A hülyeség részre:
Egyik faluban azért nem lett kész a gát, mert valaki nem engedte, hogy a telkén keresztül építse. Aztán jött a víz a falu felét pedig elöntötte....
Én megfognán az illetőt, és kikötözném a főtérre egy táblával a nyakában....
Nem rossz link, csak amikor az elmult 24 oras csapadekra lettem volna kivancsi, pl. terkepek, akkor csak a Duna medencet talaltam.
A kontra emberi hulyeseghez visszaterve, valamelyik szerda reggel Viktor mondta, hogy nem fogjak tamogatni azt, hogy a rendszeres belvizes-arvizes teruleteken ujraepitsenek hazat, mint amit eddig csinaltak. Hat epp ideje.
Tegnap kaptam egy mailt Washingtonbol, holnap lesz egy seminar "The Record of Surface Warming in the 20th Century: Recent Observations and Model Results" címmel. Ha valakit erdekel elmehet :))
Szoval ez volt az utobbi 500 év legmelegebb evszazada, az elmult szazadban (XX.) 0,5 fokot emelkedett a Föld évi középhömérséklete. A jelenlegi eves kozephomerseklet 1,0 Celsiussal magasabb mint Matyas kiraly idejeben. No nem is valasztunk kiralyt a Dunan...
No mindezt azert irtam, mert valamit most kell tenni a fiatalabb generacio erdekeben, es lehet, hogy ezt mar az internetes generacio fogja kiharcolni maganak, vagy belefullad a bel- és arvizbe.
Ja a TIME irja, hogy milyen gyakorisaggal jonnek a kulonbozo aszteroidak. Az 1908-mintáju Tunguz kb. 200 évente...
A Fold meg 10 millio év alatt regeneralja magat, csak nehogy meg egyszer embert tsinaljon :(
Ha a HTML -hez értenék, már csináltam volna egy Magyar Belvíz Riadó (vagy ilyesmi) honlapot, amit belinkeltem volna ahová csak lehet, hogy világszerte olvassák.
Ha Európa (és mások is) segítséget nyújtana, (katonák, szivattyúk, mittoménmi), akkor szerintem elkerülhetnék a katasztrófát. Önerőböl, aligha... :(
A helyzet azota is azt mutatja, hogy a kerdes aktualis.
A sajtoban ugyan jelennek meg cikkek a temaban, tan tegnap is a Karpatokban vegrehajtott erdoirtasokkal kapcsolatban.
Egyebkent Viktor nem veletlenul mondta, hogy tan nem kellene korabban belvizsulytotta teruletre ujra kozpenzbol hazat epiteni....
Az osszefogas meg azert is nehez, mert a vigyujtoben (orszaghataron kivul) levagott erdok helyebe ujat ultetni igen nehez, ha az ottani hatosagok, koltsegvetes stb. nem igazan mozdul erre. Esetleg igazan, "megelhetesi erdoirtasrol van szo"
Egyebirant az erdoirtas azt jelenti, hogy nem ujitjak fel az erdot, meg a tarvagas is azt jelenti a szaknyelvben, hogy felujitas koveti. Csak csokkent kepessegu ujsagirok es sotetzoldek hasznaljak az erdok felujitasara az irtas kifejezest. Adott esetben ezt is meg lehetne beszelni az erdorol hasbaakasztas nelkul rovatban.
Ja van egy gyongyszem. Ha jol emlekszem wwf mondta tegnap, (ujsag) egy millio hektar van ami nem alkalmas mg-i termelesre, ezeket arra kellene felhasznalni, hogy a folyoknak kello meretu artere legyen. Nem pontos az idezet de ez a lenyege.
Nos a gondolat szep, csak nekem megtiltotta az orvos a cipekedest, pedig tobb tizezer hektar gyenge termokepessegu szanto van dombvideken.... No most ezt lecipelni a Tiszahoz?....:))))
-----------------------------------------
Egyebkent ki ved meg a hulyesegtol? Peldaul az ujsagiroi hulyesegtol? Nem kell ott valami alkalmassagi vizsga? Vagy IQ hatar. Nekem van vagy 3 IQ, igyekszem is vigyazni ra. :))))
Reggel, delben es este mindig csak egyet hasznalok.
A belviz, arviz es az aszaly ennek a medencenek sajatossaga, ezt a klimatikus valtozasok csak fokozzak. Adott esetben mindharom elofordulhat egy even belul, erre fel kell keszulni.
Csak az idot nem politikai csatarozasokkal kell elcseszetni. :(((
big4 egyebkent az otleted tiszteletremelto, igaz ebben a formaban nem lesz belole semmi, de tovabbfejlesztheto.
Udv: Thomas
Szerintem most egy nagyon komoly hazai és nemzetközi ÖSSZEFOGÁSRA volna szükség.
