PinkPanther: Mentsegemre szoljon, hogy azert nem teljes egeszeben
ertettelek felre, errol a hozzallasrol en is tudtam illetve
tapasztaltam. Valaszom ezen resze csak egy mondatra vonatkozott,
nevezetesen, amelyik a "... sok mindenfeéle eszköz támogatásával stb.
stb."-val ert veget. Ezt azert gondoltam implementaciora utalonak,
mert szinten gyakori vadkent olvashato, hogy ettol egy nagy daganat
lesz a kernel, elfelejtven a kernel modularitast vagy hogy
ujraforditassal elerheto, hogy csak az legyen benn ami kell, a
modulozast teljesen kihagyva (Linus pl kb a mai napig igy hasznalja).
S azt gondolom te sem gondoltad komolyan, hogy minden elkepzelheto
hardvert tamogat - jo lenne, ha igy lenne, de azert en meg mindig
aggodok kicsit, ha nem egy altalam valasztott/valogatott hardver(ek)re
kell Linuxot tennem.
A felreertesbol adott MMU-s pelda lenyege az lett volna, hogy az
altalanos modell mellett van hardverre optimalizalva. Persze ezt jo
lenne benchmarkokkal is igazolni :)
A VMware zart es fizetos voltarol: az utobbi kulonosebben nem erdekel,
mert ha erdemlegesnek tartom ingyenesert is szoktam fizetni, s hogy ez
most adomany vagy a termek aranak kifizetese formajaban tortenik,
teljesen mindegy szamomra. S persze, hogy jobban orulnek, ha open
source lenne, de amig nincs jobb ezzel is tokeletesen beerem :) A
teljesitmeny problemadnak sok oka lehet, a tenyek ismerete nelkul
kiindulaskent vmware site/newsgroup-ok.
A DOS particios megjegyzest poennak szantam, tovabbirva: ... tartani
nalatok, masra nem hasznaljak. S ez persze nem igaz, megha nem is
ismerek olyat, aki igy hasznalja, sot azt sem tudom jelenleg
tamogatott-e me'g (en pl szemely szerint mindenkit eltanacsoltam ennek
hasznalatatol) ...
Szaka, félreértettél. Én nem a megvalósításban, hanem a filozófiában értettem a gagyi PC-re való alapozást. És ha jobban megnézed, ezt pozítívumnak jeleztem, miszerint pontosan ettől lett user friendly és minden elképzelhető hardvert támogató a rendszer. Volt olyan dolog, amit a BSD azért nem támogatott, mert azt mondták, hogy ez olyan gagyi, hogy nem égetik saját rendszerüket ennek a támogatásával.
Az MMU szintjeinek számán nem érdemes vitázni, ez egy kiragadott részlet, és gyorsan vissa lehet vágni azzal, hogy melyik a hatákonyabb? Ahol egy igen hardverközeli részre ráhúznak egy generál megoldást, vagy ahol az adott hardverre ráoptimalizálják?
Szóval ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem hiszem, hogy ilyen alapon lehetne összehasonlítani rendszereket.
Wmware: igazad van, a fejlesztés tényleg egy lehetséges felhasználás. Viszont erről jut eszembe, a wmware se nem ingyenes, se nem szabad. Most akkor azért szeretjük? (mellesleg elég használhatatlan sebességűre degradált egy 350-es PII-t, ha futott, és zabálta CPU-t.)
A DOS partíícióról lásd a filozófiáról szóló előző pontot: úgy tűnik, a BSD usereknek nem hiányzott ez a feature. Nyilván megírta volna valaki, ha lett volna igény.
