Budapest, 2000. április 12. (MTI) - Rendkívülinek mondható konfliktusok nincsenek, legfeljebb szakmai viták vannak a kormány és a Magyar Nemzeti Bank elnöke között - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában, arra reagálva, hogy Surányi György, a jegybank elnöke benyújtotta lemondását, amit viszont ő nem fogadott el.
Ennek a hitnek minden alapja megvan, mert ahol a kormánytól függnek a bérek, oda a kormány egyetlen petákot sem ad a bérek emelésére, bár megengedi a max 8,5%-os béremelést, és megadhatod, ha van miből.
Azért én a ketyegő atombobáról ( a mostanság joválisnak és modern közgazdaként szereplő)Matolcsyról és a kényszerhelyzetben levő ORBÁNról sem felejtkeznék el.
Ha a gyerekek a jövő év elejére előrehozott választásokra készülnek akkor a fentebb emlitett pali akár robbanhat is!
Orbán nem ért a gazdasághoz és a mostani tőzsdefelfutást sem biztos hogy jól tálalják neki !
Járai: Surányi mégsem megy
A pénzügyminiszter a jegybanki kamatcsökkentésről
A szerdai jegybanki kamatcsökkentést Járai Zsigmond pénzügyminiszter is helyes lépésnek tartja és a következőket mondta: "Örülök neki, hogy elszánta magát a Nemzeti Bank erre a lépésre, azt hiszem, hogy ez követi a piac várakozásait, elvárásait, indokolt lépés, nem okoz bizonytalanságot a gazdaságban, minden szempontból helyesnek tartom."
- Pénzügyminiszter úr hallotta-e, pénzpiaci körökben elterjedt annak a híre, hogy Surányi György lemond, hiszen annyira ellentétes ez a lépés az ő korábbi gondolkodásával, tehát ebből a másfél százalékból már mindjárt arra következtettek a spekulánsok, hogy akkor Surányi megy.
- Én nem tudok ilyen spekulációról, nincs összefüggés a kettő között - állítja a pénzügyminiszter. - Sok ilyen spekuláció terjeng a piacon, ezek mind alaptalanok, a kamatszint csökkentést egyszerűen a normál gazdasági folyamatok indokolják.
- Mennyi kamatcsökkenésre lát még lehetőséget az idén?
- Egész évben az inflációs ráta csökkenésével csökkenhetnek a kamatok, tehát ez azt jelenti, hogy az idén körülbelül 3-4 százalékos kamatcsökkenés lehet, ennél egy picit talán több is, összesen van még legalább 2-2,5 százaléknyi tér a kamatok további csökkentésére az idén.
Orbán szabadulna Surányitól?
A Handelsblatt szerint csak a felszínen rendeződött a vita
A tekintélyes német gazdasági lap, a Handelsblatt szerint csak a felszínen rendeződött a magyar kormányfő és a jegybank elnöke közötti vita. Az újság elemzőkre hivatkozva arról ír, hogy tovább nő a nyomás Surányi Györgyre, akit Orbán Viktor ugyan nem válthat le, de amennyire csak teheti, megnehezíti a dolgát, hogy még hivatali ideje lejárta, 2001 előtt megszabaduljon tőle. Ez az elhúzódó viszály azonban a Handelsblatt szerint sokba kerülhet Magyarországnak.
Az Európai Unió az Európai Központi Bank egyaránt fenntartásokkal fogadná, ha személyes, vagy politikai okokból meginogna az a pénzügypolitika, amelyet a lap szerint Járai Zsigmond pénzügy- és Chikán Attila gazdasági miniszterrel együtt képvisel a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
(Krónika)
"Budapest, 1999. október 24. (MTI) - Orbán Viktor miniszterelnök szerint politikai ellenfelei és a tollforgatók róla "a bőrt is lehúznák", ha megbeszélést kezdeményezne a Magyar Nemzeti Bank elnökével annak távozásáról úgy ahogyan azt elődje, Horn Gyula tette annak idején Bod Péter Ákossal.A kormányfő a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának adott interjújában Lakatos Pál főszerkesztő és a hallgatók kérdéseire válaszolt. Több kérdező foglalkozott a médiával, amely véleményük szerint méltánytalan a kormánnyal szemben. Orbán Viktor ennek kapcsán felhívta a figyelmet: már az is vihart okozott, hogy szerdánként 10 perces interjút ad a rádiónak.
