Nálunk is mesélték, hogy a Soroksári Óperencián túli gazdák különlegesen optimista világszemléletű emberek. Képesek mindent a pozitív oldalról szemlélni, állandóan megtalálják a rosszban a jót. Az adott helyzetben azonban talán nem annyi a hideg vizes, mint inkább egy jó melegfürdős kúra tehet jót, amiből - úgy mesélik - arrafelé megszámlálhatatlanul sok található.
Ami az itt élő függőleges kutyákat illeti, bizony sokszor előfordul, hogy lehetetlenül viselkednek a kőbányából származó ital fogyasztása után. Az új szokásomat sem értik. Azt hiszik, hogy étkezés után azért nyalogatom a függönyt, hogy ezzel is színesítsem egyhangú étrendemet. Ne veszik észre, hogy így vacsora után nem száraz, hanem nedves pofamosást végzek akkor, amikor beletörlöm ajkaimat a függönybe. Ösztönösen ugatnak, meg vicsorognak, hiszen nem értik szegények a vízszintesek gondolatvilágát. Sokat kell még fejlődniük.
Black
Most, hogy a hálaadó énekek után teljesen berekedtem, van időm egy pár szót leírni.
Az ősi kultusz, amit itt a vén bárdok énekelnek aról szól, hogy végre nincs mit eladni és igy nem fordul elő, hogy az elszállitott árut
a, nem fizetik ki
b, nem kell kifizetnem előre a szállitási költségeket
c.nem kell az idegeimet kezeltetni valami jobb szanatorium hidegviz kuráján
Jegyezd meg, hogy két vizszintes ember létezik
a.disznó
b.kutya
az a vizszintes ember aki a sőr nevű kesernyés italtóll válik azzá és részeg disznónak mondják nem azonos az a. pontba hivatkozottal.
Érdekes egy országban élsz, ahol a langymelegben olyan különleges gabonaféléket arattok, aminek se kalásza, se szalmája. Ez ott nálatok minden bizonnyal valamilyen érdekes és régi kultusz modern változata. El tudom képzelni azt az örömöt, ahogy a helybéliek ujjonganak az aratás végén a termésnek. Ilyenkor biztosan hálaadó énekeket visz a szellő a csillagfényes égbolt alatt.
Itt mifelénk azonban nem ilyen vidám a helyzet. Télen bizony cudar hidegek szoktak lenni, ami ellen a helybéli előkelőségek úgy védekeznek, hogy csak tavasszal kapcsoltatják ki maguknál a távfűtést. A kevésbé tehetősöknél pedig előfordul, hogy se szó, se beszéd, kikapcsolják náluk a szisztémát. De jól ismerheted az itteni vidék szokásait is, hiszen igaz ami igaz, errefelé régi hagyomány, hogy a sör árát állandóan emelik. Nem is tiltakozik ellene senki, hiszen mindenki úgy tudja, hogy ez egy örök törvény, és ha egyszer megsértik, akkor lesújt rájuk a deficit.
Én magam még nem jártam a Te különös országodban, mivel eddig még nem tudtam átkelni a Soroksári Óperencián. De azért el lehet lenni ebben a mi kis multikulturális olvasztótégelyünkben, amiben innen mifelőlünk nézve mintha egyre több zárt alrendszer létezne. Gondolok például a kínai kolóniára, melynek bátor pionírjai átkeltek a csapadékvíz elvezető árkokon és megvetették lábukat egy azóta már kihalt népcsoport, az un. munkások ősi földjén. Persze tehették, mivel az utolsó munkás már régen egy balatonfelvidéki rezervátumban lakik, az arra felé bámészkodó modern külföldiek nagy örömére.