PinkPanther: nem vagyok biztos benne, hogy mindenki osztja azt a
nezopontot, hogy a Linux a (valoban gagyi) PC vasat feltetelezi. Egy
pelda pl a MM: a Linux 3 szintu laptabla kezelest valosit meg, ebbe a
legtobb CPU belefer, holott a x86 csak ketszintu. Intel-en forditaskor
a kozepso szint kioptimalizalodik, marad a ket hardveres szint,
ellenben pl az Alpha-nal, ahol mind a harom szint ki lesz aknazva. Mi
van a FreeBSD-nel? Kulon kod a ketszintre (x86-ra) es a haromszintre
(Alpha). Melyik a tisztabb, karbantarthatobb? A VMware azert nem fog
futni, mert Linux kernel modul kell hozza, amugy multiplatform
(Linuxos vendeg OS-ek eseten multidisztribution) fejlesztesre,
tesztelesre, supportra, alacsony szintu kod fejlesztesre hasznaljak
akiknek keves a gepuk/idejuk/penzuk. Meg persze masra :) Apropo, arra
nem gondoltal, hogy a Linux csak azert tud DOS particiorol futni, hogy
lehessen rendszeradmin tanfolyamokat .... ;)
JT: A sok angol nyelvu onironia utan most egyet magyarul is
olvashattunk. Sok az onironia, keves a szakma ... Hosszu evek soran
PinkPanther volt az elso aki erdemben valaszolt, s ennek igazan
orulok.
fm_user: Elnezest kerek, felreertettem _up lenti sorat, miszerint
erosen keszulsz flame war-ra. Azt hittem szakmai, nem vallasi.
Allaspontodat termeszetesen megertem, s nem azzal volt a gond,
hanem a hamis jelrendszerrel, amely szemantikus mezoin operaltal.
Mr Sla: Az igazat megvallva nem tartom celszerunek es hatekonynak
jelen esetben a maganlevelezest, mivel a magyar linux listakon vagy a
hun.lists.mlf.* newsgroup-okban gyorsabban kaphatsz tobb es minosegibb
valaszt, s mivel ezek kereshetoen archivalodnak, ezert a jovoben mas
is kamatozhat belole. Addig is ket nemreg indult web site tanulmanyozas
gyanant: TuneLinux.com es Linux Performance Tuning.
JT rátapintott a lényegre, egyike vagyok azoknak, akik a BME (ex)Folyszabon ott hátul éjjel-nappal BSD előtt ültünk. Annak idején, amikor én az egyetemre kerültem, ez volt egyike azon kevés helynek, ahol a unix nyomult. Emlékezzetek, 90 tájékán kezdődött a PC-k betörése, mindenki kezdte leírni a többi rendszert, arcal a DOS felé.
Ott, a Folyszabon is szépen nyugalomba vonult a PDP másolat TPA, a maga kis 6th Edition Unix.-ával. (Idézet ezen rendszer installálási útmutatójából: "az 1. szalagot helyezzük a szalagos egységbe, majd a konzol kapcsolósorán írjuk be a következő programot, és adjuk rá a vezérlést", majd pár sor oktalis kód. Na ja, akkor még nem volt installshield. Majd később: minimális követelmény a rendszer futtatásához: 48k memória. És ez a gép, igaz, ennél valamivel több volt benn, elvitt egy tucat felhasználót egyszerre).
Sajnos ez a gép akkor már elég amortizált állapotban volt, de nem sokkal előtte érkezett egy VAX11-750 (amiről Hamster lemaradt később :-), valódi BSD4.3 oprendszerrel. Szóval leszámítva a 6th ed. kis kitérőt, én BSD-vel kezdtem. Igaz, akkor volt egy érdekes TDK munka 92-ben, aminek keretében a 6th ed. unix-ot egy másik sráccal együtt átírtuk 286-os PC-re. Sajnos a TDK konferencián egy 3D animálós program látványosabbnak bizonyult, így csak másodikak lettünk a szerény login: szövegunkel a képernyőn, de sebaj. Arra legalább büszke vagyok, hogy megértettem, mi az, amit "you're not expected to understand" (6os unix slp.c 134. sorában szerepel a komment a kernel források között). Ennek ellenére nem tekintem magam nagy unix hackernek, sajnos ahhoz sokkal több idő kellene.
