonta a hivatal
Valóban, a minisztérium megállapodása alapján havi 1000 (1 ezer) forintot :)
>+külföldi és belföldi napidíjak.
Naná. Ez magáncégeknél is megvan, tudtommal törvény szabályozza.
Kedves Hozzászolók!
Mint, alább is említettem egyszerű köztisztviselő vagyok a fiatal és diplomás (gépész mérnök) fajtából. Abban az állami hivatalban ahol dolgozom, nem volt példa tömeges elbocsátásokra. Az itt dolgozók állása gyakorlatilag nyugdíjas állás. Az előmenetelünk a törvény által biztosított. Amióta itt dolgozom, környezetemből egy ember ment el közös megeggyezéssel. (alkoholizmus miatt) Az ez ideig, minden kormány által (Antal, Horn, Orbán)
egyformán szorgalmazott, és végrehajtott racionalizálás és létszámleépítés, minden esetben természetes úton valósult meg úgy, hogy a nyúgdíjba menők és más kilépők helyét nem töltötték be, minden esetben. Magyarán több volt a hivatalból saját akaratukból kilépők száma, mint a belépőké. Abból a hisztériából, amit önök közül sokan vallanak vagy vélnek, hogy tudnilik tömeges elbocsátások lennének az állami hivatalokban, én mint köztisztviselő ez ideig semmit nem tapasztaltam.
Kedves Szoli!
5 év munkaviszony után, havonta netto 47 ezer Ft a fizetésem, de ezt tavaly pl. 16-szor kaptam kézhez. + 40 ezer ruha pénz + 2200 Ft kajajegy havonta, +50%-os vasúti kedvezmény, +egész éves BKV bérlet (kb.40000 Ft) +15 ezer nyaralási pénz, +magán nyugdíjpénztárba fizet utánam havonta a hivatal, + külföldi és belföldi napidíjak. (csak az árnyaltabb kép miatt)
A magánszférában, az alapkereset nagyobb, de általában kevesebb a juttatás. A szabadság minimális! - Ha kiadják!! Tavaly 27 nap fizetett, 3 nap orvosi igazolás nélküli beteg és 10 nap fizetés nélküli szabadságom volt. Vajon a versenyszférában elmehetek-e 40 munkanap azaz gyakorlatilag két hónap szabadságra egy évben? Engem személy szerint, ez a sok szabadság köt legjobban ide. Nekem többet ér a kevesebb pénz nyugisan, mint a sok agyon hajszolva. Nállunk túlóra gyakorlatilag nincs. A hivatal mivel műszaki felügyelet, gyakorlatilag az összes Magyarországon működő termelő vállalattal napi kapcsolatban van. A legújabb technológiák mind a mi kezünkön futnak át, aki tehát fiatal pályakezdőként ide jön, szakmailag a legnagyobb tudást és a legszélesebbkörű kapcsolatokat szerezheti meg rövid idő alatt. Kilépő munkatársaink után kapva-kapnak a vezető cégek.
Remélem sikrült egy kicsit árnyalnom a képet.
BBF
Tisztelt Hozzászolók!
Mint jelenlegi köztisztviselő szeretnék a vitához szólni!
Bagoly1-nek: az önkormányzati tisztségviselők munkáltatója a jegyző és nem az önkormányzati képviselők. A köztisztviselők munkaviszonyát, és az azzal kapcsolatos dolgokat (fizetés, szabadság, munkaviszony megszüntetése, stb.) a Köztisztviselők joggállásáról szoló 1992. évi XXIII.tv. szabályozza. Ez a törvény elég speciális jogokat biztosít a köztisztviselőknek. Pl.: alapszabadság nem 20 nap mint általában hanem 25 nap. A köztisztviselő közigazgatási vizsgával kell hogy rendelkezzék. Összeférhetetlenség. stb.
A közszolgálati jogviszony megszünése:
a/ közös megegyezéssel
b/ lemondással
c/ felmentéssel
d/ a kinevezésben foglalt határidő lejártával
e/ köztisztviselő halálával
f/ a törvényben meghatározott esetekben
Lássuk azt a helyzetet, amikor a köztisztviselő akarata ellenére történik a felmentés.
