Már Topikmez sincs a Békás kupán, csak én. :) Illetve a mez még megvan, csak vigyázok rá és nem használom :)
Vasárnap ugyanis a Szentendrei sziget adott otthont a Békás kupa 17,4km-es sík időfutamának.
Egy szombat hajnali kellemetlenség (tönkrement autó akksi) miatt kútba esett a Vérkör TT terepfutó versenyem, így oly sok idő után nem voltam a futás miatt lenullázva és ismét el tudtam látogatni Tahitótfaluba.
Régen rendszeresen jártam ide. Mindig hatalmas szél (egyik irányba röpülsz, másikba szenvedsz) volt, és/vagy kabátos hideg. Idén viszont nyári napsütés és mérsékelt szél fogadott minket. Látszólag nem változott semmi, se a bringám, se az átlag, se a verseny utáni zsíros kenyér hagymával. Azért elégedett vagyok, hogy átlagra is ugyanazt hoztam, mint anno, és hogy a kilenc éve nem használt könyöklővel nem estem el egyik úthibában sem (már ahol mertem a könyöklőn maradni) :)
Igen, ez így van. És azét, mert nem zsírozzák meg egy kicsit a tengelyt, csak kopaszon rátépik 1x ahelyett, hogy kicsit megkennék és többször ráhúznának kicsiket. Ekkor frankón felkúszik a helyére, rászorul és nem fog lelazulni. De ha csak rátépik akkor rányekken és garantáltan meglazul majd elbaszódik a négyszög a hajtókarban és lehet kukázni.
Én úgy tudom, hogy szinte mindig a bal hajtókarral van a probléma. Mert az nyomatékot visz át a pedál tengelyen. A jobb nem, mert az közvetlenül adja át a lánckeréknek.
Jó kis részlet! Tényleg semmi nem változott, azt leszámítva, hogy a rizsporozós üvegben vitt szappanhabos szivacsot (pacsmagot kiszedve! :) ) és a kis üveg benzint már nem cipeli senki.
Azt hiszem, mindenhol kicserélték (Hegytető parkoló, Kisrigó, Dömör-Kapu, Kakas-hegy).
A Skanzen fölött lévő arra volt jó, hogy összevárjuk egymást, míg csapatosan jártuk a hegyeket. Azok az idők elmúltak, de hagyománytiszteletből (nomeg, hogy levegőhöz jussak) magam vártam össze😊.
A Skanzen - Visegrád útvonalon kicserélték a sorompókat olyan kapukra, amelyek lapjai(?) között zárt állapotban is elfér egy bicikli, nem kell többé limbózni a sorompó alatt.
A szingó javítás volt egy igazi kínszenvedés. Egy idős haverom még művelte, elmesélte. Az össze volt varrva, a varrást ki kellett bontani, a belsőt javítani, majd visszavarrni. A felnin nem volt perem, az abroncs alá ragasztót kellett rakni a felfújás előtt (hogy fékezéskor körbe ne csússzon a gumi az abroncson).
Régen írtam ide, de időnként bejövök olvasgatni. Sajnos a témák huzamosabb követésére már nincs időm, mert fiacskáim a nyakamon lógnak, és ez így van jól.
Most azért szólalok meg, mert nem bírom magamban tartani lelkesedésemet egy nagy klasszikus művet digitalizálva, és kedvcsinálónak beillesztek belőle egy összefüggő részletet. Idővel a túrahonlapomom az egészet közzéteszem, ide egy értesítést küldve.
A könyv a XIX. század végének a maga korában sokat idézett klasszikusa, de azóta még az antikváriumi forgalomból is kikopott. Én az OSZK egyik aloldalán elérhető elektronikuskönyv-igénylő szolgáltatás segítségével szereztem be (https://www.oszk.hu/eod).
A KERÉKPÁROSSÁG KÉZIKÖNYVE
IRTA
CSÍKMADÉFALVI ISTVÁNFFI GYULA dr.
MAGYAR NEMZETI MÚZEUMI OSZTÁLYŐR,
TUD. EGYETEMI MAGÁNTANÁR,
A BUDAPESTI TURISTA KERÉKPÁROS EGYLET ELNÖKE,
A KOLOZSVÁRI KERÉKPÁROS EGYLET TISZTELETBELI ELNÖKE,
A LONDONBAN SZÉKELŐ CYCLIST'S TOURING CLUB KONZULJA.
BUDAPEST
1894.
Minden jogot fenntart
A SZERZŐ.
Nyomatott Kertész Józsefnél Budapest V, Mária Valéria-utcza 11.
----
TARTALOM:
I. Bevezetés. II. A kerékpár fejlődése s története. III. A gép választásról. IV. A tanulás. V. A gép részei, magossága, áttétele. VI. A hajtásról. VII. Az utazásról . VIII. A gép gondozása. IX. Javitások. X. Ruha. XI. Női kerékpározás. XII. Training. XIII. Egy kis terapeutika. XIV. Kerékpáros fotografia. XV. Kerékpáros testületek.
----
Részlet: 44-46. o.
"A pneumatikus abroncsok javitása kezdetben rendkívül nagy dolognak tetszik, valójában pedig semmi boszorkányság sincs benne. Foglaljuk össze pár pontban a szükséges tenni valókat, fogásokat.
