Kösz a részletes leirást.
Lehet t+evesen emlékszem de ” Lenin Zurichben ” nem véletlenül a következö szindarab ? :
I felvonás : 1917. Este kopognak i Alf Apone zurichi lakásának ablakán. ( hang) : ”Én vagyok Lenin légyszives bujtas el, mert üldöz az Interpol ” válasz: ” Tünj el mert nekem is elég bajom van az Intrpollal.” (függöny)
II–ik felvonás : 1917 éjszaka megint kopognak Alf Apone ablakán. ( hang) : ”Čn vagyok Lenin légyszives bujtas el, mert üldöz az Interpool ” válasz: ” Menj a Petrográdba ott forradalmat is csinálhatsz, de innét azonnal tünj el mert máskép rád uszítom a kutyákat ” (függöny)
III–ik felvonás : 1987 szovjet televizió : ”Direkt adásban közvetitjük amint Gorby elvtárs átadaja a SZU legmagasabb kitüntetésével járó pénzösszeget Alf Apone úrnak aki hasznos forradalmi tanácsokkal látta el Lenin elvtársat.” ( Függöny , hatalmas taps )
A találmányról valószínűleg a leghitelesebb tájékoztatást ô maga írta (Irinyi János: Felvilágosító adatok a gyufa történetéhez) a Vasárnapi Újság egyik 1863-as számában.
1836-os találmányának lényege, hogy a korábbi gyufákhoz képest robbanás, freccsenés, stb. nélkül működött (ezért is nevezték biztonsági gyújtónak). Azaz ilyenfajta gyújtószerszámot nem ô talált ki elôször, ami a halhatatlan érdeme, hogy jócskán egyszerűsítette a kezelését.
Egyébként Irinyinek ennél nagyobb jelentôségű munkássága, hogy ô terjesztette el Magyarországon a modern kémiai szemléletet, meg a hagyomány szerint ô fogalmazta meg 1848-ban a 12 pont elsô változatát.
Elképzelhetö, hogy amikor Bartok Béla megzenésitette Münchauzen kalandjait csak a János név jutott eszébe.
De az is lehet, hogy Hary Trumannal vagy Hary Fontaval kevered Hary Jánost.
Ami a nyugati lexikonokat illeti mindenütt ez szerepel: ”A gyujtót már az 1600-as években használták, de napjaink biztonságos gyufája a svéd G. E. Pasch geniális találmánya.”
Vannak akik Nobel urnak a nevét használják, csak a magyarok között vannak olyan ”tudatlanok” (esetleg naciónalisták), hogy kimerik ejteni Irinyi János nevét.
nem bírtam végigolvasni, mert nagyon feszített: erre az Irinyi Dánielre senki nem kapta fel a fejét hozzászólásokon keresztül? vagy én keverem a Csonka Dániellel? vagy a Háry Dániellel?
Kösz az információt, valamivel megint többet tudtam meg.
Egyedüli baj, hogy nehezen fogom fel a dolgokat és könyen felejtem. Ŕllitolag Eric Kandel profeszor szerint ha fiatalkorban kihagy a memoria az olyan mint egy elörejelzés, hogy öregkorában elöállhat a Parkinson vagy, az Alzheimer-kór Igaz ez ?
Igazad van :. von Röntgen Wilhelm 1885-ben fedezte fel az emberi testen áthatoló fényhez hasonló X sugárzást.
Az elsö orvosi Röntgen készüléket 1900-ban készitik Würzburgban .
Svédországban 1904-töl kezdték a Röntgenkészülékek sorozatgyártását, árusitását és abban az évben a világon elsöként rendelték el az álltalános tüdöszürést.
Svéd források szerint akkor még " Svédország Europa legszegényebb országa volt a legbetegebb nemzettel." mig 1950-re egyföre esöleg a világ leggazdagabb országává növi ki magát.