"17. § (1) A közszolgálati jogviszony - a (3) és (4) bekezdésben foglalt korlátozással -
felmentéssel akkor szüntethetô meg, ha
a) a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik;
b) az Országgyűlés, a Kormány, illetve az önkormányzati képviselô-testület döntése alapján a
közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a
köztisztviselô további foglalkoztatására nincs lehetôség;
c) megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselôt
foglalkoztatták;
d) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;
e) a köztisztviselô feladatai ellátására alkalmatlan;
f) a köztisztviselô nyugellátásra szerzett jogosultságot.
(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának
világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és
okszerű.
(3) A köztisztviselô az (1) bekezdés b)-d) pontjai alapján akkor menthetô fel, ha a hivatali
szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének és
besorolásának megfelelô másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való
áthelyezéséhez nem járul hozzá.
(4) Ha az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok
következménye, a köztisztviselô akkor menthetô fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak
irányítása alatt álló közigazgatási szervnél az egészségi állapotának megfelelô betöltetlen munkakör
nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá.
18. § (1) A felmentési idô hat hónap.
(2) Határozott idejű közszolgálati jogviszony megszüntetése esetén a felmentési idô nem terjedhet
túl azon az idôponton, amikor a közszolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül
is megszűnt volna.
(3) A köztisztviselôt a felmentés idôtartamának felére a munkavégzési kötelezettség alól
mentesíteni kell.
A végkielégítés
19. § (1) A köztisztviselôt felmentése esetén - az (5) és a (6) bekezdésekben foglalt kivétellel - a
felmentési idôre járó illetményén túl végkielégítés illeti meg.
(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselô közszolgálati jogviszonyban töltött ideje
a) az öt évet nem haladja meg, kéthavi;
b) a nyolc évet nem haladja meg, háromhavi;
c) a tizenkét évet nem haladja meg, hathavi;
d) a húsz évet nem haladja meg, kilenchavi;
e) a húsz évet meghaladja, tizenkét havi
illetményének megfelelô összeg.
(3) A végkielégítés összegének meghatározásakor a besorolásnál alapul vett idôt kell figyelembe
venni. Ismételten létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történô megszűnésekor a
végkielégítés alapjául az e törvény alapján járó, korábbi végkielégítést követôen közszolgálati
jogviszonyban töltött idôt lehet csak figyelembe venni. A 11. § (2) bekezdése szerint határozott
idôre létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történô megszűnése esetén a végkielégítés
összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti idôtartamot kell figyelembe
venni.
(4) A végkielégítés összegének kifizetése a munkavégzési kötelezettséggel járó utolsó
munkanapon esedékes.
(5) A gyakornoknak felmentés esetén végkielégítés nem jár.
(6) Végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselô, ha felmentésére azért került sor, mert
nyugellátásra szerzett jogosultságot, illetve - az egészségügyi okot kivéve - alkalmatlanság címén
mentették fel.
Tisztelt Uraim!
Láthatják, hogy egy köztisztvislő felmentése nem olyan egyszerű dolog és főleg nem olcsó mulatság (átlagosan a felmondás időpontjától 14 havi bért kell kifizetni - ez a szolgálati időtől függ) hacsak nem tudják fegyelmivel eltávolítani (ilyenkor persze a köztisztviselő is hibás, "vaj van a füle mögött"). Miután szerencsére már joggállamban élünk a felmentés megtámadható!
Nézzük a valós helyzetet: a kis pénzű önkormányzatoknak komolyan meg kell gondolniuk, hogy tömeges elbocsátásokat illetve személycseréket érdemes-e forszírozniuk, ez ugyanis igen jelentős kiadással jár.
Központi hivataloknál tömeges méretekben ez a körülmény szintén fennáll, ezért ezekben az intézményekben a létszám csökkentést elsősorban költségkimélően (nyugdijkoruak elbocsátása utód nélkül) hajtják végre.
Vezető beosztásból (ov., föov.,stb.) minden további nélkül elhelyezhetők az emberek, de ettöl még nem kerülnek ki a közszolgálatból.