Mert ha elolvad a megfagyott belvíz (és valóban több hétig tartó esőzés is várható), akkor országos, katasztrofális árvíz várható, amibe belerendülhet hazánk.
Ezért szerintem hírdetményeket és felhívásokat kellene mindenfelé közzétenni, melynek önkéntesek toborzása volna a célja.
Ha több tíz- vagy százezer ember állna rendelkezésre, akkor munkájukkal nagy eredmények volnának elérhetők.
Ki lehetne dolgozni ill. bevezetni valami olyasmit (rendeleteket mittomén), hogy aki a belvizeknél segít, az hiányozhat a munkahelyéről és hasonlók.
Én biztos hogy mennék !
És a szervezésben is szívesen résztvennék.
Továbbá akár az interneten, akár más médiákon KÜLFÖDÖN is kellene felhívásokat ill. segítségkéréseket közzétenni. Melyekben szivattyúkat, munkagépeket és akár munkaerőt is kérnénk. Mint az EU kezdő tagállama és a NATO tagja, szerintem jogosan tarthatnánk igényt nemzetközi segítségekre. Nem ?
Akár most is elkezdhetnénk itt az interneten !
Tehát szerintem itt már csak sokak ÖNFELÁLDOZÓ ÖSSZEFOGÁSA segíthet.
Sajnos a vad nem elpuhult allat, igen nagy hatekonysaggal rendelkezik. Ha osszel valaki tolgymakkbol vegez erdositest, akkor a pajkos rofi "raall" a sorra es kiturja a makkot. Jol lehet latni az altala turt "vaganyokat" .
Kukoricasban nem csak eszik, tipor, stb.
Ahhoz nem egy hadseregnyi diszno kell? Szerintem egy-ket allat nem bir annyit enni. Valami remlik nekem az "Indul a bakterhaz"-bol. Ott a gyerkőc az egyszerüség kedvéért behajtotta a marhákat a kukoricásba. Ök fél nap alatt is csak annyit ettek, amennyit pár perc alatt le lehet taposni. Persze leht, hogy a filmesek ügyeltek rá, nehogy sokat legeljenek...
Detto az aszallyal...
TSZ elnokok nagy es biztos beveteli forrasa volt az aszalykar...
De a vadkar is reszben hasonlo...
Aki nem tudna a diszno es a szarvas igen nagy kart tud okozni pl. a kukoricaban.
Na és egy apróságról sem szabad elfelejtkezni, bár ez az "érem másik oldala".
Bizony olyanról is hallottam -mégpedig megbízható forrásokból- hogy néha nem is olyan rossz üzlet az a belvíz. Ugyanis a pógár minden különösebb előkészítés és kec-mec nélkül elveti a rossz minőségű "vetőmagot" az "áldott kis földjébe" majd térdre borul imádkozni egy jó kis belvízért. Ha szerencséje van, akkor több pénzt markolhat fel "belvízkár" kompenzálás címen, mint amennyi hasznot összesen hozhatott volna az a terület... És így még dolgoznia sem kellett érte és még attól se kell félnie, hogy túl jó/rossz lesz a termés. A legbiztosabb a semmilyen termés...
Ez igy igaz. Node, ahhoz, hogy megfelelo muvelest folytassanak, megfelelo geppark is kell, azaz nehany evente igenis megcsinaljak a melyszantast. A magan gazdacskak meg egyelore annak is orulnek, ha egyaltalan meg tudjak muvelni - "sekelyszantassa"l - a foldet, nem, hogy a lenyegesen dragabb melyszantast, vagy melyforgatast (ha jol tudom 0,7-1,0 m koruli melysegig elvegeztessek.
Azert szerintem erre lehet ugy tamogatast kapni, mint agrarkornyezetvedelem - lasd kornyezetbarat muveles(?) illetve, az unio tamogatja a "gepkorok" a jo ertelemben vett "networking" kialakulasat, amiben ki lehet hasznalni a nagyobb teljesitmenyu gepeket.
Egyebkent a Time azt irja, hogy a kilencvenes evek voltak a legmelegebb tiz ev amiota merik a homersekleteket. Most meg jon majd a 11 eves napfoltmaximum...
Szoval lenne itt helye a penzeknek, csak ertelmesen kell felhasznalni
No és még a belvizekhez. A belvizek kialakulását a helytelen művelési módszer is elősegíti. Ma sok helyen nagyon egyoldalú a talajművelés, mondhatni azzal művelnek, ami van és nem azzal, amivel kéne. Így alakulnak ki a "talprétegek" amik a talaj vízátbocsátó, víznyelő képességét jelentősen lecsökkentik, már-már a vízzáróság szintjéig. És mindössze 30-50 cm mélységben! Nem véletlenül oktatják a váltakozó mélységű talajművelés fontosságát...