Nem, Kandel nem csiga gyorsasági versenyre készült. :-))
A rövid- és hosszútávú memóriával foglalkozott. A vizsgált tengeri csigák rendelkeznek egy bizonyos reflexszel. Kandel azt találta, hogy bizonyos ingerek napokra ill. hetekre felerôsíthetik ezt a reflexet valamint tisztázta a hatás létrejöttének celluláris mechanizmusait. A tengeri csigák után emlôsökön folytatta...
A dopingos kérdést nem igazán értem...
Egész biztos ha a sokszázezer kisérletezö csigái között egy versenyt tartanának a Kandel úr csigái mozognának a leggyorsabban , és a lényeg a lanyhuló mozgás felgyorsitása volt. Nemde ?
Egész biztos ha a sokszázezer kisérletezö csigái között egy versenyt tartanának a Kandel úr csigái mozognának a leggyorsabban , és a lényeg a lanyhuló mozgás felgyorsitása . Nemde ?
Az "abban az évben" feltételt már a legelején sem vették túl szigorúan (pl. a legelsô fizikai Nobel-díjat 1901-ben Röntgen 1896-os felfedezéséért kapta, stb.). "Csak élô személy kaphat" - ezalól kétszer tettek kivételt: Hammarskjöld 1961-es díját halálos repülôbalesete után kapta, ill. Karlfeldt svéd költô az 1931-es díjat kapta halála után (kicsit hazafelé szavaztak akkor a svédek).
A Békedíj meg egyre inkább napi politikai tükörré vált (Szadat-Begin, Walesa, Arafat-Peresz-Samir, stb.). ("egy rész azé, aki a legtöbbet vagy a legjobban működött közre a népek testvériségéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért vagy csökkentéséért, valamint a békekongresszusok megrendezéséért és követeléséért...")
Az eredeti alapszabály szeerint csak az az ČLÖ SZEMČLY kaphat Nobel díjat aki ABBAN AZ ÉVBEN a megfelelö területen a leghasznosabbat tette az emberiség javára..
Tehát ezek a 10- 20-30 és legujabban 50 éves multu felfedezések csupán a Nobeldijra beküldött munkák felhasználásának megkérdöjelezése után kezdtek megjeleni.
Ami Nelsson Mandellát illeti mint hirhedt terrorista gyilkos került börtönbe (mások szerint szabadságharcos) és jónéhány év eltelt amig Nobel dijat kapott.
Arafat eredetileg szintén mint gyilkos terrorista szervezö tette ismerté magát. Szerinted hány évvel a Nobeldij elött szervezte meg utolsó gyilkosságát. ? Ami a Nobeldij utáni tevékenységét illeti, gazdag forrásnyag villágit rá, hogy ki Arafat . A tegnep például megfenyegette a zsidó államot és azt mondta : ”Pokolba a zsidokkal, mi megyünk Jeruzsálembe ” és nem azt , hogy ” Pokolba mindenkivel” mint ahogy tévesen megjelent az Index fö lapján . ( mindenki a palesztinokat is jelenti ! nem ?)
Mit értesz azon, hogy "Kandel uron kivül szerte a világon többszázezren tették..."?
A munkája eredetiségét kérdôjelezed meg?
A dopa meg annyit tesz, hogy dihydroxiphenyl alanine. Nem tartom valószínűnek, hogy sok köze lenne mondjuk az angol dope (= ajzószer) szóhoz.
Egyesek fehér egerekkel, mások csigákkal kisérleteztek és az álltalad emlitett Kandel uron kivül szerte a világon többszázezren tették.
A hivatalosan közölt megindoklásban az allábbi áll :
” Arvic Carlsson volt az első, aki az ötvenes években felfedezte, hogy a dopamin fontos szerepet játszik az agyi ingerület-átvitelben és a mozgáskoordinációban. Kutatásai során rájött, hogy a Parkinson-kórt a dopamin hiánya okozza ”
A németek már az elsö világháború idején használták az ”L-doping” nevezetü gyogyszert. Valoszinü késöbb innét származik a sportban a ”DOPINGOZÁS”.