Gyötör diagnozisa megfigyeléseim szerint igaz; jelentős a közigazgatási intézményekben dolgozók között a nyugdíj közeliek számaránya. Mi következik ebből? - Ezek az emberek jelentős részben a kommunizmus idején kerültek ide, ezért sok köztük a kontraszelektált, alul képzett, a beidegzödött "gyakorlatból" élő, erkölcsileg meghasonult és korrumpálódott ember. Kérdésem a következő, szükség van-e erre a "gyakorlatra", szükség van-e a korrupcióban való szakértelemre ? Véleményem szerint, ha a köztisztviselői szféra átalakult volna egy minden tekintetben pártatlan, szakértő intézménnyé, akkor a mindenkori kormányoknak, csak kisebb takarításokat kellene és szabadna végrehajtani. Mivel azonban a "nagytakarítás" és az átvilágítás teljes mélységben még nem történt meg igenis cserélni kell, elsősorban a magasabb szinteken. Tisztelet a kivételnek, de ezek az emberek nem potólhatatlanok!
Mindezekkel együtt, a közisztviselői kar a rendszerváltozás óta jelentős mértékben megújult (még mindig nem eléggé, és ezt hátráltatta az elmúlt 4 év is) és a nagyobb megbecsülés (anyagilag és erkölcsileg) ennek a még be nem fejezett megújulásnak, csak hasznára válhat.
Nevetségesnek és tudathasadásos állapotnak tartom, hogy azokkal a kontraszelektált "szakértő" emberekkel haladjon az ország szekere az europai integráció felé, akik 15 éve még a SZU gyarmati csinovnyikaiként tartották igában az országot. Vegyük észre, hogy ez a tisztviselői kar még jelentős részben a kommunista káder politika által válogatott emberekből áll. Ez a nyugat-európai sztenderd? Szerencsére az idő előrehaladtával innen is, éppúgy mint az élet más területeiről is, egyre gyorsabban kopnak ki (természetes úton) a múlt rendszerhez kötödő emberek. Hangsúlyozom, nem a jobb vagy bal oldali beálítottsággal van gond, hanem a múlt rendszerben rögzödőtt és ahoz kötödő szemlélettel. Szemlélet váltásra szükség van!! Ez a szemlélet váltás nem megy máról holnapra, hanem egy folyamat - melynek még nincs vége - és mivel személyekhez is köthető, együtt kell járjon személycserékkel is.
A köztisztviselői szféra nagyon tág, igen jelentős különbségek vannak az egyes intézmények által megkívánt tudásban, mind mennyiségben mind minőségben, egységes egészként kezelni súlyos tévedés. Vannak részei, ahol viszonylag gyorsan és simán lehet személycseréket végezni (önkormányzatok), de vannak olyan részei is, ahol a szaktudás specifikus volta miatt egy-egy ember pótlása nagyon nehéz.( műszaki felügyeletet ellátó intézmények, stb)
Összegezve: országunknak igenis szüksége van arra, hogy a köztisztviselői kart a kormány ( melynek véleményem szerint ez kötelessége is) fölülről lefelé fokozatosan megtisztítsa a múlt rendszerben gyökerező szemlélettől, és ha kell - márpedig kell - ez járjon együtt személycserékkel, horribile dictu, de elbocsátásokkal is! A személycseréknél, és főleg az elbocsátásnoknál, mindenképp széleskörű figyelemmel, óvatossággal és empátiával kell eljárni!
Legyen minél hamarabb, minél több, minden tekintetben SZABAD és ami ezzel együtt jár, ÖNÁLLÓ GONDOLKODÁSRA ÉS ITÉLETRE képes, DÖNTÉSEIÉRT MINDEN TEKINTETBEN FELELŐSSÉGET VÁLLALÓ ÉS FELELŐSSÉGRE VONHATÓ, - és ami nem - SZAKMAILAG MAGASAN KÉPZETT, FELKÉSZÜLT, ERKÖLCSILEG TISZTA, NEM KORRUMPÁLHATÓ, JÓL FIZETETT tisztségviselője Magyarországnak.
(Vajon sok ilyen van jelenleg? :-)) Remélem egyre több!!)
BBF
Teljesen egyetértek azzal az állítással, hogy a kösztisztviselők nagy része 45 feletti "nyugdijváró" illetve friss diplomások menhelye. De a friss diplomásból is csak néhány különleges fajta hajlnadó havi 40 ezer forintért köztisztviselősködni, amikor a magán szférában 3-4 szeresével kezdhetnek.
