Jóslat pontos kivéve, hogy szerintem ez előbb fog bekövetkezni. Még három év és az átlagember nem fogja tudni kifizetni az üzemanyagok árát. A kínai hatalmas kereslet felnyomja rövid idő alatt az árakat.
Szerintem a világhatalmak titkos terveiben szerepel már egy forgatókönyv én nem zárom ki egy betervezett világháború lehetőségét sem. Egyszerűen túl sokan vagyunk ezt nem fogják hagyni. EGy háború sok mindent megoldana. nyugdíjkérdés, kereslet csökkenés stb.
Szerintem az olaj viszonylatában így alakul kb a világ a következő évtizedekben:
2020: egyre több ember számára lesz világos, hogy ha elfogy az olaj, akkor marha nagy gáz lesz a jóléti társadalmakban
2030: az "elektromos autó lufi" kipukkadása: minden ember számára nyilvánvaló lesz, hogy nem lehet annyi áramot előállítani ami szükséges az "autós jólét" fenntartásához
2040: az emberek annyira félnek már a jólét megszűnésétől, hogy akár belharcok is lehetnek a legfejlettebb országokban is (USA, EU)
Gyűrűzik az újabb olajbotrány
Tények és szóbeszédek Kiskunfélegyházán
Ördögh Kriszta
Munkatársunktól
Felküldve:
2000. április 19. ( 4. oldal)
Egyre több a kérdőjel a kiskunfélegyházi olajlepárló-robbanás ügyében. Kiskunfélegyháza kisgazda alpolgármestere, Bencsik Károly cáfolja, hogy neki vagy a családból bárkinek bármi köze lenne a fia cége telephelyén talált illegális olajlepárló berendezéshez. A vámosok viszont jelenleg azt vizsgálják, hogy "életszerű", azaz valós lehet-e az a bérleti szerződés, amelyet a kft.-t vezető Bencsik János kötött még egy budapesti céggel, másfél hónappal ezelőtt.
A Népszabadság tegnapi számában megjelent: egy nem létező budapesti betéti társaság munkatársával szembesítették a kiskunfélegyházi alpolgármester fiát a pénzügyőr nyomozók. Erről viszont a megkérdezettek közül senki sem tud.
A tények: a kecskeméti vámhivatal jövedéki eljárást folytat a kiskunfélegyházi Papirusz BKB Kft. ellen. Ezzel párhuzamosan a Vám- és Pénzügyőrség Bács-Kiskun Megyei Nyomozó Hivatala büntető eljárás keretében azt vizsgálja, hogy ki telepítette, illetve működtette az eddig talált legnagyobb "olajszőkítő berendezést" a megyében. A jövedéki vizsgálat tétje 20 millió forint, a büntető eljárásé pedig - ha megtalálják az olajszőkítő személyt - akár végrehajtandó börtönbüntetés is lehet.
A cégbíróságon tavaly júniusban hárommilliós tőkével bejegyzett Papirusz BKB Kft. cégvezetője a kiskunfélegyházi alpolgármester fia, de tagja a kft.-nek a kisgazda alpolgármester Nagykovácsiban élő édesapja is. Egy hónappal korábban egy másik, részben hasonló profilú, ugyancsak hárommilliós törzstőkéjű cég is alakult a családban. Ez a kft. az alpolgármester feleségének, illetve az asszony első házasságából származó lányának a nevén működik Kiskunfélegyházán. Bencsik Károly cáfolja, hogy köze lenne a fia cégéhez. Sem ő, sem a fia nem tudták - nyilatkozta a múlt heti robbanás után -, hogy valaki egy olajlepárlót működtet a Papirusz BKB Kft. Izsáki út 84. szám alatti kiskunfélegyházi telephelyén.