1. A legelső dolog megtalálni a hibás helyet, az abroncsot tehát felbontjuk s levesszük a köpönyeget s a szabaddá vált légtömlőt megvizsgáljuk; mikor szeg, tövis stb. fúródik az abroncsba, a sebet könnyű kinyomozni, de finomabb, mondjuk mikroszkopikus sérülés esetén nem sokra megyünk a vizsgálódással. Ilyenkor lecsavarván a szelepet, a levegőtömlőt egy cseberbe vagy mosdótálba tesszük s óvatosan lassan levegőt szivattyúzunk bele. Különösen hangsúlyoznom kell, hogy óvatosan, mert egy szivattyúra való levegővel több -- mint ép a határa -- s felpukkan a tömlő. A sérülésen kiáramló levegő a vízben rögtön elárulja a hibás részt, most aztán a tömlőt jól leszáritjuk, az illető helyet benzinnel mosogatjuk.
2. Erre a magunkkal hozott vékony guttapercsa lemezből, lehet körülbelül 1/2 mm. vastag, kerek foltot vágunk, mely úgy 1 centiméterrel nagyobb a tömlő sérülésénél.
3. Benzinnel jól tisztára mossuk a foltot, meg a tömlő sebét is Ez igen lényeges pont, nagyon függ tőle a javitás sikere, gondos kerékpáros táskájából nem hiányzik a benzines üveg.
4. Bekenjük úgy a foltot, mint a sérült helyet a gummiragaszszal (para-gummi) s száradni hagyjuk, 2--4 percz múlva már megszikkadt a ragasz s akkor a foltot ráteszszük a sebre s jól rányomjuk, mig csak jól össze nem tapadt a két felület.
5. A javitás befejeztével visszaillesztjük a légtömlőt, ráadjuk a köpönyeget s mindjárt felfujtatjuk egészen.
Még egy pár megjegyzést ehhez az operációhoz. A mint elillant a levegő a tömlőből, (éles fütty jelzi ezt), nézzen utána a gondos kerékpáros s ha szeg, tövis stb. fúródott a tömlőbe rögtön jegyezze meg ezt a helyet irónnal, krétával stb. mielőtt még az idegen tárgyat kihúzná; mert később nagyon nehéz ráakadni a sérülésre. Megesik továbbá, hogy sokszor nem kapni elég nagy edényt a mibe a tömlőt elmerithetnők, ilyenkor kevés szappanhabot veszünk s ezt mázoljuk a tömlőre, a kiáramló levegő buborékot fuj s menten elárulja a sebet. Nem árt tekintettel az itt elmondottakra, -- egy kis szappanhabos szivacsot vinni a táskában, ezt legkönnyebben egy kis rizsporozó üvegben lehet tartani. A rizsporozó pacsmag helyébe kis szivacsot kötünk s az üvegcsét szappanhabbal megtöltjük.
Kerékpáros! a benzines üvegcsét, ha csak akkora is mint a kis ujjam, -- sohase hagyd el, benzin nélkül nincs gyógyulás -- a pneumatikus számára. A benzin eltávolitja a gummitömlőről a tisztátalanságot, s csak úgy tapad aztán rá a folt, ellenkező esetben mindig marad holmi parányi tisztátalanság alatta s a levegőnek ez is elég. A pneumatikus tömlő javitása ragasztó szerek hiányában, majdnem lehetetlennek látszik, de mégis ha a sérülés rendkívül kicsiny, még mindig van reménység. A sérült helyet késsel jól le kell vakarni s aztán egy kis darabka gummis papirt, legegyszerűbb esetben egy levélbélyeget ragasztunk rá. Ez is kitart egy jó darabig. A végleges javitásnál különben a kaucsuk folt felragasztásakor nem szabad még egy pár dologról megfeledkezni; hogy a folt jól fogjon, ne hagyjuk a ragasztó anyagot egészen megszáradni rajta, továbbá a foltot is meg a sérült helyet is jó lesz késsel vagy finom smirgel papírral megdörzsölni, s végezetül, ha már rávetettük a foltot a sebre, nem árt egy sima fadarabbal párszor ráütni, az ütés folytán jobban egybetapad a két felület, még célszerűbb megnyomtatni a foltot."
Okozhatja egy deformálódott vagy fellazult nyeregbilincs is. Ellenőrizd, hogy kellően meg van-e húzva.
Nekem volt régen olyan alu nyeregcsövem, amelyben préselt acéllemez bilincs alkatrészek voltak, amik idővel eldeformálódtak. akárhogy is meghúztam, nem rögzített tökéletesen, és a hajtás ütemére nyekergett, le kellett cserélni. A hagyományos csavaros bilincs is tud ilyet, ott is a csere a megoldás. Próbáld ki, hogy kézzel minden irányba jól megrángatod a nyerget. Ha nyekereg, valószínűleg nem is kell tovább keresni.
Volt nemrég egy másik esetem, ott megrepedt a pedáltengely és az nyekergett. Erre csak akkor jöttem rá , mikor letört, szerencsére nem sérültem meg. Igaz, ez kiálláskor is jelentkezik.
Volt hasonló problémám, a pedálcsere megoldotta. Nem értek hozzá túlzottan műszakilag, valami ott a pedáltengely/csapágy környékén volt kikotyogósodva vagymi... :)