Ez a két különleges fajta: aki nem kell máshová (tehetségtelen), illetve hosszabb távú tervei vannak. Ennek ellenére a köztisztviselők hozzá nem értésével, képzetlenségével nem értek egyet, érdektelenségével annál inkább.
Szerintem a politikaellenességnek pont a köztisztviselőkkel kapcsolatban kimondottan van értelme. Ugyanis ők olyan szaktudással rendelkeznek - vagy kellene, hogy rendelkezzenek - ami az állam működése szempontjából elengedhetetlen. Ebben a szaktudásban nagy szerepet játszik a gyakorlat. A gyakorlatot pedig hosszú időn keresztül ugynazon a szakterületen végzett munkával lehet megszerezni. Ezért fontos lenne, hogy a köztisztviselők akár ugyanannál az intézménynél hosszútávú karriert építhessenek. Ehhez pedig egyrészt megfelelő bérezésre lenne szükség, másrészt pedig arra, hogy az állásuk ne függjön az aktuális politikai helyzettől.
Az előző kormány alatt, hogy történt a földhivatali vezetők kinevezése?
Voltak pályáztatások? Mit csinált a szakszervezet?
- Politika ellenes jelszavak túlzott hangsúlyozása, a ló másik oldala - demagógia.
Mint ex köztisztviselő annyit jegyeznék meg, hogy szerintem a köztisztviselők többsége önkormányzatoknál dolgozik, és sajnos legyen itt akármilyen törvény ha az önkormányzati képviselők "csinálni akarnak valamit az apparátussal" akkor azt úgy is megteszik. Szóval szerintem nem az állam szándékaival, a jogi szabályozással van a gond hanem a politikai kultúra színvonalával. Egyes pártok országosan "csak" azt csinálják ami már régóta különösebb sajtófigyelem/visszhang nélkül az önkormányzatoknál bevett dolog, és persze teljesen mindegy hogy melyik pártról van ez esetben szó. Szerintem a politikusoknak kellene "őszintébbnek" lennie, a szabályokban igenis nyilvánosan meg kellene jeleníteni, nyilvánosan vállalni azt amit egyébként is csinál a politika a köztisztviselői karral.
Mint ex köztisztviselő annyit jegyeznék meg, hogy szerintem a köztisztviselők töbsége önkormányzatoknál dolgozik, és sajnos legyen itt akármilyen törvény ha az önkormányzati képviselők "csinálni akarnak valamit az apparátussal" akkor azt úgy is megteszik. Szóval szerintem nem az állam szándékaival, a jogi szabályozással van a gond hanem a politikai kultúra színvonalával. Egyes pártok országosan "csak" azt csinálják ami már régóta különösebb sajtófigyelem/visszhang nélkül az önkormányzatoknál bevett dolog, és persze teljesen mindegy hogy melyik pártról van ez esetben szó. Szerintem vagy a politikusoknak kellene "őszintébbnek" lennie, a szabályokban igenis nyilvánosan meg kellene jeleníteni, nyilvánosan vállalni azt amit egyébként is csinál a politika a köztisztviselői karral.
Mint ex-köztisztviselő:
Véleményem szerint a jelenlegi köztisztviselői kar zömében a munkaerő piacon nehezen váltani tudó 45 év fölötti "nyugdíjvárók" és a kezdő diplomások menedéke. Az utóbbiak közül kevesen érik meg, hogy "beépüljenek" a bürokráciába és friss gondolatokat vigyenek az államigazgatásba, mivel a legtöbben néhány év szakmai gyakorlat után a jobb előmenetellel kecsegtető és többet fizető cégekhez állnak tovább.
Így érthető, hogy messze nem a szakma - pénzügyi, jogi, közgazdasági - elitjet tömöríti a tiszviselői kar, ami meglátszik az állami szervek teljesítményének hatásfokán is.
Mikor fogja a magyar állami vezetés belátni, hogy saját alapjait rendíti meg a napjainkban az ezen a területen folytatott politikájával, és mikor szándékozzák annyira megbecsülni az apparátusát, - nemcsak üres szavakkal hanem anyagilag és erkölcsileg egyaránt,- hogy ez a helyzet megváltozzon?