Benke László pénzügyőr százados, a kecskeméti vámhivatal vezetője szerint hosszabb idő, akár hetek is kellettek egy ilyen illegális lepárló felépítéséhez. Kazánt, hűtőrendszert, több tartályt és jól kiépített, hegesztett vezetékrendszert találtak az Izsáki úton. Benke László úgy véli, a berendezés kapacitása alkalmas volt arra, hogy naponta akár 15 ezer liternyi extra könnyű, fekete színű fűtőolajból tudják kivonni a pakurát. Eddig Bács-Kiskunban 8-10 hasonló berendezést találtak (az országban is itt bukkant fel az első, 1998-ban a közeli Kerekegyházán), de ezek közül a legnagyobb is csupán kétezer litert tudott átalakítani naponta. A pakura kivonása után sárga színű gázolajnak tűnik a "főzőüstből" kikerülő anyag, amiből a robbanást követően 26 ezer liternyit találtak a tűzoltók és a pénzügyőrök a kiskunfélegyházi telepen.
Bencsik János, a Papirusz BKB ügyvezetője másfél hónapja kötött, kézzel írott bérleti szerződést mutatott a hatóságoknak. Ebben egy budapestinek mondott, de nem létező cég vette ki az Izsáki úti telep egy részét: a 600 négyzetméterből éppen azt a háromszázat, ahol a berendezés működött. A Papirusz Kft. és az olajlepárló között egy téglafalat emeltek, így kívülről nem volt látható, hogy milyen munkák folynak a háttérben. A robbanás után egyébként találtak egy teherautót is a telepen a tűzoltók, ami ugyancsak a Papirusz BKB nevén van, és olajtartály volt rajta. Az alpolgármester úgy tudja, hogy ezt a járművet is bérbe adta a fia, tehát ehhez sincs köze a családnak. A Magyar Nemzet munkatársa viszont azt kérdezte meg a kecskeméti vámhivatal vezetőjétől, hogy az általuk felderített olajügyek hány százalékában mutatnak be a mostanihoz hasonló bérleti szerződéseket a területtulajdonosok.
- Lehet mondani, hogy szinte minden esetben - véli a százados. - Ilyenkor az esetek 80 százalékában az derül ki, hogy fiktív, nem létező cég vagy személy a bérlő. Míg a maradék 20 százaléknál találunk egy olyan úgynevezett "bukóembert" - általában hajléktalant -, aki jó pénzért vállalja az ügyet, és a vele járó büntetést, amit persze nem lehet behajtani rajta.
A kiskunfélegyházi esetben viszont még csak a vizsgálat kezdeténél tartanak a pénzügyőrök. Hétfőn délelőtt órákon keresztül hallgatták ki Bencsik Jánost a kecskeméti vámhivatalban, ahol biztosan állítják: senkivel nem szembesítették eközben a fiatalembert. Viszont tanúként keresik a telepen korábban dolgozó alkalmazottakat is, miután elterjedt, hogy a közelmúltban állítólag többen is otthagyták - még nem tudni miért - a Papirusz Kft.-t.
A kiskunfélegyházi alpolgármester politikai hecckampánynak mondja a történteket, amit azzal erősít meg, hogy nemcsak az olajlepárlóhoz, hanem játékgépek és egy benzinkút üzemeltetéséhez is kötik a nevét a városban. Ugyanakkor - hangsúlyozza - ezek közül egyik sem igaz. Azt is cáfolja, hogy megverték volna két hete, noha kétségtelenül lila monoklit viselt egy ideig a jobb szeménél. "Sportbaleset" - állítja Bencsik.
Államtitkárok is érintettek lehetnek az olajügyben
2000. április 19., szerda, 15.03
Az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság hétfői ülésén Arnold Mihály, a vámhivatal országos parancsnoka az ülésen azt állította, hogy Dunai Imre, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium volt államtitkára és Bártfai Béla, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára egy, a vámvisszaélések megelőzése érdekében hozott utasítás visszavonására szólította fel 1994-ben. Arnold közölte: egy volt helyettes államtitkár 1996 elején utasította a VPOP-t egy 83 millió forintos jövedéki bírság felülvizsgálatára.