No jó, legyen:
A gátaknak tömörnek vízzáróaknak kell lenniük. A fás növényzet, fák cserjék gyökerei ha átszövik a gátat még önmagában nem baj, de ha elpusztulnak egyes részek akkor a korhadás után máris kész a vízvezeték hálózat, ami ugye nem nyerő.
Másrészt a védekezési munkálatokat is nehezíti, ha a gát-korona, oldal nem érhető el könnyen. Viszont a gátak közötti területen több olyan övezet van ahová kell és lehet is (rendeletek szólnak erről) fákat bokrokat ültetni, hogy törjék meg a jeget mielőtt az pl. a gátat töri meg. Amellett nem utolsó szempont kihasználni az igen kedvező termőhelyi adottságokat is, mivel a folyó hordaléka igen gazdag a tápanyagokban.
Az árterületeken ahol a védekezési munkákat és a folyó vizének akadálytalan levonulását nem zavarja igen szép hozamú erdőket, illetve ültetvényeket - nemesnyár -lehet létrehozni, melyekből adott esetben papírt lehet készíteni, vagy raklapot, vagy rétegelt lemezt (több furnér -0,2-1,5 mm vastag összeragasztásából) stb. azaz bútort, ami még mindíg jobb mintha műanyag szrt vennénk aminek az előallitasa igen csak (fosszilis) energiaigenyes. Ez meg itten megujithato nyersanyag -bocs de epp az osztrak tapasztalatokrol irok beszamolot.... -amit az Europai Unio is tamogat.
Szoval, kelloen bolcs tervezessel, kivitelezessel hasznosítani lehet az arterületeket es a belvizes területeket is. Csak nem kell lehulyezni azokat akik ilyen otletekkel jonnek elo.
Bocs de nem-e tisztelt topic symposium resztvevoire, hanem nehany ujsagirora gondoltam. (ejnye-ejnye, most megszidtam magam)
DE lehet, hogy egy jó vastag gyökér elkorhadása után igen alkalmatos lakást tud biztosítani egy-egy vidra (alias Lutra) vagy VíziPucok számára? :))))
Erra azért tényleg kiváncsi vagyok, hogy a fa_a_gáton jobb lenne-e vagy sem. Biztos jó okuk volt az ősöknek arra, hogy a gátra ne ültessenek fát, de a magyarázat tényleg érdekelne.
Én úgy látom, hogy a fa a gyökerével inkább erősíti, és jobban felszívja a nedvességet. Szerintem az a gát sokkal stabilabb, amit taeljesen behálóz egy fa.
Attól tartok, kedves ViziPucok, hogy gátra nem szabad fát ültetni, mert gyökérzetével előbb-utóbb megrongálná azt. :-))
Thomas biztosan tudja, hogy mi mindent kell kibírnia egy fácskának csupáncsak akkor is, ha árterületre vet a sorsa!
Úgy látszik a problémának előkerült a megoldása:
Aki a Tisza/Kőrös/többi folyó fele jár, az vigyen magával egy kiló diót, és szorja bele az árterületbe.
Lehet, hogy a gátaknak is jót tenne, ha fával beültettnénk. Biztos nem vágja ki senki, mert összevesznének azon (még a parlamentben is), hogy kinek kell a gáton nőtt fát kivágni, ha útban van. Mire mexületik a döntés, adigra szépen megnőnek a fák.
No es persze a diósbejglit se felejtsük el.....:)
Igazad van, működik is a dolog, tanultuk es lattuk is. Pl. a Duna arteruleten is van ilyen dios ami nemcsak, hogy igen ertekes faanyagot ad majd, de meg finomabb diosbejglit is.
Ez is egyfajta agroforestry. Fakra term. nem csak faanyagra gondoltunk lasd.pl. a vedelmi funkcioit, ho es mezovedo, eroziovedo stb. no meg szenmegkoto, oxigentermelo, es a viz beszivargasat elosegito! Mert itt a topicban ez is fontos.
Koszi a jogos felvetest.
Itt mindenki a fákra úgy gondol, mint ipari faanyag. Ezekre a helyekre nem lehet olyan fákat ültetni, amik gyümölcsöt termesztenek (pl. dió. Nem gyümölcs, de elég jó ára van, és úgy tudom a faanyaga is egész jó). És ezek a fák évente hoznak termést (=bevétel), és nem kell őket kivágni, így kb. 5-10 év után folyamotosan visszatérül a befektetés. Persze előjön a permetezés, a kártevők meg mindenféle baj, de szerintem itt sincs több probléma, mint pl. a búza termelésnél. Ráadásul ugyan akkora területen talán többet lehet belőle termeli, és talán több embert is foglalkoztat (kisebb munkanélküliség). Legalábbis én úgy látom, hogy ugyan akkora területet könnyebb lekaszálni (lásd kombájn), mint leszedni mondjuk az almát.