Így azután a nyílt rendszerek lassan el-el tünedeznek, mint például a kutyám, amikor a közelben egy-egy szukácska kelleti magát. Pedig a kutyám az egy speciális lény. Amikor például hajlandó velem kommunikálni, akkor egészen nyíltnak tűnik, viszont ha szerelmi bánata van, akkor zárkózottan saját gondolataiba mélyül. Kérdezem is ilyenkor tőle, hogy "mi van te vén kan, meghülyültél?", de nem reagál. Gondolatai egészen máshol járnak. Én próbálom megérteni, rávenni arra, hogy viselkedjen nyitott rendszerként, de ekkor meg belém harap és a konfliktus eltart vagy egy fél napig.
A probléma ugyanis az, hogy ő szeretné kitárni gondolatait, csak hogy nem nekem, hanem egy csinos kis szukácskának, vele szeretne nyílt rendszerként viselkedni, csak éppen nem hagyják. Mondom is ilyenkor mindenkinek: "vigyázz, ma harap a vén dög!". Pedig egyébként jó kutya. Még a Gödel tételt is meghallgatja a világ megismerhetőségének korlátjairól. Csak azt nem értem, hogy miért mindig akkor igazolja ezt elzárkózásával, amikor elcsavarja a fejét egy bájos szuka.
Hát ennyit a nyílt és a zárt rendszerek néhány tünetéről.
Kedves H.Tamás
Nem belezavarodta, hanem elfelejtettem, talán az első évfolyam második félév analizis anyaga volt a Heine-Borel tétel.Csúfos dolog, mert számtalan bízonyitás használja.
Göddel lényege:a világ megismerhetetlensége.
A politikus emlitése nem helyénvaló mivel csak három ősi mesterség van, fontossági sorrendben a kurva, a pap és a katona.
Arra azért kíváncsi volnák, hogy miféle castroista fordulattól tarthattak a nyolcvanas évek Portugáliájában.
Soares minden szélsőséget levert, és az egyik legstabilabb demokráciát alakította ki Európában. Mellesleg, éppen EZÉRT a tettért is ölelték keblükre, nem pedig azért, hogy a kedvezőtlen fordulatokat megakadályozzák.
Nem győztél meg arról, hogy a belépés feltétlenül hátrányos, noha magam is tele vagyok kétségekkel. (Egy erős cseh-lengyel-szlovák-szlovén-magyar-román gazdasági tömböt nagyon ésszerűnek tartanék.)
Ja Irország meg egy kicsit kakukktojás.
Itt angol nyelv, oktatási rendszer és kultura volt, tehát az ország szellemi infrastrukturájának tojása már régen készen várta a nemzetközi töke spermáját, hogy a gazdagság gyümölcse megfogganjon.
Kedves dr. Čletkopf
Sajnos, azok az idök elmultak.
Akkor, a gazdag országok igen fontosnak tartották, hogy a baloldali fordulat megakadályozása, valamint egyéb geopolitikai célokból (portugália estén egyenesen kubai tipusu fordulattól tartottak, Görögországban is elevenen élt a polgárháboru emléke) a felzárkozást nagyvonaluan megfinanszirozzák.
Ezt most több dolog miatt nem akarják illetve szükséges megtenniük:
1. A közvetlen kényszer a SZU -val eltünt.
2. A nyugateurópai fejlödés lelassult különösen az USA -hoz képest, a magas munkabérekkel, kiválo szociális ellátással elkényeztetett alkalmazottak államai félig meddig válságban érzik magukat. Nagy a munkanélküliség.
Az Euro rohamosan gyengül a dollárhoz képest.
3. A megsegélyzendö és egyben konkurenciát jelntö embertömeg sokkal nagyobb, mint az ir,görög,portugál hármas. ( Spanyolországot azert nem emlitem, mert annak a reletiv starthelyzete jobb volt, mint az emlitetteknek.) Ugyanakkor szanálni kell a Balkánt, es türelmetlenül kopogtatnak az egyéb éhesek Eszt országtól Bulgáriáig)
De ha úgy vesszük, annak idején az írek és a portugálok, sőt, a görögök is tarthattak attól, hogy puccerei lesznek a németeknek, franciáknak, stb.