"Az idei orvosi Nobel-díjat a svéd Arvid Carlsson és az amerikai Paul Greengard és Eric Kandel professzorok kapják az idegrendszer jeltovábbításával kapcsolatos munkájukért."
A Parkinson-kor diagnosztizálását és kezelési lehetöségeit James Parkinson (1755-1824) irta le.
A Svéd Arvic Carlsson (nem orvos ) 1950-ben közölt egy tanulmányt melyben leirja, hogy a Parkinson-kór esetén az emberi agyban a csigák agyára jellemzö jeltovábbítás áll be.
Arvic Carlsson tudományos munkájának megjelenésétöl pontosan 50 évet kellett várjon a Nobeldijra. Úgylátszik hasonló jellátvitel elöfordulhat a Nobel díjat osztó bizotság esetében is.
Tehát még van remény, hogy Kányádi Sándor is kaphat egy Nobel díjat, de az sem lehetetlen, hogy esetleg Hajdu Gyözö fogja megkapni a következö irodalmi Nobel díjat.
Kösz a segitséget .
Tudtommal Aleks Solsenitsyn irodalmi tevékenysége a következö:
1962- Ivan Denisovitjs egy napja
1968- Klinika
1969- Az elsö csapat
1970- ben kapott Nobel dijat ( tehát nem kellet 10-20-30 évet várjon a Nobel dijra)
A felsorolt három regény átdolgozása 1973-ban jelent meg ”Gulagarchipelag” cimmel mint Nobel dijjal kitüntetett trilogia.
Gondolom ezen kivül is irt Solsenitsyn regényeket vagy esetleg verseket, mint a nem Nobeldijas Ady Endre.
Talán valami más müvet is letudnál irni.
Kösz.
"Boccs, nem olvasom végig a topicot, de Hitetlen Tamáskának tökéletesen igaza van.A Nobel díjat 10-2030 éve publikált, a tudományos közvélemény által már régóta jól ismert, többszörösen igazolt eredményekért adják. "
Gyakori, de nem altalanos. A radioimmunoassayert ha jol emlekszm 77-ben adtak Nobel dijat es akkor ez vadi uj dolog volt, alig egy ket eves. De oriasi jelentosege volt. Anelkul en sem tudtam volna izolalni azokat az anyagokat amibol aztan eleg jol elvagyok azota is.
A kérdés egyszerü:
Ha esetleg a "Gulyás szigetén" kivül egypár regény cimét tudnád közölni, és azt is, hogy hol lehet öket megszerezni, mert szivesen olvasnám.
Elöre is kösz.
Boccs, nem olvasom végig a topicot, de Hitetlen Tamáskának tökéletesen igaza van.A Nobel díjat 10-2030 éve publikált, a tudományos közvélemény által már régóta jól ismert, többszörösen igazolt eredményekért adják. Szóval a cikk valóban hétmérföldes marhaságot tartalmaz.
Urby
2000
A kinai Gao Xingjian 1972-ben szerzett francia forditói diplomát. 1979 ota Kina külfökdi tudositojaként müködött. 1987-ben összeállt egy hölggyel., és Kinna ellenes cikkeket kezdett közölni amiért 1989-ben kizárák Kinából és a Kinai kommunista pártból.
Jellenleg a köbányai munkástelepnél 30-szor rosszabb kinézésü BAGNONET nevezetü Párizsi külváros egyik tömbházának 3 szobás lakásában tengödik. 3-regényt irt.
2000-ben a Svéd akadémia a villág legjobb irójának járó Irodalmi Nobeldijjal tüntette ki.
PEKING (TT – Reuters) követségein keresztül minden országnak eljutatta tiltakozólevelét melyben ez áll: ”Kinában és szerte a világon több ezer Gao Xingjiannál tehetségesebb és termékenyebb kinai iró regényeit Kinában 1,2 milliárd, Taiwanban 21 millió , Singapore-ban 3 millió Malaysiaban 7 millió és szerte a világon még 50 millió kinai olvassa és értékeli.