Való igaz, Járai említett egy késobbi tételt, de az nem volt egy nagyságrendben a korábbi veszteségekkel. Amennyire az MNB vezetése ismerte a CW Bank ügyeit, persze nyugodtan keletkezhetett volna veszteség még Surányi idején is. Ha mégsem, akkor valószínuleg azért, mert emlékezetem szerint Surányi leváltotta a bank korábbi vezetoit.
Egyébként Kelemen úr, az MNB Felügyelo Bizottságának decemberben kinevezett elnöke azt mondta tegnap a tényfeltáró bizottságnak, hogy a négy év a veszteségek feltárására nem túlságosan hosszú ido, hiszen a bankkonszolidációk is anni ideig tartottak. Fene tudja.
Speaker, Speaker! Nem tetszik ez a Korovioffnak írt mondatod, hogy "Neked hiszek". Úgy tűnik belőle, mintha nekem nem - bár szíved joga. :-(
Viszont utánanéztem SGy esetének: az MNB tv. életbelépésére hivatkozva nem választották meg, ami az én olvasatomban azt jelenti, hogy "legálisan" szabadultak meg tőle, a tiedben pedig, hogy politikai okokból nem választották meg. Gyakorlatilag ugyanaz, amit te pozitívan, én viszont negatívan itélek meg. Egyébként az MNB tv. életbelépése előtt még nem volt meghatározott idejű mandátum az MNB elnökök számára.
Az MNB tevékenységével kapcsolatban szerintem egyszer csúsztatsz, másszor meg nem igazán érted miről van szó:
A csúsztatás: "A jegybanki törvény csak azt rögzíti, hogy a veszteségekért az állam köteles jótállni. Ebből következik a gyakorlati tény, hogy a nyereségeivel az MNB még sohasem számolt el az állam felé. "
Ezzel szemben a tények:
Az MNB feladatai
Monetáris politika
5. § (1) Az MNB a hitelintézetek 8. §-ban foglalt eszközökkel történô jegybanki irányítása révén befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.
(2) A monetáris egyensúly megôrzésére irányuló tevékenységével az MNB elômozdítja a gazdaság egyensúlyának megvalósulását.
6. § Az MNB monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.
7. § Az MNB a 4-5. §-ban említett feladatának teljesítése érdekében befolyásolja az általa kibocsátott pénz (a továbbiakban: jegybankpénz) mennyiségét (kínálatát).
Monetáris politika eszközei
8. § Az MNB monetáris politikáját refinanszírozással, a hitelintézetek kötelezô jegybanki és likviditási tartalékának szabályozásával, árfolyamok és kamatok befolyásolásával vagy meghatározásával, nyíltpiaci műveletekkel és más jegybanki eszközökkel valósítja meg.
Refinanszírozás
9. § (1) A refinanszírozás keretében az MNB
a) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol);
b) refinanszírozási hiteleket nyújt értékpapír fedezete mellett vagy anélkül;
c) értékpapír ügyleteket köt visszavásárlási megállapodással.
(2) Refinanszírozási hitel fedezetéül nem fogadható el a hitelintézet saját kibocsátású értékpapírja.
Az MNB jövedelemszabályozása
78. § (1) Az MNB bevételei és ráfordításai alapján számított tárgyévi eredményének az MNB éves közgyűlése által meghatározott hányadát - a fejlesztésre, tartalékolásra, valamint egyéb célra visszatartott összeget meghaladó részt - osztalékként fizeti be a központi költségvetésbe.
(2) Az MNB és a központi költségvetés az MNB éves közgyűlése által osztalékként megállapított és az osztalékelôlegként megfizetett összeg különbözetét a közgyűlést követô 8 napon belül egymás között rendezi.
(3) A közgyűlés az éves nyereség felosztása és a költségvetési befizetés megállapítása során köteles gondoskodni arról, hogy az MNB saját tôkéje ne legyen kevesebb, mint a forgalomban lévô bankjegy- és érmeállomány éves átlagának 9%-a.