A jelen tendenciákat látva, ők lettek a legnagyobb haszonélvezők. Különösen az írek, akik nem is csinálnak titkot abból, hogy még mindig zöld lankáikat bámulnák balladákat regélve, ha nincs az EU.
Persze azért fel kell készülni a megaláztatásokra, de ha van jó terv és tárgyalási stratégia, akkor még sikerülhet is.
Az EU -tol való odzkodás nem feltétlenül a xenofobia tünete.
A xenofobia mindig egy tulkompenzált kisebbrendüségi komplexus. Gondolom ebben nincs vita köztünk.
Az EU csatlakozáshoz való viszony kialakitása azonban számos valódi bizonytalansági faktor függvénye lehet számomra elfogadható gondolkodásu ember számára is:
Milyen lengéskkel fog járni az uj trajektóriára átmenet?
Mennyire lesz az ország képes, hogy az átmeneti folyamatban érvényesiteni tudja érdekeit? (Čn itt a nyilvánvaló gazdasági, es nem a hagymázas "összmagyar" -érdekekre gondolok.)
Nem valósul-e meg szép csendesen az a - dolgok inflálodásában jelentkezö - széles körbrn megfigyelhetö folyamat, aminek következtében mi csak a B osztályu tagjai lehetnénk az EU-nak, aminek következtében a kecsegtetö gazdasági elönyök nagy mértékben erodálodnának?
Az EU belsö gazdasági és a világ külpolitikai fejleményei nem hiusitják e meg a viszonylag rovid idö alatt történö felcstlakozás reményét?
Részemről rendben a közös nevező. De akkor egy kérdést engedj meg:
Egyes xenofób magyaroknak például az EU lenne az a hatalmas kő, amelyet nem bírnának felemelni? Ezért nem is akarják, és megmaradnának saját (belső, zárt) mindenhatóságuk köreiben?
dr. Čletkopf
Drága Dottore,
alkudjunk meg, jussunk közös nevezöre, hogy az egyház és az affin politikai erök vonatkozásában szimbiotikus kölcsönkapcsolatról van szó.
Más: egy halmaz akkor zárt ha tartalmazza saját határát.
Ilyen egyszerü. Ezért tartom kicsit eröltetettnek a zárt és nyilt társadalmakra, vagy gondolkodásra valo direkt átvitelt.
Ha a halmazelmélet vallási alkalmazásainál tartunk, akkor viszont két érdekes tételt lehet megemliteni:
Cantor bizonyitotta be, hogy egyetlen halmaz sem lehet ekvivalens saját hatványhalmazával. A bizonyitás analogiájára született az isten mindenhatóságát cáfoló paradoxon:
Ha Isten mindenható volna tudna létrehozni egy olyan sulyos követ is, amit nem bir felemelni.
A másik hiteket rengetö matematikai eredmény Gödel -hez, kapcsolódik, aki bebizonyitotta, hogy egy rendszeren belül nem bizonyitható be annak ellentmondásmentessége, illetve ha egy rendszerben egy ellentmondás található, akkor minden a rendszerben megfogalmazható állitás ellenkezöje is bizonyitható.
Summa summarum: Mindenben JO kételkedni.
"
-inkább hasonlít egy katonai szervezethez, mint politikai párthoz, így tulajdonképpen félkatonai szervezetnek lehet tekinteni
-politikai céljukat alkotmányon kívűli eszközökkel akarják elérni
-szigorú hierarchiája van, alá-fölé rendelt utasítások jellemzik működését
-a társadalom totális átalakítására törekednek
-egyik fő céljuk a konfrontáció"
Jórészt egyetértve, egy pontoddal vitatkoznék. Nem a politikusok tartják a vallást hatalmuk eszközének, hanem inkább fordítva.