Amíg ez az állami szemléletváltás nem következik be, nem tartom a lehetségesnek a kislétszámú - takarékos - és mégis hatékony, szakértő, nem politikus, tehát a Max Weber-i értelemben vett bürokratikus - közigazgatás kialakitását.
Mint ex-köztisztviselő:
Véleményem szerint a jelenlegi köztisztviselői kar zömében a munkaerő piacon nehezen váltani tudó 45 év fölötti "nyugdíjvárók" és a kezdő diplomások menedéke. Az utóbbiak közül kevesen érik meg, hogy "beépüljenek" a bürokráciába és friss gondolatokat vigyenek az államigazgatásba, mivel a legtöbben néhány év szakmai gyakorlat után a jobb előmenetellel kecsegtető és többet fizető cégekhez állnak tovább.
Így érthető, hogy messze nem a szakma - pénzügyi, jogi, közgazdasági - elitjet tömöríti a tiszviselői kar, ami meglátszik az állami szervek teljesítményének hatásfokán is.
Mikor fogja a magyar állami vezetés belátni, hogy saját alapjait rendíti meg a napjainkban az ezen a területen folytatott politikájával, és mikor szándékozzák annyira megbecsülni az apparátusát, - nemcsak üres szavakkal hanem anyagilag és erkölcsileg egyaránt,- hogy ez a helyzet megváltozzon?
Amíg ez az állami szemléletváltás nem következik be, nem tartom a lehetségesnek a kislétszámú - takarékos - és mégis hatékony, szakértő, nem politikus, tehát a Max Weber-i értelemben vett bürokratikus - közigazgatás kialakitását.
Napjainkra gyakorlatilag a magángazdaság területén a piaci bér és piaci teljesítmény vált jellemzővé. A köztisztviselők ebből a változásból szinte teljesen kimaradtak. Véleményem szerint a köztisztviselők körében ez azért nem történhet meg, mert a létszámuk jóval meghaladja a szükséges (ha úgy tetszik eltartható) mértéket.
Kérdésem az, hogy hogyan lehetne a létszámcsökkentést és ezzel együtt az átlagbér emelését megoldani?
Magyarországon százezer ember dolgozik a közigazgatásban. Ok azok a "hivatásos bürokraták", akik végrehajtják a törvényeket, muködtetik az államgépezetet és egyszerre szolgálják a hatalmon lévo politikusokat és a nemzetet. Politikai körökben a rendszerváltás óta többször megkérdojelezték a magyar köztisztviseloi kar szakmai felkészültségét és a hatalom iránti lojalitását. Az 1992-ben elfogadott köztisztviseloi törvény ugyan a pártpolitika-semleges köztisztviselo ideálját kodifikálja, de nem teremti meg ennek garanciáit. A megyei földhivatalok élén most zajló személycserék és a jegyzok jövobeni (az önkormányzati választások eredményéhez igazított, határozott ideju) kinevezésével kapcsolatos képviseloi indítvány arra utal, hogy a jelenlegi kormány is a politikai zsákmány részének tekinti a vezeto köztisztviseloi állásokat. Ennek a feltételezésnek ellentmond a közigazgatás fejlesztési koncepciója, amelyet a Miniszterelnöki Hivatalban dolgoztak ki a közelmúltban. A kormányhatározat színtjére emelt dokumentum elvileg összhangban van a köztisztviseloi törvénnyel.
A gyakorlat mégis mást mutat. Mi indokolta 19 megyei és a fovárosi Földhivatal vezetojének cseréjét? (Húszból tizennégy állásba új vezeto került.) Mit kerestek a pályázatot elbíráló minisztériumi bizottságban a megyei kisgazda politikusok? Miért csak azt a döntést vonták vissza (Békés megye), amellyel kapcsolatban 157 földhivatali dolgozó vette a bátorságot, hogy a Miniszterelnöki Hivatalhoz panaszt nyújtson be?
Melyek azok a köztisztviseloi munkakörök, amelyek esetében elfogadható a politikai váltógazdaság közvetlen befolyása? Hol húzódik az a határ, amelyen belül a képzettségnek és a személyes szakmai teljesítménynek garantálnia kell a köztisztviseloi pálya biztonságát? Milyen új követelményeket támaszt a magyar köztisztviseloi karral szemben az európai integráció?
A kérdéseket, hozzászólásokat, véleményeket az adás előtt és alatt is várjuk.
