Egy hónapja együtt voltam valakivel, a menstruációm május 13-án lett volna esedékes, de késett pár napot, 16-án jött meg, de nem úgy, ahogy szokott. Fura volt a közérzetem is, a megszokott 6 napig tartott, de jóval kevesebb, mint szokott, barnás-pirosas folyás volt, de valahogy furcsa volt az egész. Csináltam 3 tesztet (Clearblue), legutóbbit jún. 1-én, mind egyértelműen negatív volt, de valamiért mégsem vagyok nyugodtan, van egy amolyan: "valami nincs rendben, valami furcsa" érzésem s hiába a negatív eredmények, mégis folyton motoszkál bennem a gondolat, hogy mi van ha mégis van baba... lehet ez csak azért van, mert túlzottan megijedtem a "rendetlen" mensi alatt a baba gondolatától és bebeszéltem magamnak, hogy márpedig itt baba lesz? Vagy ez furcsa érzés lehet mégis terhesség jele? Egyéb tünetem, mint pl. gyakori vizelés, szédülés, hányinger nincs, leginkább a megváltozott közérzet ami aggaszt és a legutóbbi menstruáció milyensége... Volt-e aki tapasztalt hasonlót s kiderült, hogy terhes? Mensi előtt két héttel nagyon stresszes és érzelmileg megterhelő időszakom volt, arra is gondoltam, hogy esetleg az is befolyásolhatta a menstruációm nem megszokott jellegét... Most tele vagyok pattanással, elméletileg jövő hét vége felé esedékes a következő mensim, talán akkor kiderül valami. Furcsák ezek az össze-vissza jelek, minden utalhat terhességre is, meg ugyanakkor nem is... Mi a véleményetek? Előre is köszönöm a választ!
Maga beagyazodas kesobb van, eltelik jopar nap tehat tok felesleges szerintem izgulni, ettol semmi baja nem lenne a babanak, ha esetleg osszejott. attol meg foleg nem, ha te ittal. A fogalmzasgatlokkal sem kell honapokat varni, max a 10 evvel ezelottiekkel. Ezek a modern keves hormont tartalmazo bogyok, nem okoznak problemat.
Nekem egy olyan problémám lenne,hogy a barátnőm kb. 1 hónapja abbahagyta a fogamzásgátlót és már majdnem két hete késik a menstruációja. Aktus megszakítással védekeztünk ami korántsem jelent 100%-os védelmet ezzel tisztában vagyok. Viszont az a nagy problémám,hogy mi nem gyermeknemzésre készültünk ezért én aznap este megittam 4 doboz (4x0,5 liter) sört és a fogamzásgátló is alig egy hónapja lett abbahagyva.
Szóval eléggé be vagyok szarva,hogy ha tényleg terhes a párom,akkor ezek a tényezők mennyire befolyásolják a magzat épségét,egészségét és vannak-e erre megfelelő vizsgálatok amik kimutatják ha baj van,és ha vannak akkor azok mennyire pontosan tudják meghatározni.
Még semmi sem biztos,de ezzel nem szeretnék játszani,és nem tudom mekkora a kockázati tényező a fentebb említett okok ismeretében. Természetesen orvoshoz el fogunk menni és kérünk tanácsot több helyről de szeretnék tájékozott lenni hátha itt is tud valaki valami okosat írni,esetleg van tapasztalata ilyen dolgokban,mert nekem nagyon nincs.
Sziasztok! Ha ismeretek olyat, akit érint ez a felhívás, kérlek továbbítsátok Neki!
Csoport indul fogamzási problémákkal küzdő nők számára!
Napjainkban egyre magasabb az olyan párok száma, akik hosszabb ideje próbálkoznak természetes, vagy mesterséges úton, azonban a gyermekáldás várat magára, vagy meghiúsulni látszik. A testi beavatkozások mellett a próbálkozás, várakozás folyamatának lelki háttere gyakran a háttérbe szorul. Most induló csoportom lehetőséget nyújt arra, hogy az ilyen jellegű problémával küzdő nők átélhessék és megoszthassák az ezzel kapcsolatos érzéseiket.
Aznap utána azért nem láthattam, mert átvitték a gyerekkórházba, ahová műtét után (nem mozoghattam 12 órán át, utána is alig) nem mehettem el - több kilóméterre van a szülészettől. Másnap pedig már átvitték a picit - mert meghalt- a patológiára. Ott már nekem nem volt erőm megnézni. Azután pedig következett a hamvasztás. Hát így történt, hogy akkor láttam utoljára, amikor megszületett. A férjem viszont mellette volt a gyerekkórházban. Ő mesélte el részletesen hogy nézett ki a pici lányunk. Gyönyörű baba volt. Próbálunk erőt venni magunkon. Az eseményeket úgysem tudjuk visszapörgetni. De azért jólesik kibeszélni valahol.
Őszinte részvétem. Mi az, hogy soha többet nem láttad? Miért? Bocs, hogy tépem a sebedet, csak nekem fura ez.
Volt egy kolléganőm régen, neki is hasonló problémái voltak a legelső szülésénél, és egy barátnőm is van, aki előbb szült a kiírtnál és azért vesztette el, de ők látták még a babájukat, és el is temették. Ha gondolod, hogy tolakodó vagyok, elnézést kérek, ne is válaszolj.