A parlament olajügyi bizottságának hétfői ülésén Arnold Mihály, a VPOP országos parancsnoka beszámolt arról, hogy a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára 1996. márciusában utasította, hogy a Vám- és Pénzügyőrség tekintsen el a Kuwait Petróleum Magyarország Kft.-re kiszabott 83 millió forintos jövedéki bírságtól. A Kuwait Petróleum Magyarország Kft. üzemeltette 1994-1995-ben franchise rendszerben Hajdúszoboszlón a Q8 nemzetközi olajtársaság benzinkútját.
Az ügyben Györgyi Kálmán legfőbb ügyész is vizsgálatot folytatott. Az ügyészség anyagát az olajügyi bizottság egyik tagja kedd késő délután eljuttatta az [origo] - nak. A dokumentum nem nevezi meg a helyettes államtitkárt. Az [origo] megtudta: Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium volt helyettes államtitkára - aki Bártfai Bélát követte e poszton - írta a jövedéki bírság enyhítéséről szóló utasítást. Csobánczy 1995. októberétől 1998. augusztusáig volt a Pénzügyminisztérium adó- és vámügyekért felelős helyettes államtitikára. Ő látta el a minisztérium nevében a VPOP felügyeletét ez idő alatt.
A legfőbb ügyész határozata szerint utasításként kellett értelmezni a jövedéki bírság mérsékléséről szóló helyettes államtitkári levelet. Csobánczy Péter az [origo] - nak elmondta: szerinte csupán ajánlás volt a jövedéki bírság mérsékléséről szóló levele és nem utasítás. A volt helyettes államtitkár elismerte, ritkán fordult elő, hogy konkrét esetekben felülbírálta volna a VPOP határozatait. Sokan keresték ugyan hasonló - jövedéki bírságokkkal és a vám- és pénzügyőrség eljárásaival kapcsolatos határozatokkal kapcsolatban - a tárcát, de legtöbbször nem találták megalapozottnak a VPOP döntéseivel szembeni kifogásokat. Csobánczy ebben az esetben azért bírálta felül a VPOP-t, mert szerinte nem állt arányban az elkövetett mulasztás a kiszabott 83 millió forintos büntetéssel.
Az 50/1990., a Pénzügyminisztérium feladatairól és hatásköréről szóló kormányrendelet szerint a pénzügyminiszternek és a VPOP esetében az illetékes helyettes államtitkárnak is joga van utasítani a vám- és pénzügyőrséget döntéseik megváltoztatására. A jogszabály szerint: "A pénzügyminiszter irányelvet, tájékoztatót és utasítást adhat az Adó- és Pénzügyi Ellenorzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága vezetőjének a törvények és más jogszabályok által a szervezet hatáskörébe utalt feladatok ellátása feltételeinek kialakítására és szakszerű végrehajtására."
Csobánczy állítja: nem ismert senkit sem az 1995-96-ban Magyarországon benzinkúthálózatot működtető Q8 olajtársaság, sem a tárcához kérelemmel forduló, megbírságolt Kuwait Petróleum Magyarország Kft. vezetői közül. Személyes kapcsolatok nem játszottak szerepet döntésében, nem volt elfogult az ügyben. A kft. ráadásul nem neki, hanem a Pénzügyminisztériumnak címezte a kérvényt.
Az eset előzménye, hogy a fináncok 1995. január 5-én ellenőrzést tartottak Hajdúszoboszlón. A vizsgálat során megállapították, hogy a Q8 olajtársaság hajdúszoboszlói benzinkútjánál jövedéki engedély nélkül árultak üzemanyagot. Ezért összesen 83 millió forint bírságot szabtak ki a Kuwait Petróleum Magyarország Kft- re.