Mindegy, ekkoriban kezdett megjelenni a 386BSD 0.0, ami nem volt más, mint a BSD Net/2 386-os portja, és annyira bugos volt, hogy gyakorlatilag használhatatlan volt. Aztán megjelent a 0.1, a NetBSD, a FreeBSD és az OpenBSD. Én azt hiszem leginkább azért lettem BSD user, mert ez került először a kezembe, és nem a Linux (ami akkoriban még sokkal kevésbé volt kiforrott).
Számomra úgy tűnik, hogy tényleg megközelítésben van különbség: ahonnan a BSD jött, ott alaptétel volt, hogy szarból nem építünk várat (mielőtt jönne a flame, olvass tovább): azaz feltételezzük, hogy nem kell iszonyatos hackeléseket csinálni, hogy működjön egy device, nem fogyunk ki interruptokból, van math koproci (a BSD-ben sokaig nem volt korrekt 387 emuláció! Ami volt azt is a linuxból vették át (többek közt a GPL-es freebsd 387 emulációt még én portoltam linuxból), de van nem GPL-es is, ez a támogatott amúgy)), a gép korrekten diagnosztizálja, ha baja van, nem bootolunk át más rendszerre stb, hiszen pl. a VAX az egy viszonylag korrektul megépített szerkezet volt. Ezt kelett a PC (a szar, amiből most építkezünk) szintjére vinni. A Linux fejlődése azonban ezt (mármint a vas gagyiságát) feltételezte, így téve lehetővé, hogy user-friendlybb legyen, a sok mindenfeéle eszköz támogatásával stb. stb.
Ez egyértelműen hátrányba hozta a PC-s BSD-t, a Linuxhoz képes (a másik nagy csapás a BSDI vs. USL per volt). Ugyanakkor pont a lassabb feature dömping a stabil, de megbízhatóbb tulajdonságot adta, talán ezért inkább szerver orientált a BSD.
Az cikkról pedig annyit, hogy szerintem messze nem a Linux sértegetése volt a cél, mégha esetleg sokan úgy gondolják, hanem pont az elvakult -amde tényeket semmibe vevő- istenítés (amiből azt hiszem minden oldalon van elegendő) kifigurázása.
Egyébként pedig szerintem a szabad szoftver arról szól, hogy van alternatíva. És az alternatívákra fel kell hívni a figyelmet. Nos, azt hiszem most ez jól sikerült és ennek örülök.
szabolcs
PS.: pár megjegyzés:
Szaka: A Linux emulációban nem csak az ls fut. De fut az oracle, a doom, staroffice és kitudja még mi. A vmware-t nem próbáltam, ugynis ha felrakok egy oprendszert, akkor a francnak sem hiányzik, hogy egy ablakban egy másikat bootoljak. Lehet, hogy fut, ki kellene próbálni.
Null: véletlenül benne vagyok abban a projektben, ahol az IPv6-os hálózatot csináljuk. A BSD-re azért esett a választás, mert ennek volt megfelelő az IPv6 támogatása akkor. De ezen kívül futtatunk még digital unixot, linuxot, nt-t, cisco-t, bay routert, win95-öt, aix-et ipv6-tal. Mindössze annyiva van, hogy a BSD hálózati kód tekinthető referenciának, a legtöbb rendszer erre épül, igen ismert, régóta van stb. Ennek megfelelően nem véleltlen, hogy új hálózati dolgok fejlesztésénél alap platform.
Nyírő András: BSD-t nem akartok egyszer installni, hamár ilyen jó topikot sikerül az Indexnek gerjesztni? :-)
JT: a rendszeradmin tanfolyam leginkább azért megy linuxon, mert tud DOS partiícóból futni, és a kis diszken így elfért egyszerre a dos es a linux, valamint egy zip file kibontásával újra lehet installni.. A BSD ezt nem tudja. (úgy tűnik a BSD felhasználóknak erre nincs igénye)
nem terveztem hogy valaszoljak, vagy allaspontom melle szuksegtelenul es teljesen feleslegesen kozlekedesi rendort allitsak, de velemenyed disztribualasban mutatott izzo lelkesedesedre (tasztal, priv-mail, freebsd lista, ???) valo tekintettel megerdemled, hogy kivetelt tegyek.