(4) Ha az MNB tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredménye pozitív, az MNB a tárgyhónapot követô hónap 25. napjáig e nyereségének megfelelô osztalékelôleget fizet.
(5) Ha a tárgyhónap utolsó napján az MNB saját tôkéjének összege meghaladja a forgalomban lévô bankjegy- és érmeállomány átlagának 9%-át, az MNB a tárgyhónapot követô hónap 25. napjáig a többletet az MNB általános tartaléka, annak hiányában az eredménytartalék terhére, azok mértékéig, köteles a központi költségvetésbe befizetni.
(6) Ha az MNB tárgyhavi bevételek és ráfordítások alapján számított eredménye negatív, a központi költségvetés a felmerült veszteséget a tárgyhónapot követô hónap 25. napjáig az MNB-nek megtéríti.
(7) Ha a tárgyhónap utolsó napján az MNB saját tôkéjének összege kisebb, mint a forgalomban lévô bankjegy- és érmeállomány átlagának 9%-a, a központi költségvetés a különbözetet a tárgyhónapot követô hónap 25. napjáig eredménytartalékként az MNB-nek megtéríti.
(8) Ha a tárgyhónap utolsó napján a (4)-(7) bekezdés alapján az MNB-t és a központi költségvetést is fizetési kötelezettség terheli, akkor a felek az egymással szembeni kötelezettségeket bruttó módon számolják el és a kötelezettségek egyenlegének megfelelô összegben pénzügyileg teljesítik.
(9) A tôkekövetelmény bázisaként meghatározott éves átlagállomány a tárgyhónap utolsó napján - a (3) bekezdés alkalmazásánál a mérleg fordulónapján - és az azt megelôzô tizenegy hónap utolsó napján kimutatott állományok számtani átlagaként számítandó ki.
Tehát ha megnézed a 78. para. 6. és 7. pontját ott vannak azok az esetek + rendezésük, amire te utalsz. Ez te is írod. Ebből viszont NEM az a gyakorlati hazugság következik amit te írsz! Olvasd el a 4. és 5. pontot!
A nem értés: "AZ MNB valóban nem áll bármely jött-menttel üzletelni, de gazdasági társaságokkal (bankokkal) igen."
Olvasd el a 8. parát. Az MNB, mint a bankok bankja, csak a bankokkal (+ pl. KELER) áll kapcsolatban = vezet nekik pénzforgalmi számlát. Ha ez az állítás igaz, és más gt-kkel nem áll ilyen kapcsolatban, akkor az MNB NEM végez kerbanki tevékenységet.
Kedves speaker,
a nyereségükkel is el kell számolniuk. Az MNB egyszemélyes Rt, amelynek tulajdonosa az állam. Befizetései a központi költségvetés bevételi eloirányzatában szerepelnek, persze a sterilizálandó külföldi tokebeáramlás nagysága és az árfolyamváltozások befolyásolják az MNB eredményét. Persze, szomorú, ha kereskedelmi banki tevékenység is befolyásolja, a CW Bank veszteségeihez hasonló módon. Ezért is nem vállalnak a jól múködo piacgazdaságok jegybankjai a kereskedelmi banki tevékenységgel összefüggó kockázatot. Ezért kellett volna az MNB-nek régen megszabadulni a
leánybankjaitól.
Az eddigi információk szerint a CW Bank veszteségeinek legalábbis a domináns része Surányi elott keletkezett. Az MNB jelenlegi vezetése legfeljebb ott követhetett el hibát, hogy több év kellett neki, amíg feltárta a CW veszteségeinek valódi nagyságát.
Nézz csak utána Surányi akkori távozásának (és nem leváltásának), meg fogsz lepődni.
Még mindig vannak az MBNB-nek leánybankjai külföldön, való igaz, hogy szerencsére fogynak.
A jegybanki törvény csak azt rögzíti, hogy a veszteségekért az állam köteles jótállni. Ebből következik a gyakorlati tény, hogy a nyereségeivel az MNB még sohasem számolt el az állam felé.
Az MNB valóban nem áll bármely jött-menttel üzletelni, de gazdasági társaságokkal (bankokkal) igen.