A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára ezt a döntést felülbírálta, és - mint a VPOP felettes szerve - utasította Arnold Mihályt, hogy tekintsen el a bírság kiszabásától. A VPOP ezután nem hajtotta be a 83 milliót. Pusztán 100 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte az olajtársaságot.
A Legfőbb Ügyészség ezután kivizsgálta az esetet, és törvényességi óvást jelentett be: törvénysértőnek találta a 83 millió forintos bírság elengedését, kötelezte az olajtársaságot a bírság befizetésére.
Arnold Mihály az olajügyi bizottság ülésén közölte: Dunai Imre, az Ipari- és Kereskedelmi Minisztérium egykori államtikára 1994. augusztusában miniszteri levélpapíron kérte őt, hogy vonja vissza azt a VPOP utasítást, miszerint a vámot azonnal ki kell fizetnie az olajforgalmazó cégeknek. A VPOP 1994 nyarán szigorította a jövedéki termékeket forgalmazó cégekre vonatkozó vámfizetés szabályait. Egy 1976-os pénzügyminisztériumi rendelet szerint a halasztott fizetési jogkör megadása, illetve visszavonása a VPOP parancsnokának a jogköre. Arnold szerint az azonnali vámfizetéssel megelőzhető lett volna a visszaélések nagy része.
Dunai mellett Bártfai Béla, a Pénzügyminisztérium volt helyettes államtitkára - jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára - szintén levélben kérte Arnoldot a szigorítások visszavonására.
Az [origo]-nak az olajügyi bizottság egyik tagja átadta Dunai és Bártfai Arnold Mihályhoz írt levelét.
A két politikus különbözőképpen érvelt levelében. Bártfai leveléből az derül ki, hogy a PM volt helyettes államtitkára szerint a halasztott vámfizetési engedély megtagadása jogilag aggályos.
"A jövedéki termékeket forgalmazó vállalatok részére ... más vállalatokhoz hasonlóan biztosítani kell, hogy a jogszabályi lehetőségekkel élhessenek a halasztott fizetés tekintetében, ha az ott meghatározott feltételeket teljesítik. ... A halasztott vámfizetési engedély megadása természetesen lehetőség, azonban a már megadott kedvezmény egyoldalú visszavonása... jogilag aggályosank tekinthető." - írta Bártfai Béla, a PM volt helyettes államtitkára 1994 szeptember 7-én.
Dunai - aki szerint lehetővé kell tenni a jövedéki termékeket forgalmazó cégeknek is a halasztott vámfizetést - azzal érvelt, hogy e kedvezmény megtagadása igazságtalanul sújtja e cégeket.
"Köszönettel vettem július 27-i tájékoztatását a halasztott vámfizetési rend megváltoztatásáról a jövedéki termékekkel kapcsolatosan. A költségvetési bevételek védelmét magam is igen fontosnak tartom, mégis úgy érzem, hogy az ilyen jellegű azonnali intézkedésekkel igazságtalanul sújtjuk a gazdasági élet korrektül működő szereplőit. Magyarország külföldi megítélésének is árt - véleményem szerint - ha indokolatlanul, előzetes bejelentés nélkül változtatunk jelentős gazdasági feltételeken." - írta Dunai Imre akkori államtitkár az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejlécével elátott levelében Arnold Mihálynak 1994 augusztus 4-én.
Kóródi Mária az olajügyi bizottság szabad demokrata tagja indítványozta, hogy hallgassák meg a Pénzügyminisztérium és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium akkori államtitkárait, Dunai Imrét és Bártfai Bélát.
Dunai Imre, a Horn kormány korábbi államtitkára, az Általános Értékforgalmi Bank Rt. jelenlegi alelnöke az [origo] többszöri megkeresése ellenére nem kívánt nyilatkozni.