Kedves Szaka, nem operalunk azonos szemantikai mezon.
A legtobb, ugymond szamitastechnikai ujsagban vannak 'szponzoralt' cikkek.
Szerzoik pedig, tisztelet a kivetelnek, nagy NULLAK /informatikailag/.
Csak a budos 'marketingduma' megy naluk.
Ha meg olyan alkalmazast akarsz, ami nincs a kedvenc disztrethez illesztve a forrasbol meg tudod csinalni. Ezek altalaban ott vannak tar.gz-ben
Huhu, ez izgalmasan hangzik :-)))
Ugyanugy nem veszett volna el semmi adatod, szerintem mazlid volt, "jo" helyen tort el az alaplap. Ha erzekenyebb helyen tortent volna a baleset, azt nem elte volna tul egyik SW sem. A HW hibakat _nem_ szabad belevenni az operacios rendszerek osszehasonlitasaba!!!
Egyebkent hogy tortent a malor?
azért kérdztem tegnap, hogy jó-e a linux, mert velem itt a múlt héten katasztrófa történt. Mint a szervizben kiderült, az alaplap logice eltört. A MS és Adobe szoftverek végig éltek, nem dobtak el semmi adatot, szépen minden fontosat el lehetett menteni. Az hogy valami baj van, csak az jelezte, hogy a BIOS ötpercenként vészjeleket csipogott.
A Linux mit csinált volna?
Yamesh:
Egyetertek, az a Szamitastechnika cikk szerintem totalkal (felteve, hogy nem "szponzoralt" egy bizonyos nagy szoftvergyarto ceg altal ;-)
"Egyik disztribucioban nem futtathato a masik disztribucio valamelyik segedprogramja." Ezen nem tudom, hogy pontosan mit ertesz.
En Debiant hasznalok, de raktam mar fel tobb RPM csomagot is a rendszerre (bar ezt nem ajanlom masnak, csak ha ert hozza ;-)) Azt hiszem, a RealPlayer 5.0 G2-t is igy raktam fel.
Szoval megy is jol. Amugy meg szinte mindig ott van a forrasa a csomagnak, ahonnan fel lehet rakni, le lehet forditani barmelyik Linux ala.
Szerintem a Linuxnak sokkal jobban artanak pl. az IDG Szamitastechnika hasabjain megjelent butasagok.
Info'99 kulonkiadas (1999 aprilis 27): Megjelent egy cikk a Linuxrol es az integralt irodai csomagokrol. Ez nagyon helyes es udvozlendo. Lathattak az olvasok, hogy nem csak M$-bol all a vilag, ha irodai szoftvereket akarnak vasarolni, hanem vannak alternativak is. Az erteklesben megjelent sommas velemeny, azonban karos, mert olyan szakmai tevedesek vannak benne, amit egy Windoze-n nevelkedett irhat csak le. Azt irja a szerzo, hogy az irodai csomagok korszerutlennek szamito monolitikus nagy kliens szemleletuek. Ez a Linux filozofiajabol kovetkezik. Es hogy celszerubb volna valami IBM Workspace on Demand vagy a Novell Z.E.N elosztott modularis halozati alkalmazas sema. Latszik hogy a szerzo nem latott meg NFS-t es halozatba kotott UNIX-okat. sokszorta konyebb karbantartani egy a fentiek menten szervezett elosztott halozatot, mint a Windozes szoftver disztribucioval szenvedni. Lehet, hogy csak nekem vannak rossz tapasztalatim az M$ SMS-el, de katasztrofa ami abban van...