A Kinából kitagadott francia nyelven Kinát gyalázó Gao Xingjian.nak jutatott ”Nobel dijként” álcázott kenöpénz Svédország Kinna ellenes rejtett politikai és gazdasági cselszövésénak eszköze.”
Érdekes modon hasonló volt a Szovjetunió tiltakozása is amikor az Amerikában élö Solzenitsinek Nobel dijat fizettek. Eredmény: ma se a Szovjetunió se egy másik Nobel dijjal lefizetett Gorbacsov nincs . Viszont a Béke Nobeldijas Arafat pribékjei gyalázatosan lincselnek ahol csak tehetik .
Apropó tud valaki valamit amit Alex Solzenitsyn a Nobel dij megszerzése elött vagy után irt ?
A Nobel díj mindig nagy pénzt és izgalmas témát jelent főleg a magyaroknak.
Érdekes lett volna többet tárgyalni arról, hogy közzel 100 éve miután a 26 éves Ragnar Sohlman üzletember 5 évi munka árán megtudta győzni II Oszkár svéd királyt, hogy alapítsák meg a Nobel díjat mi is rejtőzik a pompásan kivilágított színpadok mögött.
Az első nyilvános jelzés hogy valami nem mindig egészen tiszta a Nobeldíj körül Joakim Bergman 1968-ban Stockholmban megjelent "Gyilkosoknak Nobeldij " c könyve .
A 97 év alatt kevés ember engedhette meg magának, hogy vissza utasítsa azt a hatalmas pénzösszeget amit a Nobel díj jelent.
Jean Paul Sartre a XX-ik század egyik legnagyobb filozófusa, írója, esztétája nem volt hajlandó átvenni a neki ítélt Nobel díjat . Sartre azt állította : Függetlenül az esztétikai nívótól ami tudatosan vagy a tudat alatt ("főleg a tudat alatt") nem az objektív jót szolgálja az nem lehet jó.( "egy rasszista vagy antiszemita regény nem lehet jó") A Nobel díj olyan mint egy békegalamb melyiknek a csőrében az olajág helyett egy bomba van. Sartre továbbá azt állította az Ö öntudatát és emberi tartását vérpénzzel nem lehet megvásárolni.
Több mint 20 éve , hogy elhangzott amit Sartre mondott, de ha tovább gondolkodunk Martin Luther King- Nobel díj és a gyilkos halál, Yitzhak Rabin - Nobel díj és gyilkos halál, Gorbatschov -Nobel díj és a Csecsenföldi népirtás (vagy talán a kettőnek semmi köze egymáshoz? )
Kagauska végetneméröen állitotta :"Mária Sklowodska "Lengyelországi tudományos ügyekkel már csak az I. VH után foglalkozott,"
Nem vette észre, hogy Sklowodska nemis járt Lengyel országban az idö tájt:
Most idézi amit megkértem olvasson el és ö tölem kérdi :"Hol van ebben szó Lengyelországról, vagy az ottani udományról ? (Legfeljebb a polonium :-) )"
Hát körülbelül ennyi elég a Nobel- díj-ból.
A Nobel díj mindig nagy pénzt és izgalmas témát jelent főleg a magyaroknak.
Érdekes lett volna többet tárgyalni arról, hogy közzel 100 éve miután a 26 éves Ragnar Sohlman üzletember 5 évi munka árán megtudta győzni II Oszkár svéd királyt, hogy alapítsák meg a Nobel díjat mi is rejtőzik a pompásan kivilágított színpadok mögött.
Az első nyilvános jelzés hogy valami nem mindig egészen tiszta a Nobeldíj körül Joakim Bergman 1968-ban Stockholmban megjelent "Gyilkosoknak Nobeldij " c könyve .
A 97 év alatt kevés ember engedhette meg magának, hogy vissza utasítsa azt a hatalmas pénzösszeget amit a Nobel díj jelent.