Az egyház minimálisra csökkent gazdasági ereje és hanyatló szellemi befolyása miatt a politikát par excellence önfenntartó tényezőnek tekinti, és használja is.
Nem is tehet mást, különben egy szeretetszolgálat szintjére zuhanna.
Még valami: a zárt-nyílt rendszer és a zárt-nyílt gondolkodás összemosása nem feltétlenül alaptalan. Zárt társadalmakban zártan gondolkodnak az emberek és viszont. Mivel a mi társadalmunk még részben zárt, gyakran találkozunk a feltörhetetlenül zárt politikai és ideológiai gondolkodással.
Kedveseim
Kár volt a zárt és nyilt gondolkodásnak a zárt és nyilt halmazokkal való összemosására, lám még oly okos fiu, mint Pindiy is összezavarodott.
Čn egy másik utat válsztanék a megbizható Karl Popperét, aki azt a hiptézist tekinti használhatónak, ami elvben megcáfolható. Es ebben a versenyben a dogmák azonnal kiesnek. Nincs mit kezdeni velük.
A felvilágosodás és a vallások összehasonlitása pedig már azért is zavarbaejtö, mert egyes nagyon bigott szekták tagjaitól eltekintve mindenki használja és elfogadja a felvilágosodás nevü szellemtörténeti folyamat tárgyiasult eredményeit, a gyogyszerektöl a computerig, és azt hiszem bárki fel lenne háborodva, legyen mégoly vallásos, ha a fenti kellemességekhez rendelt használati utasitásban, mondjuk a müködés elvéröl szoló leirásban isten kifürkészhetetlen akaratára utaló megjegyzést találna.
A modern ember tudata tehát nagyon pontosan szelektál: rendszerint minimalizálja a vallási dogmáktól függö döntéseinek körét, és vallásosságát kizárolag félelmeit is frusztrációit csillapitó mentalhigieniás célokra tartja fenn.
Ebböl a meghatározásból persze két foglalkozáscsoport kilóg:
a Papok és a Politikusok, hiszen az
elöbbiek a fent vázolt mentálhigieniás folyamatnak a fenntartói (és ebben a vonatkozásban alig különböznek a pszihologusoktól), utobbiak pedig a vallást hatalmuk eszköztárának tekintik.
Elnézést, hogy belepofázok mások szócsatájába, de lenne véleményem a kialakult vitáról.
A dogma = megváltoztathatatlan. Ha törik, ha szakad. A dogma alkotja a hitélet és a vallási hierarchia alapjait. Ha bármelyiket megmozdítod, összedől a felépítmény. Nincs példa arra, hogy egy dogmát felülvizsgáltak volna, megjegyzem: egyetlen vallásban sem.
Képzeld el, ha a buddhisták lemondanának a szüntelen javulás (reinkarnáció) és a nirvána (a végső tökéletesség) dogmájáról! Vagy a muszlimok a paradicsomi ajándékról.
Dogmák a nem vallási jellegű ideológiákban is léteznek és éppoly merevek, mert a gondolatrendszert bázisát alkotják. Egy marxista sosem láthatja be a magántulajdon szentségét és egyenrangúságát. Egy liberális sosem mondhatja, hogy a politikai akarat fölé rendelhető a jogi berendezkedésnek.
A hit ezzel szemben változó, dinamikus. Elsősorban azért, mert az élet újabb és újabb kérdéseket vet fel, amelyekhez gyakran kell érzelmileg viszonyulni, nem csak tudományos megközelítéssel. ráadásul egy sor kérdés nem is magyarázható tudományosan. Így például a heliocentrikus világrendszer vitájában nem dogmák, hanem hitelvek vitáztak, és az Egyház vissza is vonult. Nem találsz ma olyan eszeveszett papot, aki szerint a Nap forog a Föld körül.