1999 majus 18 (Nyu filing): Azt irja a cikk, hogy Linuxtol nem varja el senki, hogy 1984-ben irodott DOS alkalmazasokat es 1991-ben irodott Windows programokat hibatlanul futasson. Ez tobbe kevesbe mukodik: Dosemu alatt Turbo Pascal 3.x eleg jol mukodik. A wine-ban jol mukodik a Winword 2.0c. Azt elismerem, hogy amit a cikk ir: Egyik disztribucioban nem futtathato a masik disztribucio valamelyik segedprogramja. Egyebkent ezt tekintik nagyon nagy hibanak a FreeBSD-sek is (En is az vagyok, de szeretem a Linux-ot is). Ezen kene valamit valtoztatni.
A cikkel kapcsolatban az egyik szemem sir, a masik nevet.
Orul, mert emlekeztet, hogy az oly gyakori, s szinte mindennapos Linux
vs Win* vitakban hogyan es hogyan NE viselkedjunk illetve
erveljunk, ha nem akarjuk magunkat es elonyben reszesitett OS-unket
ellenszenvesnek beallitani, s potencialis felhasznalokat eluldozni.
Masreszt sir, mert a FreeBSD egy nagyszeru rendszer, s sem az OS, sem
a jozangondolkodasu kovetoi nem erdemlik meg, hogy elszallt FreeBSD
fanatikusok lejarassak oket. Nem ujkeletu FreeBSD reszrol ez a Linux
ellenesseg, ennek mar eleg "szep" hagyomanya van. A cikkben emlitett
OS Sucks-Rules-O-Meter sem veletlen kerulhetett be, mivel minimalis
erofeszitessel kideritheto, hogy a 'Linux sucks' eredmenye donto
reszben FreeBSD juzerek Linux ellenes munkalatainak eredmenye. En
jobban orultem volna, ha a FreeBSD meltatasara pl az Internet
Operating System Counter lett volna megemlitve, ami lenyegesen
targyilagosabb, s kevesbe hamisithato. A BSD csalad itt is elokelo
helyet foglal el, vagy talan zavaro, hogy itt is jocskan lemaradva a
vezeto Linuxtol, s a Linux-szal ellentetben aranyaiban csokkeno
tendenciat mutat hasznalata? Ez az ellenesseg - sajnos az azon keves
FreeBSD-s kozul - tobb weblapjukon is megnyilvanul pl olyan jol
megalapozott szakmai ervekkel, mint "Linux shrinks your penis! Use
FreeBSD!!!", vagy levelezesi listakon, mint Rutz Antal immar
klasszikusnak tekintheto, kulturaltsagnak jelet sem mutato "A linux
egy nagy szar!" cimu levele. Nem lepodnek meg igazan, ha a Linuxhoz
kepest a FreeBSD sikertelensegenek ez a tipusu viselkedes lenne az
egyik oka. Mind a Linuxnak, mind a FreeBSD-nek vannak erossegei es
gyongesegei egyashoz kepest, s ezekrol targyilagosan is lehet irni,
mikent azt pl a FreeBSD-s Matthew Dillon szokta tenni.
Irasra valojaban a cikk szerzojenek szemelye kesztetett (Advocatus
diaboli, aka tszalay@caesar.elte.hu, tovabbiakban t [nem sertes akar
lenni, minden tole kapott levelben ez volt az alairas]). t-t ezeddig
mint a szakma egyik hazai nagy tekintelyet ismertem, s ugy gondoltam
elegge bolcs ahhoz, hogy nem szol bele abba, amihez nem ert. Elso
megdobbenest a tole nem vart, fent emlitett stilus okozta, de meg
nagyobbat az, hogy a FUD-ban hemzsego Linux cikkeket iro
hatulgombolos, Linuxot eletukben nem hasznalt ujsagirok sem irhattak
volna kulonbet - legalabbis a Linuxra vonatkozo reszekben. Mi lehet az
ok? Provokacio vagy csak a korral/hatalommal jaro feluletesseg,
arogancia? Nem gondolom, hogy az utobbi, ellenben annal inkabb, hogy
ez csak egy a site latogatottsagat novelni celzo, ujsagirasban mar jol
bevalt huzas. Sajnalom, hogy t lett az aldozat ...