Bártfai Béla, a pénzügyi tárca egykori helyettes államtitkára, a Miniszterelnöki Hivatal jelenlegi közigazgatási államtitkára - amennyiben hivatalos felkérést kap - mindenképpen elmegy az olajügyi bizottság ülésére. Bártfai elismerte, hogy valóban írt egy levelet Arnoldnak, amelyben az azonnali vámfizetési eltörlését sürgette - tudtuk meg az államtitkár titkárságán.
Arnold Mihály kijelentette: pártpolitikusok, parlamenti képviselők nem kértek halasztott vámfizetési kedvezményeket.
Arnold közölte: dr. Meszlényi, aki korábban felettese volt, később ügyvéd lett, tízmillió forintot ajánlott fel a Szegedi Vámhivatal parancsnokának, hogy egy halasztott vámfizetési engedélyt adjon ki egy hozzá közel álló cég számára. Az illetőt két év felfüggesztett börtönre ítélték, és az ügyvédi kamarából is kizárták.
Arnold Mihály szerint az olajügyekben azért történhettek ekkora - többmilliárdos - visszaélések, mert nem voltak megfelelő jogi szabályozások. A törvényi szabályozás nem tudta követni a gazdasági anomáliákat. 1994-ig ezért különösen sok visszaélésre nyílt lehetőség.
Az üzemanyagként használt gázolajra sokkal magasabb volt az adókulcs, mint a fűtésre használható olajra. Ezzel éltek vissza a csalók, és a fűtőolajat alakították át és adták el üzemanyagként. A kiskapuk csak 1997-re szűntek meg.
Pallag László, a bizottság kisgazda elnöke kijelentette: elégedetlen Arnold jelentésével. Mint mondta, "a sok bába között elvész a gyerek". Szerinte a VPOP 23 ezer oldalas jelentése nem tartalmaz elég adatot, amivel nyomon lehetne követni az ügyben a szándékos és tudatos korrupciót. Napi egymillió liter olaj került ugyanis a kilencvenes évek elején az országba, tehát a hatóságok részéről is együtt kellett működnie embereknek az olajcsalókkal.
Pallag László szerint akkora tételben adtak el a kilencvenes évek közepéig szőkített olajat, hogy nagyfelhasználóknak is biztosan kellett ebből vásárolniuk. Pallag az [origo]-nak elmondta: már több nagy közlekedési cég korábbi évekre vonatkozó üzemanyagszámláit is bekérték. A Körös Volán ellen már adóhatósági eljárás folyik. A többi cég könyvelését még vizsgálják.
1993-ban kormányrendelet született a vám- és adócsalások megfékezésére. A rendelet szerint a jövedéki termékek, így az üzemanyagok esetében is a vámkezelés a behozó cég székhelyén végezhető csak el. Ez Arnold Mihály szerint átmenetileg visszaszorította a visszaéléseket. Nem lehetett ellenőrizhetetlenül, összevissza utaztatni az országban az olajszállítmányokat és kijátszani a vámfizetési kötelezettséget.
Azonban a pénzügyi és a gazdasági tárca 1994 márciusában visszavonta a rendeletet. Az indoklás szerint a nagy olajforgalmazó cégek nyomására. Akkoriban - Arnold szerint - a Shell, az ÖMV, a Q8 és a Mol voltak a nagyobb olajforgalmazók.
Arnold Mihály állítja: 902 olajügyben indult eljárás, illetve született ítélet. Több esetben különösen nehéz a bizonyítás. A csalók ugyanis fiktív, csak papíron létező cégeket vásároltak meg, amelyek még nem forgalmaztak olajat. Ezeket a vállalatokat használták fel az olajszőkítők. Ezekben az esetekben legtöbbször hajléktalanok voltak a bejegyzett tulajdonosok, de nem ők követték el a tényleges vámcsalásokat.
Bencze József, a VPOP rendészeti főigazgatója állítja: többféle módszerrel dolgoztak az olajcsalók. Többek között belenyúltak a VPOP belső számítógépes hálózatába, de emellett csekket is hamisítottak. A vámosok szerint korszerűbb felszereléssel dolgoztak az olajszőkítők, mint amivel a vámosok rendelkeztek.
