A fantasztikus irodalmat nem csak Angliaban/USA-ban muveltek ... es nem csak Lem volt az egyetlen kelet-europai iro. Pl. Ivan Jefremov [Andromeda kod + novellak pl. A mult arnyeka valogatsaban] es Kir Bulicsov [Az utolso haboru + novellak pl. a Ketteszakitott elet kotetben - a sok egyeb szovjet sci-fi iroval egyetemben, mint pl. Gennadij Gor, akik mindig az erzo es alkoto az embert allitottak a kozeppontba muveikben - igazi irodalmi ertekekekkel allottak elo.
Én mindig hónapos késésekkel találom a jó topikokat. Ha valakit még érdekel a téma. A sci-fi - a jó sci-fi - nem hogy irodalom, de szépirodalom. Nálam elsősorban Lem, Asimov jobb könyvei, Bradbury tartozik ide. És Douglas Adams Galaxis utikalauza is (kimondta, hogy a mi vicces, nem lehet szépirodalom?)
A sci-fi ugyanis, szemben a krimivel, kevésbé épül bevett sémákra. Lem és az imént felsoroltak pont azért jók, mert nem a külsőségekből írnak regényt, nem az a fontos, hogy milyen fanatasztikus fegyverek, meg technika lesz a jövőben, hanem az emberiség és az egyének miként fognak vajon viselkedni olyan élethelyzetekben, amiket legjobban a sci fi világában lehet elhelyezni? Tehát náluk a jövő, vagy az idegen civilizációk csupán díszletek.
Nem csak a sci-fi fordítók között voltak rémesek, hadd idézzek egy hősfantasy regényből: ".....ledobta a dzsekijét és menekülni kezdett a horrorok elől....)
A Lem Solaris c. művét névadójául választó együttes, amelyik Zsoldos Péter több novelláját is témájául választotta, majd Ray Bradbury Marsbéli krónikák c. regényét alapul véve az ugyanilyen című lemezével külföldön is ismertté vált, koncertet ad Magyarországon!!!!!!!
SOLARIS KONCERT
2006. április 23. - 21 óra
Művészetek Palotája
Budapest
A többi hír, jegyvásárlás a megújult Solaris-honlapon!!!
A szocializmus idején fura, torzított képünk volt a sci-fi-ről. Mivel hatalmas tömegű kiadvány jelent meg a világon, a magyar szerkesztők (Kuczka) képesek voltak kiválasztani ennek az irányzatnak a krémjét, s ezt adták ki pl. Galaktikában. Aztán jött a rendszerváltozás, s nyakon öntöttek minket a legváltozatosabb szeméttel. Arról nem is beszélve, hogy a rendszerváltásig a legjobb írók fordították magyarra a sci-fit, azután pedig olyanok, akik a magyar helyesírás elemi szabályait sem ismerték. Egyszerűen fájt egyik-másik könyvet kézbe venni.
No, látod, éppen ezért írtam, hogy házi használatos, mert mindenkinek más köll. Sokaknak a művészet csúcsa a szarvasbőgés a holdfényben, a kiscicák a gombolyaggal, meg pl. Nemere István. (Mit tagadjam, fiatalkori művei közül kimondottan tetszett úgy durván az első öt, csak aztán egyre inkább feltűntek a cselekmény bakugrásai, az alapvető fizikai stb. tv.-ek ismeretének hiánya -- főleg planetológiában: az nagyon fájt -- és egyre slamposabbakká váltak a mondatok is. Szóval, Nemere nekem nagyon nem: de hát attól Neked pl. tetszhet. A. D. Fosterrel hasonló problémáim vannak, bár ő lényegesen magasabb szintről züllött és messze nem ilyen mélyre.)
Egyúttal felhívnám Nb. Figyelmedet az előző írásomban elhelyezett "stb." kifejezésre. Ezt olyankor biggyesztjük a felsorolás végére, amikor azt kívánjuk érzékeltetni, hogy az nem teljes.
Oh, hát ennél mi sem 1*űbb: az irodalom az írott művészet. No, persze ez feltételezi, hogy tudjuk, mi a művészet: nem tudjuk. Ha tudnánk, nem lenne az esztétika önálló tudomány (vagy legalábbis képviselői, művelői nem tekintenék annak).
Házi használatú megközelítésem szerint az irodalom (művészet) az, ami "mond nekem valamit" -- amitől érzéseim, gondolataim támadnak (mármint nem olyanok, hogy "el kéne hajítani ezt a förmedvényt valami setét sarokba" és nem is olyanok, hogy "szívesen hozzáütögetném a *ző fejét valamihez, ami kemény és dudoros").