De azert lassuk csak a szakmai tevedeseket, tajekozatlansagokat,
csusztatasokat, meg akkor is ha azok nem feltetlen szandekosak, de az
osszkepben negativ benyomast kelthetnek a Linuxrol az OS-t nem
ismerok szamara.
Az osszes felsorolt FreeBSD funkcionalitas megvan a Linuxban is (sot
nemelyik, csak a legujabb FreeBSD-kben megtalalhato, mar tobb eve is),
a WebNFS es az SCSI CAM kivetelevel. Ugye nem kell sorolnom, amiket a
Linux tud, s a FreeBSD nem?
A tesztben, amiben a FreeBSD kondenzcsikot huzva hagyja maga mogott a
Linuxot (bar a tesztelo is azt irja, hogy nincs vilagos gyoztes), tobb
dolog is santit. Nem kell hozza igazan nagy szakertelem, hogy elso
pillantasra eszrevegye az ember, hogy egy lelkes amator, a
benchmarkokhoz mit sem sejto keszitette joindulatuan. Talan ezert
probalta a benchmarkot palastolni azzal, hogy 'out of the box' volt
minden? Megcsak nem is az volt igazan a gond, hogy a teszt egy
alapjaiban 3 eves Linuxot vetett ossze egy feleves FreeBSD-vel. Vegyuk
pl a bonnie-t. Egybol ordit, hogy celjaval ellentetben nem minden
esetben az fs teljesitmenyet merte, hanem inkabb a buffer cache-et.
Semmi info az fs/hw beallitasokrol, a hdparm-ot hasznalva jelentosen
nohet a diszk I/O (UDMA, multicount, readahead, stb), az altalaban
default 1KB-os blokkok helyett 4KB-osat (FreeBSD-nel ez tudtommal 8KB,
amit megtehet, mert kezeli a fragmenteket is, s bar lassabb, mint a
Linux, de legalabb takarekosabb a hellyel), hasznalva szinten min
10-20% novekedes erheto el, kisebb CPU terheles mellett. A teszt
erdemenye jelentosen fugghetett attol, a vinyo mely reszen
helyezkednek el a munkafile-ok az egyes OS-ek eseten, stb. Azert
kivancsi voltam, mi jonne ki tuningolas eseten egy azonos setupban, a
szinten kb fel eves, 2.2.x-es Linux kernelbol: a blokkos olvasas 2.5x,
a seek/s 11x jobb a Linux javara buffer cache-bol. Nekem itt
egyaltalan nem is a tesztelovel volt gondom, hanem az Igazi Ferfival,
akinek a szakertelme (legalabbis a rendszerhangolas teruleten) odaig
sem terjed, hogy ilyen alap dolgokon fennakadjon, sot fenhangon
hirdesse hozza nem erteset.
Tajekozatlansagra vall a fejlesztok atlagos eletkoranak 20 ev alattira
tett kijelentes. A LJ decemberi szamaban pont ezen tevhiedelmek
eloszlatasara irodott egy cikk, melybol kiderul, hogy a
kernelfejlesztok 40%-nak van 10-20, 16%-anak 20+ ev
rendszerprogramozoi, tervezoi multja.
Linux emulacio: nem ketlem az ls, cat, stb remekul futnak, de minek?
Probaljon meg valaki egy igazi programot, pl a VMware-t! Elarulom, nem
fogja tudni futtatni.
A cikk vegen feltett "Mi kell meg?" kerdesre a valaszom,
kevesebb onamitas es tobb tisztelet.
A linux számomra azt bizonyítja, hogy az egész eddigi szellemi tulajdonjogi berendezkedés es az információhoz való hozzáférhetőség teljesen új alapokra fog helyeződni a jövőben. Nevezetesen, hogy létezik innováció és kreativitás anélkül, hogy a kizárólagos tulajdoni ill. rendelkezési jog révén az újdonságérték jelentette haszon kizárólag annak "kitalálóját" illetné meg - illetve hogy nem az innováció (vagy helyettesítsetek be ide akármit, információ-alkotást, szellemi munkát, stb) révén elérhető extraprofit motiválja magát az ilyen irányú tevékenységet. Hanem sokkal inkább maga a kreatív szellem, a mások segítése révén keletkező "erkölcsi haszon" (ezt lehet akár altruista jellegű magatartásnak is felfogni), illetve a társadalomnak mint egésznek a "szolgálata". (Persze a "majd én megmutatom" is lehet motiváló ok...)