Pallag László szerint Magyarországra annyi olaj került a kilencvenes évek elején, hogy egész Alaszka fűtését meg lehetett volna oldani vele. Ezért az országból jelentős mennyiségű olajat exportálhattak - állítja Pallag.
Pallag szerint az olajügyleteken meggazdagodott alvilág most mossa tisztára pénze nagy részét. Most olaj helyett bort hamisítanak, és mezőgazdasági vállakozásokat hoznak létre.
Arnold szerint Szlovákiába valóban került magyar olaj, de ezt a szlovákok bérmunkában dolgozták fel. Azt azonban még nem ellenőrizték, a feldolgozott olaj vissza is került-e Magyarországra.
Arnold elismerte, hogy követtek el hibákat. "Naivak voltunk, nem álltunk hivatásunk magaslatán" - mondta Arnold Mihály. A határon átlépő sokszor 50-60 kocsiból álló vonatszerelvények ugyanis vámfizetés nékül is bejuthattak az országba, több millárd forintnyi kárt okozva.
A jogszabályok szerint ugyanis nem kellett azonnal kifizetni a vámot, de az olajforgalmazó cégnek bankgaranciával kellett rendelkeznie. A garancia összegéül minden szállítmánynál csak az előző egyéves forgalom egy tizenketted részét kérték a vámosok. Amennyiben a cég továbbítási kérelmet adott be, tovább szállíthatta az országban az olajat vámfizetés nélkül egy másik telephelyre. Sokan újabb és újabb telephelyeket jelöltek meg, míg végül eltűnt az olaj egy része vagy akár az egész szállítmány. Előfordult, hogy vasúti szerelvények 15 ezer kilométert utaztak az országban.
(ORIGO)
"Pintér Sándor még országos rendőrfőkapitányként nyilatkozott egy Miskolcon tartott
sajtótájékoztatón 1993. augusztus 18-án. A korabeli sajtójelentés szerint a főkapitány eztmondta:
„A gázolajjal és az olajjal kapcsolatos visszaélésekről elmondta: az ügyeskedők
eddig több milliárd forintnyi haszonra tettek szert a manipulációk révén, a rendőrség
azonban már feltérképezte a hálózatukat és ismeri az illegális üzemanyag-tárolók
rejtekhelyét is. A megyék felderítő munkájára támaszkodva hat-nyolc hónapon belül
fölgöngyölíthetik az egész bűnszövetséget.
Pintér beszélt arról is, hogy Magyarországon előbb épült ki a szervezett bűnözés elleni szolgálat, mint ahogy az igazából gyökeret verhetett volna. A magyar rendőrség a szervezett bűnözéssel szemben példaértékű szolgálattal rendelkezik, amit a felderítés terén elért eredmények, a kábítószer-szállítók sorozatos lefülelése és a gépjárműlopások drasztikus visszaesése is jelez.”
Akkor nehany aprocska kerdes csak :
HA ha ezt 1993-ban mondta akkor hogy a csudaban lehet Orban Viktor szerint az elozo, es nem az Antall kormany hibajaul/buneul felhozni az oljaszokitest ?!
Hat ha ez a legeny ilyen tokos volt mar 1993.ban akkor hogy a csudaba kell meg most is harcolnia szegny polgari kormanyunkban immar belugyminiszterkent a maffia ellen?
Ha csak 6 honap kellett volna szerinte a felderiteshez 1993-ban akkor ugyan miert nem tette meg az Antall kormany alatt ??? Tan csak megsem a szocik itt az egyeduli es fo bunosok, mint most annyira nyomja a dumat a fidesz csapat???