A zárt és nyitott rendszerek tehát szerves egységet alkotnak, és szerintem ez remekül működik. A dogma adja a stabilitást, a hit a korszerűséget és a fejlődés lehetőségét.
II. János Pál hatalmas érdeme, hogy mesterien alkalmazza a kettő dialektikáját. Csökönyös a dogmákban (abortusz - mert az élet Istent "tulajdona"), rugalmas a társadalmi kérdésekben: béke, igazságosság, szociális jogok.
Így lesz ez a tudomány és társadalom legújabb kérdéseiben is: génsebészet, földönkívüli élet, népesedés, háborús konfliktusok rendezése, Internet, stb.
Figyeld meg, hogy mindegyikre megszületik majd a hitben korszerűsödő, de a dogmákat is megőrző válasz.
Ez a többi vallásra is jellemző. Megközelítésed kissé egyoldalú, mert nem csak a kereszténység terjed más kultúrájú társadalmakban, de fordítva is így van. Az iszlám és a buddhizmus egyre erőteljesebben jelenik meg az USA-ban és Európában (elsősorban kulturális vonatkozásaiban), a judaizmusról nem is beszélve, amely politikailag is beágyazódott.
A vallások ilyen "együttélése" SZVSZ fölöttébb jótékony hatású az emberiségre. Megvallom, jómagam több vallás elemeit is tisztelem, sőt, napi életemben is alkalmazom, noha minden felekezeten kívül állok.
Black
Télen azon fogsz siránkozni, hogy hideg van, de megnyugtatlak, hogy a sőr drágább lesz.
Mi itt ebben a kellemes langxos időben aratgatunk.
A búza itt nálam egy érdekes növény se kalásza, se szalmája nincs.
Kedves lesi
Ajánlom figyelmedbe dr Életkopf írását.
Egyébként olyan egyszerüt mondtam, hogy azon nem is fér el ezer seb.
1.Egy dogma nem gondolható tovább, mert akkor egy ujabb dogmára jutnál és azt a dogma nem engedi.
2.Ha hiszel a kereszténységben nyilván nem hihetsz egy másik vallásban is, mert akkor az elözőben nem hiszelTehát a vallás az embereket diszjunkt részhalmazokra bontja.A kereszténység az kereszténység és a muzlim az muzlim.Átjárás esetén az egyik eggyel kevesebb lesz a másik eggyel több.Az összlétszám változatlan (régi vicc).
3. A felvilágosodás eszméjének nincsnek dogmái.Addig is gondolhatod a dolgot, hogy nincs is felvilágosodási eszmerendszer.
A lényeg az, hogy nem igaz, hogy vallásos ember nem vallhatja az emberi jogokat, és aki az emberi jogokért kiáll lehet vallásos.
A másik, hogy több jelentős világvallás van, vannak talán a keresztény vallásnál népesebbek is.Igy nem jogos nagyon általános filozófiákat egy valláshoz kötni,
hiszen akkor nem is lesznek általánosak.
A tétel így értelmezhető a gráfokra és az ezekkel modellezett kommunikációs rendszerekre is.
Azt hiszem viszont, hogy ez a sziszifuszi küzdelem az entrópiával, különösen ilyen nagy melegben, bizony kiveheti az embert. Én most megint a sörrel próbálkozok, mivel megfigyeltem, hogy ez is képes az elfogadhatóan alacsony belső entrópiaszint biztosítására azzal, hogy a benne lévő H20 most mint "negatív" információhordozó funkcionál. (Más fertőtlenítő szert nem használok. Egyébként jellemző, hogy a sört, mint potenciális entrópiahordozót ilyen drágán adják.)
Azonban a belső entrópiaszint stabilizálása a piaszint átmeneti növekedését is maga után vonja, miközben az ezzel együtt járó pozitív visszacsatolás (a ráivási effektus) nálam sokszor előre nem látható következményekhez vezet.