Azt hiszem, a jövőben az egész információ-alapú termelés (amely egyre nagyobb részét alkotja a gazdaságnak) az információ-áramlás szabadságán fog alapulni, ami közösségi-társadalmi szinten magasabb "hasznosságot", több lehetőséget, a kreatív potenciál kiteljesedését fogja maga után vonni.
Remélem, mások is hasonlóképpen vélekednek. Elnézést, ha nagyon "közgazdaságian" fogalmaztam volna, de hát erre képes hajnali négy felé egy kicsit részeg közgazdász-hallgató...
hogy kell-e neked a linux? nem kell. neked személy szerint nem kell. pontosabban: számítástecnikai problémáidat (ha vannak) a linux installálásával nem fogod megoldani. a meglévők helyett más problémákat fogsz teremteni magadnak.
tudod kinek kell a linux, de nagyon? a számítástechnikának, mint iparágnak. azért, hogy bebizonyítsa (mindenkinek), amit (a szakmában) mindig is tudtunk: a számítógép megbízható, hasznos munkaeszköz, hogy időt lehet vele spórolni, hogy a feladatokat jobban és gyorsabban lehet vele megoldani. hogy megbízható. megbízható. bizalmunkra méltó. rábízhatjuk magunkat.
EZÉRT van most asztalon linux. nem azért, mert olyan nagyon jó, hanem mert általa a számítástechnika (általában) válhat jobbá. mert a lehetséges alternatívák közül ez a legjobb. segítségével megszünhet a microsoft monopolhelyzete. a szakma már rendesen rámozdult, mindenki (kicsik, nagyok, index) be van izgulva, szurkol, reménykedik vagy éppen tesz valamit.
mondjuk, te is tegyél valamit egy igazságosabb, szebb világért. menj el szavazni. ültess fát. adj vért. installálj linuxot.
Nekem nagyon tetszett, végignevettem az egészet. Aki ezen megsértődik, az megérdemli.
Első Linux? 1995. január, az első CHIP CD, Slackware 1.1.18-as kernellel, 486-DX33, először UMSDOS-on, aztán egy kb. 30 megás partícióban... ha belegondolok, hogy most több gigabájtot foglal a merevlemezemen...
Ahh, a régi szép idők... amikor fél napig fordítottam a Mosaic-ot, hogy végre megnézhessem az első saját HTML lapomat a szintén órákon át telepített NCSA httpd-n. Hogy örültem, amikor először rendesen indult az X é végre játszhattam az xtetris-szel (mást nem nagyon tudtam még akkor X alatt csinálni...)
Ami mostanában még tényleg nagyon ász, az a BeOS. Megérne egy külön topicot. Meg valaki megdobhatna egy CD-vel is... egy éve hetente olvasom a hírlevelüket, már háromszor eldöntöttem, hogy megrendelem, de aztán egyszer se sikerült...
Van, eloszor fogalmam nem volt rola, mi ez, es teljesen ketsegbeestem, aztan elkeztem hasznalni, aztan egyre jobban megtetszett, hogy nincsenek szegmensek (akkor meg win 3.1 volt a meno), aztan egyszer veletlenul raswapeltem a DOS particiora, ezutan egy jo darabig csak linuxom volt :))
Aztan a jatekok miatt visszaszivargott a MS, de nem baj, jol megfernek :)
win95 forever error and kerlek push ay oke buttont mert fatalis error kovetkezteben a rendszer halt.
A nem save alkalmazasok munkai forever lost vagy nem hejrealithato.
Mar csak a hejesirasellenorzo mukodik!