Nekem úgy rémlik, hogy leváltották mandátuma lejárta előtt, de ezt majd leellenőrzöm.
A politikai okokra való hivatkozást ebben az esetben el tudom fogadni, de nem azért mert elitélendőnek tartottam volna a DC aláírását, sőt, hanem mert egy jegybankelnöknek tényleg nem illik "civil"-ként viselkednie. Illetve, lehet hogy tisztább lett volna ha akkor felajánlja a lemondását.
Az MNB monetáris politikája részeként "sterilizációs okokból" bocsátott ki tavaly első félévig pénzintézetek részére MNB-kötvényt. Ez nem kerbanki tevékenység. Azt honnét veszed, hogy a kötvényei kamatát az állammal fizetteti meg?
Az MNB 1998-as éves jelentése szerint, a banknak 4 vidéki fiókja van, leánybankokról nem találtam egy sort sem. (Igaz, így a CW-ről sem.)
"Ugyanigy a kereskedelmi bankoknak adott hitelek kamata is a bankot illeti meg, míg a kockázat az államot." Ez tényleg érdekelne, hogy hol van leírva!! MNB-ről szóló tv.??
"Azoknak a pártoknak a holdudvarához tartozó "vállalkozóknak" kedvez, akiknek a kereskedelmi bankok hiteleznek. Számomra egyértelmű, hogy hogy kik azok."
Ezt szerinted hogy csinálja a jegybank(+elnöke), ha mint a "bankok bankja" csak a pénzintézetekkel van kapcsolatban??? A kerbankok alapvetően a risk eligible, prudens ügyfeleknek hiteleznek.
Szerintem Te tévedsz.
Surányit nem váltották le, hanem a lejárt megbizatását nem újították meg. Politikai okokból, amire teljes joga volt a javaslattevő kormányfőnek. Surányi volt a hibás, mert egy nemzeti nbankelnöktől elfogadhatatlan politikai deklarációt tett a DC szerintem hazug, de legalábbis politikailag elfogult nyilatkozatának aláírásával.
AZ MNB-nem stöbb kereskledelmi banki tevékenységet folytató leánybankja van, volt, emelett egymaga végez kötvénykibocsátásokat, melynek kamatát az állammal fizetteti, legalábbis az állam tartozik értük felelősséggel, nyereségét viszont nem fizeti be az államkasszába, hanem szabadon használja. Ugyanigy a kereskedelmi bankoknak adott hitelek kamata is a bankot illeti meg, míg a kockázat az államot. Ilyen "tisztességes" a törvény. Egyxébként ezért lehet a Surányi havi jövedelme 8 millió.
Azoknak a pártoknak a holdudvarához tartozó "vállalkozóknak" kedvez, akiknek a kereskedelmi bankok hiteleznek. Számomra egyértelmű, hogy hogy kik azok.
Melnyikov!
Nyilvános dolog, hogy aláírta a DC felhívását. Le is lett váltva. De most két kormánnyal később
mi az aktualitása, mit írt alá?
El tudja bárki is képzelni, hogy a Bundesbank, a Federal Reserve Bank elnökei országában bármi hasonló antidemokratikus esemény történik, mint ami nálunk történt?
Speaker!
Hogy játszik az MNB kereskedelmi bankot? Milyen törvény engedi meg ezt neki? Kik a vállalati/lakossági ügyfelei, akiktől betétet fogad el és akiket hitelez (ide nem értve a kerbankokat)???
Mik Surányi egyéni érdekei szerinted?
Hogy létezik egyszemélyes felelősség a bankelnök esetében?
Surányi az egyik párt gazdasági holdudvarának előnyös, a másiknak előnytelen döntéseket hoz. Bizonyítsd ha tudod!. Szerintem nem mondasz igazat!
Surányi olyan Nemzeti Bankot formált, amely kereskedelmi bankot játszik, annak felelőssége nélkül, és állami jegybankot mintáz miközben deklarálja az államtól való függetlenségét.
Az az állítás, hogy csak a Parlamentnek tartozik felelősséggel, veszélyes álláspont, mert a Parlament nem igazán rendelkezik az ellenőrzéséhez megfelelő eszközökkel, hiszen látjuk, hogy milyen könnyedén teszik túl magukat pártok és szervezetek még a Számvevőszék megállapításain is.