Jean Paul Sartre a XX-ik század egyik legnagyobb filozófusa, írója, esztétája nem volt hajlandó átvenni a neki ítélt Nobel díjat . Sartre azt állította : Függetlenül az esztétikai nívótól ami tudatosan vagy a tudat alatt ("főleg a tudat alatt") nem az objektív jót szolgálja az nem lehet jó.( "egy rasszista vagy antiszemita regény nem lehet jó") A Nobel díj olyan mint egy békegalamb melyiknek a csőrében az olajág helyett egy bomba van. Sartre továbbá azt állította az Ö öntudatát és emberi tartását vérpénzzel nem lehet megvásárolni.
Több mint 20 éve , hogy elhangzott amit Sartre mondott, de ha tovább gondolkodunk Martin Luther King- Nobel díj és a gyilkos halál, Yitzhak Rabin - Nobel díj és gyilkos halál, Gorbatschov -Nobel díj és a Csecsenföldi népirtás (vagy talán a kettőnek semmi köze egymáshoz? )
Kagauska végetneméröen állitotta :"Mária Sklowodska "Lengyelországi tudományos ügyekkel már csak az I. VH után foglalkozott,"
Nem vette észre, hogy Sklowodska nemis járt Lengyel országban az idö tájt:
Most idézi amit megkértem olvasson el és ö tölem kérdi :"Hol van ebben szó Lengyelországról, vagy az ottani udományról ? (Legfeljebb a polonium :-) )"
Hát körülbelül ennyi elég a Nobel- díj-ból.
A Nobel díj mindig nagy pénzt és izgalmas témát jelent főleg a magyaroknak.
Érdekes lett volna többet tárgyalni arról, hogy közzel 100 éve miután a 26 éves Ragnar Sohlman üzletember 5 évi munka árán megtudta győzni II Oszkár svéd királyt, hogy alapítsák meg a Nobel díjat mi is rejtőzik a pompásan kivilágított színpadok mögött.
Az első nyilvános jelzés hogy valami nem mindig egészen tiszta a Nobeldíj körül Joakim Bergman 1968-ban Stockholmban megjelent "Gyilkosoknak Nobeldij " c könyve .
A 97 év alatt kevés ember engedhette meg magának, hogy vissza utasítsa azt a hatalmas pénzösszeget amit a Nobel díj jelent.
Jean Paul Sartre a XX-ik század egyik legnagyobb filozófusa, írója, esztétája nem volt hajlandó átvenni a neki ítélt Nobel díjat . Sartre azt állította : Függetlenül az esztétikai nívótól ami tudatosan vagy a tudat alatt ("főleg a tudat alatt") nem az objektív jót szolgálja az nem lehet jó.( "egy rasszista vagy antiszemita regény nem lehet jó") A Nobel díj olyan mint egy békegalamb melyiknek a csőrében az olajág helyett egy bomba van. Sartre továbbá azt állította az Ö öntudatát és emberi tartását vérpénzzel nem lehet megvásárolni.
Több mint 20 éve , hogy elhangzott amit Sartre mondott, de ha tovább gondolkodunk Martin Luther King- Nobel díj és a gyilkos halál, Yitzhak Rabin - Nobel díj és gyilkos halál, Gorbatschov -Nobel díj és a Csecsenföldi népirtás (vagy talán a kettőnek semmi köze egymáshoz? )
Kagauska végetneméröen állitotta :"Mária Sklowodska "Lengyelországi tudományos ügyekkel már csak az I. VH után foglalkozott,"
Nem vette észre, hogy Sklowodska nemis járt Lengyel országban az idö tájt:
Most idézi amit megkértem olvasson el és ö tölem kérdi :"Hol van ebben szó Lengyelországról, vagy az ottani udományról ? (Legfeljebb a polonium :-) )"
Hát körülbelül ennyi elég a Nobel- díj-ból.
A Nobel díj mindig nagy pénzt és izgalmas témát jelent főleg a magyaroknak.
Érdekes lett volna többet tárgyalni arról, hogy közzel 100 éve miután a 26 éves Ragnar Sohlman üzletember 5 évi munka árán megtudta győzni II Oszkár svéd királyt, hogy alapítsák meg a Nobel díjat mi is rejtőzik a pompásan kivilágított színpadok mögött.