Az Eu csatalkozásra való felkészülés keretében Phare forrásból tanulmányutakat szervezünk, mezőgazdasággal foglakozókank és önkormányzati vezetőknek a Thaiföld, Burma, Laosz határvidéken található Aranyháromszögbe. A támogatási pályázatokat az illtékes tárcanélküli miniszternek kell benyujtani. Az elbírálásban részt vesz a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési-, a Belügy- és a Pénzügyminisztérium. :-))(
Rozek
Rövid távú terv:
A kubai külkapcsolataink által érkezett kicsiny cukornádtövecskék biztos alapot adnak mezőgazdaságunk , valamint rumtermelésünk felvirágoztatásához.
Hosszú távú terv:
Komoly bevételt eredményezhetne koalíciónk költségvetésének , ha a kihasználatlan földterületeken, munkanélküli polgáraink közhasznú munkaként, mákot ill.vadkendert termesztenének.
Egyetértettem volna Bruce és BITBULL topicjának összevonásával,mert az indító alapján mindkettőben hasonló témában szerettek volna vitát kezdeményezni a topicnyitók.Az "Olaj!"topic-kal való összevonással viszont a legkevésbé sem tudok egyetérteni,mivel két egészen külön ügyről van szó!
Ezért újra fogom nyitni az "Újabb kapuk a maffiának?" című topic-ot,lehetőséget kínálva arra,hogy abban megtárgyalhatóak legyenek a jelenlegi vezetés mindazon(NEM CSAK OLAJOS!)
intézkedései,melyekkel véleményem szerint újabb kiskapuk nyílhatnak.
Természetesen ha ezzel nem értesz egyet,módodban áll azt újra törölni.
Az MDF vezette kormány 1990-94 között kaput biztosított az olajmaffia számára azzal,hogy ugyanaz a termék 2féle áron volt kapható.
Az MSZP-SZDSZ kormány ezt a kaput bezárta.
A jelenlegi tervek szerint most ezúttal a benzint kívánják 2féle árral ellátni.Ehhez persze elkészült a "megfelelő ideológia" is.
A VPOP munkatársa a TV2 műsorában kifejtette,hogy igazak azok a félelmek,hogy ezzel újabb kiskapuk nyílnak,de ők igyekezni fognak,hogy mindent megtegyenek azért,hogy ezeken a kapukon ne legyen túl nagy a forgalom.
Orbán Viktor megmondta -RTL Klub, Az Este -, hogy az összes olajügy az előző kormány alatt történt! Tehát a képviselő úr így nem piszkíthat a saját fészkébe!
Márcsak az a kérdés, hogy szeretett miniszterelnökünk a kilencvenes évek elején még nem élt, vagy csak elkövette az eddigi legnagyobb valótlanságot tartalmazó kijelentését?
Pallag mester eléggé nem elitélhető módon , nem vizsgálta azt, hogy az ügyek melyik kormány alatt keletkeztek, így könnyen előfordulhat a sajátfészekbepiszkítás esete. Egyébként , vajon melyik állami vállalatok voltak a legnagyobb gázolajfogyasztók???
Ügyészségi vizsgálatot kérnek az olajügyekben a kisgazdák
Békéscsaba, 1999. október 26. (MTI) - A rendőrség munkáját segítő alapítványok működésének vizsgálatát kérte a legfőbb ügyésztől Pallag László, a kisgazdapárt országgyűlési francióvezető-helyettese, a párt Békés megyei elnöke - hangzott el az FKGP keddi békéscsabai sajtótájékoztatóján.
A képviselő azért fordult Györgyi Kálmánhoz, mert szerinte a rendőrség munkáját segítő alapítványokat, így a Szeghalmon gyanúba keveredett, a Sárrét Közbiztonságáért Alapítványt is esetleg olyan vállalkozók támogatják, akik viszonzásként azt várhatják, hogy ellenük a rendőrök nem vizsgálódnak.