Úgy tűnik, Surányi többet ad a nemzetközi „szakma” véleményére, mint az ország érdekeire. Pedig a kettő ütközhet is egymással és akkor miért kellene a velünk nem mindig egyenérdekelt felet előnybe helyezni? Surányi egyéni érdekei miatt?
Az egyszemélyes felelősség még a miniszterelnök, vagy az államelnök esetében sem létezik, miért létezhetne ez egy bankelnök esetében? És ha téved? Viseljük zokszó nélkül mindannyian ennek következményeit? Attól tartok e mögött a nagy bizalom mögött pártcsatározások rejlenek. Surányi az egyik párt gazdasági holdudvarának előnyös, a másiknak előnytelen döntéseket hoz. Ez szélsőséges esetben azt is jelentheti, hogy egyes pártok célja az ország érdekeivel ellentétes, míg másoké az ország érdekeit szolgálja?
Surányinak nem kell mennie, de normális, felelős körülmények között kell bizonyítania, hogy tevékenysége ellenőrzött, és mindenben megfelel a nemzet érdekeinek.
Ugyancsak a miniszterelnök úr szerint "70 milliárd az 70 milliárd". Járai pénzügymiszerint szerint peniglen az MNB által végrehajtott adósságcsere, melynek keretében az MNB 0% kamatozású, 2000 milliárd forintos adósságállományt kamatosra változtatva terhelt rá a költségvetésre, "nem etikus, bár törvényes volt" .
Nyilvánvaló, hogy a kormány nemzetközi fenyegetések, zsarolások, figyelmeztetések közepette kénytelen cselekedni ilyen jellegű ügyekben, ezzel együtt Orbán hihetetlen bátorságról tett tanúbizonyságot, hiszen még ilyen szőrmentén sem merte soha bírálni magyar kormányfő az MNB-t. Mellesleg, ha odafigyelsz, (ne adj Isten sorok közt olvasol)kedves GLászló, akkor O.V. valóban dicsérte Surányit, mondván, ktűnő monetáris politikát folytat. Azt azonban nem mondta egy szóval sem, vajh ez a monetáris politika é a legjobb a hazának vagy sem
MB.
Kedves Barco!
Nagyon "korrekt és következetes" logikád van. Tehát szerinted mivel Surányi ma már nem ír alá a kormány megbuktatását célzó politikai felhívásokat (1992, Demokratikus Charta, SZDSZ-MSZPs bagázs), nem kell azzal foglakozni, hogy 7 évvel ezelőtt megtette. Márpedig magad is elismered, hogy megtette. Egy demokráciában SZVSZ nem lehet elfelejteni ehhez hasonló súlyú tetteket. Ha hét éve nyíltan politizált, borítsunk rá fátylat, mivel ma nem teszi?
El tudja bárki is képzelni, hogy a Bundesbank, a Federal Reserve Bank elnökei bármi hasonlót aláírnának? Képtelenség. Ha egy nyugati bankelnök ezt mégis megtenné, nem csak a jegybank éléről, hanem valószínűleg a szakmából is távoznia kellene. Hacsak nem jönne ezt követően hozzánk "szakérteni". Hasonlóan súlyos, morálisan elfogadhatatlan és tisztségével összeférhetetlen cselekmény volt a Horn Gyual exkormányfő részétre végzet házi szakértősködés Fidesz ügyben. Képzeljük el, amint Alan Greenspan amerikai jegybankelnök Clintonnak szakérti a republikánus párt gazdasági programját. Ez is mnonszensz.
Surányi meggyőződésem szerint nemcsak a kormány hite szerint való gazdaságpolitika ellenlábasa, de Magyarország érdekeivel ellentétes tevékenységet folyat. A nyugaton már elvileg és gyakorlatilag is egyre inkább meghaladott, monetáris ramatyot nyomatja, ami persze a nyugatnak még előnyös lehet. Arról szól, hogy hogyan lehet mindig több tőkét kivinni, mint behozni. Az adósrabszolgaság, a multik adómentessége mind-mind ennek az eszközei.MB
Már megbocsáss kedves melnyikov, de nem korrekt amit írsz.