Mindegy, vállalom. Csak azt nem tudom, hogy mi köze ennek a szélsőjobbhoz? Minden esetre meleg van.
Black
Én értetlenkedtem rosszul:
Helyesen egy A korlátos zárt halmaz, lefedhető véges sok nyilt egyesítésével.Ez a Borel lefedési tétel.
Hiába múlik az idő.De azért fertötleniteni kell.
Először is : A kérdés szemponjából a továbbgondolhatóság problematikája teljesen mellékes. Még ha a kereszténység tanitásai tényleg nem lennének továbbgondolhatók ( köztünkszólva: ez jól hangzott de azért ugye nem igaz ?! ) akkor sem számitana sokat. A kereszténység terjedése szempontjából nem a racionális alapú továbbgondolhatóság , hanem a nem racionális alapú elfogadhatóság a lényeg ( mármint a "megtéritendők" szemponjából ) . Márpedig a kereszténységnek a más kultúrában való terjedése azt mutatja, hogy ( akár racionális akár nem racionáis alapon) de nagyon is képes elfogadtatni magát , mindenütt a világon ( sokkal jobban mint pl. a "felvilágosult" nyugati demokrácia modellje , amely nem terjed semennyire )
Másoccor : az ún. dogmákat liberális körökben előszerettel tüntetik úgy fel mintha csupán merőben illogikus , a szenilis egyházatyák meszes agyából kihullott szentenciák lennének , amit aztán a zsarnok egyház tűzzel-vassal betartat csakhogy nehezitse hivei életét. Holott a dogmák , a keresztyén vallás hittételei logikus , racionális rendszert alkotnak , következik egyik a másikból, magyarázzák egymást. Az már más kérdés hogy e rendszer kiindolópontjainak ( pl. Jézus Krisztus a Megváltó ) elfogadása nem a racionális megértésen hanem hiten alapszik.
De ezzel a felvilágosodás társadalom filozófiája is igy van. Vegyük pl. a felvilágosdás filozófiájából táplálkozó ( oly nagyon racionális és továbbgondolható ) liberalizmus kiindulóponját. Nevezetesen : legfőbb érték az egyéni szabadság. Ennek elfogadása sem a racionalitás követelménye . Valaki ( szubjektiv érzelmektől vezérelve) vagy szimpatizál ezzel a gondolattal vagy nem.
A felvilágosodás társ. filozófiájának ezen (NEM RACIONÁLIS ) fogalmai ( szabadság , egyenlőség) , pedig semmivel sem érthetőbbek a nem nyugati kultúrák lakóinak mint a kereszténység hittételei. ( pl. a kinai nyelvben nincs is olyan fogalom ami megfeleltethető lenne a nyugati " szabadságnak " ).
Ha jól értetlenkedek, akkor a zárt halmaz nem fedhető le "véges sok nyílt halmazzal", fordítva viszont igen. Ez azt jelenti, hogy a zárt halmaznak van egy olyan képessége, ami a nyílt halmaznak nincs, azaz a zárt halmaz mint "lefedő" jelenik meg.
A nyílt halmaznak pedig az a képessége, hogy "hagyja magát lefedni".
Ez persze egy tulajdonság értelmezése a halmazokon. Én azonban nem olyan általános értelemben beszéltem, mint a halmaz, hanem egy kicsit konkrétabban, az un kommunikációs rendszerekre gondoltam (ahol a pontok között info áramlás van.)
Ha ezekből veszek egy "nyíltat" (a környezet felé nyitott értelemben), aminek lehet egy zár része is (hurok, vagy kör), akkor nem tudom elképzelni, hogy hogyan tudom lefedni hurkokkal a környezet figyelembe vétele nélkül a nyílt, hurokmentes részeket. Azaz valami olyasmire gondolok, hogy a nyíltság, vagy a nyitottság implicite feltételezi a környezetet, amivel együtt azonban ez a tulajdonság megszűnik, azaz a rendszer zárttá válik.