Kívánom, hogy minél hamarabb megerősödj, és örülhess egy egészséges gyermeknek.
Remélem nem baj, ha én is csatlakozok. Sajnos nekem is negatív élményeket sikerült csak szereznem a szülés kapcsán. Közben viszont rájöttem, nem az a lényeg milyen módon szülsz ( hüvelyi úton vagy császárral), hanem az, hogy egészséges kisbabát vihess haza a kórházból. Sajnos ez nekem nem adatott meg. Én is rendes, természetes szülésre készültem, mint bárki más. Nagyon vártuk a babánkat, első gyerek lett volna. A terhesség során minden erdményem rendben volt. Boldogan készültünk a nagy napra. Pontosan nem tudtuk mikor kellene megszületni a babának, mert 3 időpontunk is volt (08.21. , 08.24., 08.29.). A baba azonban az utolsó időpontban sem jelentkezett. Ekkor már kezdtem izgulni, de reméltem minden rendben lesz. Másnap befektettek a kórházba, ott ismételten mindent rendben találtak. A fogadott orvosom mindennap többször rámnézett, vizsgált semmi gond nem volt az eredményekkel. Nekem viszont egyre rosszabb érzéseim lettek, a szobában mindenki megszült körülöttem. Nekem spontán mégsem akart kibújni a baba, mivel azonban minden eredmény negatív volt senki nem gondolt a szülés esetleges beindítására. Míg végül az ötödik bent töltött nap hajnalán valami furcsa fájásokat éreztem. Szobatársaim tanácsára bementem a szülőszobára, mivel a szülés beindulására gondoltunk. Ez hajnali 3 óra táján volt. Megtörtént a szívhang és magzatvíz vizsgálat, az eredmény negatív. Kitágulva csak két ujjnyira voltam, ezért visszaküldtek aludni. Hajnal 6 órakor már kétpercesek voltak a fájások, ismét a szülőszobára mentem. Ekkor már 3 ujjnyira ki voltam nyílva , így burkot repesztettek. Innentől felpörögtek az események, a magzatvíz erősen meconiumos volt, a baba szívhangja esett. Néhány percen belül a műtőben voltam. Katéter, érzéstelenítés...stb. Hamarosan megszületett a kislányom 4050 grammal és 50 cm-el, sajnos azonban nem sírt fel. Az orvosok azzal nyugtattak, hogy ki kell tisztítani a járatait. Egy pillanatra láthattam csak, utána elvitték. Sajnos soha többé nem láttam. Engem műtét után a megfigyelőbe toltak, ahol mozdulni sem tudtam az érzéstelenítés miatt. Kábult állapotban voltam, csak arra emlékszem, hogy kihívják a férjem, hogy - mint utólag kiderült - közöljék vele: a babánknak kritikus az állapota, a magzatvíz súlyosan roncsolta a tüdejét, már csak néhány órája van. Leírhatatlan érzés volt ezt hallani. Az ellenségemnek sem kívánom. A teljesen egészséges, erős kislányunk tüdejét tönkretette a magzatvíz az orvosok tétlensége miatt, és én tehetetlenül feküdtem az ágyon, még mellette sem lehettem. A pici lányunk 9 órát élt összesen. Az orvosok értetlenül álltak az események előtt. Állítólag ilyen a kórház történetében még nem volt. A férjemmel azóta sem tudunk magunkhoz térni ( két hete történt). Mért kellet egy teljesen problémamentes terhességnek így végződni? Magyarázat nincs. Marad a fájdalom és a keserű élmények na meg a remény, hogy minél hamarabb másik babánk legyen. Köszönöm, hogy leírhattam és elolvastátok.
Az a baj, hogy egyáltalán nem tudok/merek tervezni a jövő hónap elejére semmit, mert 1. lehet, hogy már nem lesz munkahelyem, állást kell keresnem (Július végéig van szerződésem) 2. megmarad a munkahelyem, akkor meg tele leszek munkával
Azt sem tudom megyünk-e idén nyaralni...
Ha za uccsó pillanatban is elég jelezni, hogy jövök-e, az úgy jó?
Nannics, én örömmel megyek el veled kettesben is a pusztába, de attól tartok, akkor mindkettőnknek kicsit hosszasabban kell otthon magyarázkodni :-)))))
nekem egyelore ugy nez ki, h jo a pentek, szombat delutanra kellene visszaernem. legyen nagyon olcso a dolog, mer naon szegen vagyok. :) nincs autom, szivesen tarsulok, van polifoamom, de barhol elalszom, van halozsakom, stb. viszont van kiralyi finom pirospaprikam, ha bogracsolunk. :) es koszonjuk a szervezest!!!!
Pedig én írtam levelet. Igaz, abban nem volt dátum... Mert még nem foglaltam le sem a bolíviai-perui, sem a thaiföldi körutat. Majd a talihoz igazítom őket. ;)) Úgyhogy még üres a naptár. :(
Hát azt nem ígérhetek.....Szép nagy fák arra is vannak, pataknak azért híja a puszta valóban. Dehát ez tali lesz, nem pusztanézés, és még az sem biztos, hogy oda.
Az én kertemben nincsenek nagy fák, csak egy tó. Tavacska, na.