"Surányira visszatérve: SZVSZ tőle teljesen függetlenül logikus, egyértelmű és szükségszerű, hogy a mindenkori jegybankelnöknek valamilyen szinten az épp hatalmon lévő kurzushoz kell kötődnie, legalábbis nem állhat vele szemben."
Hol/hogy tapasztaltad, hogy SGy az épp most hatalmon lévő kurzussal szemben áll?
A politikai felhívást (egy darabot és nem többet) nem a mostani kormány "ellen" írta alá. Az kettővel korábban volt.
A FMPP gazd.-i programját még annak kormányra kerülése előtt értékelte.
Én nem emlékszem 1998 nyarától egy olyan eseményre sem, amikor nyilvánosan széllel szemben tette volna dolgát. Sőt!
Tehát számomra az ő eltávolításáról időről-időre előbukkanó hírek inkább bosszúállást és koaliciós egyezségek koncát jelentik.
Kedves melnyikov!
Nem kell azon csodálkozni, hogy OV nem meri rendbe tenni a MNB ellenőrzési és függelmi viszonyait, mivel addig maradhatna hatalmon , míg a MNB státuszát nem kérdőjelezi meg igazán. Amennyiben ez megtörténik, a kormány stabilitását kintről és bentről (működö erők) felborítják ha úgy akarják a PÜ-i körök.A markukban van az egész MO .
Már megbocsáss kedves Derek, de egy valóban független jegybankelnök nem írhat alá politikai felhívásokat, nyilatkozatokat. Surányi tehát csak "független".
Másrészt nem értem, miért kell vitatni, hogy neutrális szakemberek nem léteznek, s ahogy Bod Péter egyértelműen nemzeti(bb) kötődésű, ugyanolyan egyértelműen balliberális gyökerű Surányi. Ez épp olyan, mint hogy évekig tagadták szoclib körök a magyarországi médiafölényüket, mígnem György Péter esztéta (Fodor Gábor volt tanácsadója) az ÉS-ben idén februárban kőkeményen elismerte: ez bizony így van.
Surányira visszatérve: SZVSZ tőle teljesen függetlenül logikus, egyértelmű és szükségszerű, hogy a mindenkori jegybankelnöknek valamilyen szinten az épp hatalmon lévő kurzushoz kell kötődnie, legalábbis nem állhat vele szemben. Ez a világon mindenütt így van, kivéve néhány esetet. Pl. amikor egy szilárd demokráciában valóban a mindenkori hatalmat egyformán kiszolgálni képes köztisztviselői kar létezik (Mo.-on itt még sajnos nem tartunk). De ez még Nyugaton is csupán itt-ott érvényesül (pl. Alan Greenspan a FDB elnök), és csak részlegesen. Németországban, Franciországban hatalomváltás esetén a főbb vezetők jelentős része (pl a jegybanelnök is) távozik, a kishivatalnokok persze nem mind. De ha nálunk is egyszer létrejön a hivatásos, nem pártkötődésű köztisztviselői kar, a jegybankelnök akkor is más tészta lesz.
S még 1x Surányiról: SZVSZ nem kell aggódnotok túlságosan, mivel a kormány egyelőre -elnézve a költségvetés szerkezetét- sajnos nem mer szakítani gyökeresen az engedelmes adós szerepével, apróbb hangsúlyeltolódások vannak ugyan, de ahogy Rajkin mondta volt: válámi ván, de nem áz igázi. Persze nem csoda, a kis Mo. nem ugrálhat túlságosan a nemzetközi pénzvilág szorításában, de ha nem is merjük, nem is fogjuk soha megtenni. A magánbankoknak való tartozást mondvacsinált problémának tartom, velük ugyanúgy lehet tárgyalni könnyítésekről, több harmadik világbeli állam is ért már el e téren eredményeket. Ha hinni lehet Gidai Erzsébetnek, 2000-ben már a 40%-ot fogja súrolni a költségvetés adósság és kamattörlesztési hányada. Ezt sokáig nem lehet már folytatni az összeroppanás, és a kormányprogram bukásának veszélye nélkül.MB