Az első nyilvános jelzés hogy valami nem mindig egészen tiszta a Nobeldíj körül Joakim Bergman 1968-ban Stockholmban megjelent "Gyilkosoknak Nobeldij " c könyve .
A 97 év alatt kevés ember engedhette meg magának, hogy vissza utasítsa azt a hatalmas pénzösszeget amit a Nobel díj jelent.
Jean Paul Sartre a XX-ik század egyik legnagyobb filozófusa, írója, esztétája nem volt hajlandó átvenni a neki ítélt Nobel díjat . Sartre azt állította : Függetlenül az esztétikai nívótól ami tudatosan vagy a tudat alatt ("főleg a tudat alatt") nem az objektív jót szolgálja az nem lehet jó.( "egy rasszista vagy antiszemita regény nem lehet jó") A Nobel díj olyan mint egy békegalamb melyiknek a csőrében az olajág helyett egy bomba van. Sartre továbbá azt állította az Ö öntudatát és emberi tartását vérpénzzel nem lehet megvásárolni.
Több mint 20 éve , hogy elhangzott amit Sartre mondott, de ha tovább gondolkodunk Martin Luther King- Nobel díj és a gyilkos halál, Yitzhak Rabin - Nobel díj és gyilkos halál, Gorbatschov -Nobel díj és a Csecsenföldi népirtás (vagy talán a kettőnek semmi köze egymáshoz? )
Kagauska végetneméröen állitotta :"Mária Sklowodska "Lengyelországi tudományos ügyekkel már csak az I. VH után foglalkozott,"
Nem vette észre, hogy Sklowodska nemis járt Lengyel országban az idö tájt:
Most idézi amit megkértem olvasson el és ö tölem kérdi :"Hol van ebben szó Lengyelországról, vagy az ottani udományról ? (Legfeljebb a polonium :-) )"
Hát körülbelül ennyi elég a Nobel- díj-ból.
Kedves MUB BABI !
Az említett címen ezt találtam:
"Marie Curie (1867-1934)
Marie Curie is the most famous woman of physics. She has been recognized for her work with
Nobel Prize awards in both physics (1903) and chemistry (1911). She got a late start with her
education obtaining her license in physics in 1893 and the corresponding degree in mathematics
in 1894. In 1903, she finally received her doctorate. Choosing raioactivity as a thesis topic,
Madame Curie examined a number of substances and found that thorium and its compounds
behaved the same way as uranium. While examining pitchblende, a uranium ore, she discovered radium and polonium. In 1910 she succeeded in isolating pure radium metal. Marie Curie was also instrumental in setting up the Curie laboratory in Paris. She died in 1934 of leukemia, thought to have been brought on by her extensive exposure to the high levels of radiation involved in her studies."
Hol van ebben szó Lengyelországról, vagy az ottani udományról ? (Legfeljebb a polonium :-) )
Az 50-100 évvel ezelőtt M. Curie-vel kapcsolatban történtekkel javaslok egy másik honlapot:
http://www.nobel.se/essays/curie/index.html
érdekes lehet még: http://www.nobel.se/laureates/chemistry-1911-1-bio.html
A magam részéről ezennel lezártnak tekintem a témában folytatott társalgásunkat.
További jó vitatkozást.
Üdvözlettel,
K.
Kedves Kagakusha
"Lengyelországi tudományos ügyekkel már csak az I. VH után foglalkozott" ismétled.
Nem akartam vitatkozni veled olyan dolgokról amit rajtad kivül másoknál nem találtam meg leirva.
Söt Maria matematiakai alapjairól se akartam vitatkozni ami ugy a fizikai mint a kémiai Nobeldijainak hátterként tekinthetö.
Légy szives olvasd el:
http://curie.che.virginia.edu/scientist/curie.
Gondolom számodra is világosabbak lesznek olyan dolgok amik 100 évvel ezelött illetve 50 évvel ezelött voltak.... ami a társalgást illeti gondolkoz. ....:-(
üdvözlettel BeBe