Azok, akik azért aggódnak, hogy a cikk olvastán nem a Linuxot választja egy kiábrándult M$-hívő, nyugodjanak meg! Az a lényeg, hogy eggyel kevesebb vindoze fusson. :-)
Hamster, en a munkahelyemen telepitettem eloszor Linuxot egyedul, de elotte mar parat osszetakoltunk a kollegammal, ugyhogy gond nelkul mukodott :-))) Legnagyobb elmenyem vele: uj gepeket hoztak, de a merevlemez kapacitasa kisebb volt, mint a regiben, gondoltam, kicserelem a kettot. A regi gep egy NCR Globalyst volt, az uj Siemens Scenic. Csere megvolt, bootolas. Linux szepen irja ki az uzeneteket, mas eszkozt talalt, betolti a modult, stb. es mukodott !!! A ringyoz 3.11 Workgroups ezzel szemben csak 3 napi szenvedes utan volt hajlando feleledni ugy, hogy mindvegig igenybe vettem a PC-Support segitseget :-(
architect !
Tok mindegy, ki mit ir rola, aki _hasznalja_, az ugyis tudja, mirol van szo!
Hogy kell-e Neked Linux, az donti el, mennyire fontos az adataid epsege. Teszem azt, egy jol telepitett Linux evekig bir ujrabootolas nelkul "elvegetalni" (ez termeszetesen a lefagyasmentesseget is jelenti). Termeszetesen ha szereted (bocs: nem zavar, inkabb igy fogalmazok) az instabil cuccot a programjaid/munkad alatt, akkor mindegy, mit futatsz. Egyebkent a Linux ugyanazon a HW-n sokkal jobb (kb. 2-2,5-szoros) teljesitmenyt nyujt, mint az NT. Ez is egy szempont lehet...
Ha pedig van egy erosebb gep a kornyeken, a tobbi gyengebb, X-terminalkent is lehet hasznalni, lehet, hogy jobban jarsz, mint barmi massal.
Persze, megfelel a válasz.
Most már csak azt nem értem, hogy ha tényleg jó a Linux, akkor miért nem mindegy, hogy ki hol ír róla ezt-azt.
Kérdésem: Abban jó-e a Linux, hogy nincsenek benne szemmel láthatóan direkt benne hagyott hibák, mint az MS progikban, hogy megvedd az upgradet is.
Én tkp. összesen 5 vagy 6 felhasználói programot használok, és egész jól megvagyok minden más nélkül. Nem vagyok gépőrült, csak hozzáköt a munkám. Akkor nekem kell a Linux?
Szerintem sokan vagyunk úgy, hogy már négy-öt éve ezt használjuk otthon, csak hogy belédkössek. :) Meg amúgy akkoriban is a PPE meg a ZZ volt a divat nálad ;) De visszaemlékszem, ahogy a 486DLC40-en 4 mega RAM-al egyszerre voltam bent a neten minicomon át (no ppp), miközben két DOSEMU futott, az egyikben Bluewave, a másikban Turbo Pascalban editáltam valamit... Aztán az első kernelfordítási kísérlet, 6 óra után "fatal 11" :) Vagy ugyancsak négy megával X, két perc alatt feljött a Netscape, a vincseszterem meg elszédült a swap-olástól... Másnak milyen élményei vannak az első önállóan telepített Linuxáról?
Mi az a Linux ?
Hat egy stabilan es gyorsan mukodo operacios rendszer :-)
Sokaknak fontos, alternativakent M$-termekekre, amiket operacios rendszernek csufolnak :-)))
Nyírő András:
A Linux otthoni felhasználásra még csak mostanában kezd alkalmas lenni. Még van mit fejlődnie azért.
Cégnél szervernek és sok esetben már munkaállomásnak is tökéletesen használható amúgy.
Otthonra még nem mindenkinek ajánlanám, de kipróbálni mindenképpen érdemes. És ha most még nem elég jó, akkor meg kell nézni fél év múlva. Vagy egy év múlva.
En anno 3x raktam fel a Linuxot, amíg végre megmaradt a gépemen ;-)