Ennek megfelelően ha egy nyílt kommunikációs struktúrát zártakkal fedek le, akkor a zártak egyes részeit a környezetbe "helyezem", amivel tehát elvégzem a lefedést is és egyben azonnal leképzem a nyílt kommunikációs struktúra "környezetét". Erről persze nem beszélek, csak implicite előfeltételezem. Ezzel a pici kiegészítéssel - hallgatólagos előfeltevéssel - már itt is elfogadható, hogy a nyílt halmaz lefedhető véges sok zárttal, hiszen nem mondtuk, hogy a lefedés során csak a nyílt halmazt fedem le annak környezete nélkül.
Mindebből gondoltam, hogy a nyílt rendszerek a zárt rendszerek nézőpontjából válnak "érthető", vagy "lefedhetővé", fordítva viszont nem igazán tudom elképzelni. Az, hogy egy "nagyobb" és nyitottabb rendszer véges sok és "kisebb" zárt rendszerrel lefedhető, semmit nem mond a zárt rendszer potenciáljáról, minőségéről, vagy az értékekről.
Tehát attól, hogy a dogma zárt rendszer, az még nem jelenti azt, hogy a zárt rendszerek is olyanok, mint a dogmák. Továbbá a gondolkodás valóban a nyitottsághoz kapcsolódik. No mármost egy nyitott gondolati konstrukció valóban csak úgy fedhető le dogmákkal, ha azokat partícionálom és egyes részeiket a "környezetbe" helyezem. Azonban ezzel együtt azok még léteznek - mármint a dogmák.
Ezért azt gondolom, hogy a partícionált dogmákból komponált nyitott gondolati konstrukciók maguk is potencionális "metadogmák". Ez azonban semmit sem mond arról az értékrendszerről, tartalomról, amit egy potencionális metadogma hordoz.
Persze tudom, hogy mindez megint potencionális metadogma, és éppen annyira értéktelen, mint minden dogma.
Watzlawick - Weakland - Fisch: A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. VÁLTOZÁS. Gondolat, 1990.
Nem azt mondom, hogy érdektelen füzetke, de azért a problémák keletkezését nem jól közelíti meg. A megoldást viszont a nyílt és zárt rendszerek dichotomiáján keresztül közelíti meg.
Mit tudhatom én, hogy mi is az a zárt és a nyílt rendszer. A kommunikációs csatornák szerkezetét tekintve egyébként a nyílt és a zárt rendszer azért egybevethető, csak éppen a nyílt rendszerek nézőpontjából ez az egész meg nem érthető.
Kedves dr.Életkopf
Nem is gondoltam ugyanannak.
Az állítás lényege és mást A.T sem mond, hogy a rendszer zárt.
A zártságot éppen a kettő dialektikája alkotja.
Ha átléped a dogmát más hitet kapsz, amig a hiten belül vagy addig vallod a dogmát.
Egy nyílt és egy zárt rendszer összehasonlithatatlan, bár egy nyilt rendszer foglalhat magában zártat.
Van egy érdekes tétel ezzel kapcsolatosan a Heine-Borel tétel, hogy minden nyilt halmaz lefedhető véges sok zárttal.(Ha jól emlékszem, mert régen volt.)
Lefedésről lehet szó, összehasonlitásról nem.
Hit és dogma nem ugyanaz. A hit dinamikus és változó lelki azonosulás, amelyet újra és újra meg kell erősíteni. A hit tartalma is változhat.
A dogma ezzel szemben tovább nem vitatható (megmerevedett) kinyilatkoztatás, amelynek igazságtartalma nem vizsgálható, és adott állapotában a hívő köteles elfogadni. (Szeplőtlen fogantatás, Isten egysége)
A hit tehát dinamikus, a dogma statikus. A kettő együttese alkot furcsa dialektikát, mint Aquinoi Tamásnál olvasható (Summa Theologicae)