Pallag László elmondta: az előző ciklusban már rákérdezett erre az ügyre, de az akkori megyei főkapitány a gyanút elhárította. Az azóta már megszűnt Központi Bűnüldözési Igazgatóságnál 1996-ban járt, s kérte a vizsgálat megindítását, de az nyomban el is akadt.
A képviselő beszámolt arról, hogy jelenleg folyik az aláírásgyűjtés az olajügyek és a rendőri korrupció összefüggéseinek föltárására hivatott parlamenti bizottság sürgős összehívása érdekében. A békési kisgazda képviselők amellett vannak, hogy albizottság helyett önálló bizottság folytasson vizsgálatot. Tóth Imre kisgazda képviselő, Sarkad polgármestere ennek kapcsán attól tart, hogy a vizsgálat olyan köröket is érint, amelyek ellenérdekeltségük miatt megakadályozhatják az ügy tisztázását - hangzott el a tájékoztatón. A viharsarki politikus úgy fogalmazott: "Nem zárható ki, hogy az olajügyek agytrösztje a fővárosban volt. Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar a határ közelsége miatt kerülhetett a középpontba".
Pallag László bejelentette: a napokban elküldte Egerbe, a Grafológiai Intézet igazgatójának Kuzma Mihály vélt búcsúlevelét valamint azt az újságcikket, amely a főtiszt halála előtt a kezében volt. A kisgazda politikus az írásszakértői vélemény mellett lélektani értékelést is vár, hogy kiderüljön, miért halt meg a szervezett bűnözés elleni rendőri harc első embere Békésben. Az MTI kérdésére, hogy a békési kisgazda politikusok véleménye szerint van-e realitása Kuzma Valéria kezdeményezésének, miszerint FBI-nyomozók vegyenek részt a vizsgálatban, Pallag László úgy válaszolt: maga is gondolkodik azon, hogy amerikai szakértőket hív meg az igazság földerítésére. +++
A belügyminiszter elfogadta Gál László felmentési kérelmét
Budapest, 1999. október 26. (MTI) - Gál László, a Belügyminisztérium Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatalának vezetője a Békés megyei olajügyekkel kapcsolatos, folyamatban lévő ügyészi és a közeljövőben induló parlamenti vizsgálat befejezéséig felmentését kérte a belügyminisztertől - tájékoztatta a Belügyminisztérium sajtószóvivője kedden közleményben az MTI-t. Pintér Sándor, a tárca vezetője megköszönve Gál László eddigi hivatalvezetői munkáját, kérelmét elfogadta és más területen jogi feladatok ellátásával bízta meg.
A közlemény szerint a hivatalvezető neve az elmúlt hetekben többször felmerült az úgynevezett Békés megyei olajügyekben, mivel 1998 júliusáig Ő vezette a megyei rendőr-főkapitányságot.
Gál László a belügyminiszterhez intézett levelében azt írta: "Biztos vagyok abban, hogy a folyamatban lévő ügyészi és a közeljövőben elinduló parlamenti vizsgálat mindenre kiterjedően tisztázni fog. Kerülni akarom annak látszatát is, hogy a vizsgálatokat bármilyen módon befolyásolhatom, illetve beosztásom bárkit visszatarthasson a tények feltárásától. Ezért kérem, hogy a vizsgálatok befejezéséig hivatalvezetői feladataim ellátása alól mentesíteni és más feladattal megbízni szíveskedjen".
A hivatalvezető döntését a tárcához és a belügyminiszter személyéhez fűzödő lojalítása motiválta - áll a közleményben. +++
A topicot azért nyitom, hogy helyet kapjanak az olaj-témával kapcsolatos új hírek. E területről némi izgalmak várhatók a közeljövőben (ld. Kövér interjú tegnap, Orbán - Györgyi találkozó ma).
(Tudom, hogy létezik a "Miért csak olajszőkítéseket vizsgálnak?" c. topic. Ennek azonban nem tetszett a címe. SzVSz kirekesztő. Na jó, korlátozó...)