:) nem a kötés teszi az irodalmat. Rejtö Jenö is ponyvaalakban jelent meg, én mégis irodalomszámba veszem - talán mások is. (persze ettöl még nem minden ponyva irodalom. de mi is az az irodalom? meg kellene kísérelni egy definíciót)
Vah, akkor szinte minden jót olvastál az elmúlt 5 évből..:) De komolyan, bizonyára voltak még jó könyvek, ám én nem nagyon ismerek mást.
A Vörös Mars nekem nagyon bejött, és igazából az olyan dolgok miatt, amiket Te unalmasnak tartottál. Valóban, igazi science-fi. És egy jó érv az ellen a népszerű vélemény ellen, hogy ma már azért nehéz igazi tud.fant könyvet írni, mert a tudomány túlságosan elktávolodott a napi értelmezési és tudásszintünktől. Ami valóban így van, de láthatólag olykor át lehet még mindig hidalni a szakadákot.
Igazad van a Hyperion tényleg nagyon ott van a szeren.
A Vörös Mars nekem nem tetszett annyira. Szerintem kissé száraz, néhol unalmas. Viszont ragaszkodik a ahhoz, hogy nem csak ficiton hanem tudományos :).
A játékmester, hmm. Nem rossz, de olyan mintha az irónak rengeteg jó ötlete lenne, de valahogy parlagon hagyja heverni őket. Valamiért én sokkal többet vártam tőle, hogy most végre olyat olvasok majd amitől az állam a padlón fogom hajkurászni :).
Magyar kiadásokra gondoltál? Dan Simmons: Hyperion (4 kötetben, Cherubion), Kim Stanley Robinson: Vörös Mars (2 kötetben, de a teljes ciklus így 6 kötetes lesz, ha megjelenik a Zöld- és a Kék Mars is, Möbius SF) Ian Banks: A Játékmester (Agave)...
Most hirtelen több nem jut az eszembe. Ezek mind eléggé mags szintet képviselnek a sf-irodalomban.
Tudtok mondani jó sci-fi-t ami mostanában, mondjuk az utobbi 5 évben jelent meg ? Olvasom a topicot, és valahogy mindig csak a régi irások kerülnek elő mint példák, vagy amit ugymond mindenki elismer.
Bár rég írtak hozzá a témához, de akinek esetleg kételyei vannak a science fiction irodalmi értékeit illetően, az olvassa el Ray Bradbury Langy esők jönnek c. novelláját (a Marsbéli Krónikák egyik fejezete). Ha lehet ilyet mondani, az a novella kőkemény szépirodalom! De a sci-fi irodalomban számos hasonló színvonalú művet említhetnék még. Azért emeltem ki ezt, mert csupán pár oldal, mégis minden benne van, ami jellemző a science fiction-re, mint tematikára, közlési módszerre (a "műfaj"-megnevezéstől én is ódzkodom).
Akinek esetleg nincs meg, itt a cím, ahol megtalálhatja: f451.rpeter.com
Csak annyit szeretnék mondani, hogy ez a kérdés így nem jó. Úgy, hogy van-e sci-fi irodalom, a válasz, igen. Számomra a sci-fi irodalmat a klasszikus, és MÖGÖTTES TARTALOMMAL, MONDANIVALÓVAL megáldott Galaktikás novellák, valamint Lem, Asimov, Wells és más tehetséges szerzők művei jelentik, melyek olykor humorosak, máskor elgondolkoztatóak.
Nekem az fáj, amikor a sci-fi-t egyesek a Csillagkapu sorozattal vagy az egyéb kolosszális baromságokkal azonosítják. Megmondom őszintén, szeretem például a Star Warst, de nem más, mint egy sci-fi álarc mögé rejtett mesécske, és semmiféle mondanivalója sincsen. Ilyen szempontból a Dűne csak azért tetszik jobban, mert hihetlenül komplex filozófiai és történelmi világ van benne megalkotva.
Kicsit lehalt ez a topic sajnos... feldobom azzal, hogy pl. olvastam Clarke "Ráma" sorozatának mind a 4 részét... ha másért nem, de azért biztos irodalom. Ez a sorozat lenyűgözés tekintetében feleveszi a versenyt az Alapívánnyal! Most nem tudok értelmeset írni, mert fáradt vagyok, de ha valakivel meg lehetne beszélni ezt a dolgot... :)
Jut eszembe: Megvan MP3-ban a Világok harcának Orson Welles féle rádiójáték változata, szöveggel együtt, ami akkora pánikot okozott Amerikában annak idején. Ha valakit érdekel, írjon magánban.
Mi van, topiclátogatók, már nem is irodalom a scifi?
Mindenesetre vannak abszolút szépirodalmi SF alkotások. Szerintem ilyen pl. a Solaris, Bradbury jónéhány novellája meg a Világok harca.
:)))