Elore is bocs de most utolag latom, hogy ez baromi hosszu lett:
Koszi a kerdeseket, nos eloljaroban annyit, hogy az elmult szaraz idoszak alatt is hangsulyoztam, hogy ezek az evek csak az atlagnal szarazabb evek, ez meg nem a klimavaltozas amit a szazad kozepere jeleznek. Ezek a szaraz evek elorevetitik azt, hogy a kutatasok jelenlegi allasa szerint milyen atlagos klima varhato 2030 utan. Azaz johetnek meg nedves evek is, (itt vannak) sot esetleg a szelsosegek gyakorisaga es merteke is emelkedhet. (nincs ra bizonyitek) Viszont a Fold atlaghomerseklete mar fel fokot emelkedett ez teny, no meg a szendioxid koncentracio emelkedes is.
A kerdesed itt jon be .No meg a nedvesebb evek. Fel kell keszulni mind a szaraz, mind a nedves korulmenyekre. Nana, hogy a vizelvezetoket karban kell tartani, illetve felulvizsgalni, hogy helyesen lettek-e kialakitva. A foldhasznalati modokat is at kell gondolni:
Van-e ehinseg Europaban, kell-e tobb mg-i termek? Ha nem, mit lehet csinalni?
Azokon a teruleteken ahol (most legi,ill. muholdas felvetelek alapjan) tartos, mely belviz alakul ki, megfontolando "ideiglenes"? halastavak letesitese. Talan olcsobban tudnank egeszsegesebben taplalkozni, bevallom ez nem konnyu.
Ahol nem tul mely a tartos boritas ott, lehet a mar emlitett vizturo erdotarsulasok, illetve ultetvenyek kialakitasa, mezgas eger, nyarak, fuzek, tolgy-koris-szil termeszetszeru erdok.
Mindezekhez lehet szerezni unios tamogatast is! (1257/99/EC) No de termeszetesen nem csak ugy, hogy "no akkor erdositsunk mert az megold mindent", a fraszt. Az EU programokban gondolkodik, azaz:
No akkor telepítsunk erdot, mert erre a területre tan ez a legjobb, de mivel ez nem ad elegendo foglalkoztatasi lehetoseget, nezzuk meg, hogy mit lehet ebbol meg kihozni:
-"normal- termeszetszeru erdo - "vagasfordulo" 80-120 ev, elso "haszonvetel" 40 ev mulva
de mar 20 ev mulva be lehet menni megnezni hatha van gomba..., meg csicsörke (madar)..
(biodiverzitas-elohely madarak stb. szamara,
- energia celra letesitett ultetveny fuzek, nyarak, eger, akac, rotacios ido 3-10 ev!
Pl. 10 hektaron evente egy ha-t beultetek es akkor van egy ha-on letermelesem, igaz ez meg csak kis mennyiseg, de fel lehet allitani egy forgot, amit bizonyos idonkent meg kell szakitani pl. 3 rotacio utan, es hosszabb tavra pihentetni a talajt!
A"biomassza" elegetese soran csak azt a szenet adom vissza a legkorbe amit az eltelt rotacios ido alatt megkotottem. A meglevo erdokbol kikerulo faanyag egy reszet is fel lehet hasznalni mint apritek, vagy a fureszporbol "pelletet" csinalni amit Svedorszagban 250 km!!!!-es tavolsagban gazdasagos szallitani a teljesen automatizalt kazanokba!!!
Gazdasagos, ha egy kisebb kozossegi futomuvet epitek, boven pelda erre Ausztriaban, mintha egyeni kazant hasznalok. Ovoda, iskola, nepbolt, kozseghaza, stb.
Vegye kazannal itt lehet esetleg elegetni a nem fas anyagot, szalmat, ill. esetleg az olajnovenyek termesztesebol nyert olajat is. Biodizel is igy jon elo a mezogazdasag szamara.
A TIME decemberi szama irja, hogy a Reichtag felujitott epuletet bioolajokkal futik!!!!!
No de kellene valami olyan fa is amit lehetne " hagyomanyos celra" is hasznalni, tuzifa, karamfa, hordo, gyerekjatek.... Nos ez a nem oshonos, de meghonosodott fafaj az akac erre is jo. Igaz jobb lenne ha mas lenne, de mar 20-30 ev alatt felhasznalhato faanyagot ad es szeles a toleranciaja, korlatozottan lehet elegyiteni is es akkor egy kicsit kevesbe sivar. A gazdalkodo szempontjabol viszont belathato idon belul ad hozamot, ami egy gazdalkodas soran nem mellekes.
Termeszetesen valahogy ossze kell kapcsolni a tevekenysegeket, pl. a hazi tej-sajt-termelest, az egy-ket szobat kiado "falusi" turizmussal, a faeszkozok gyartasaval, a hordo gyartassal, a "bio" gyumolcsok termesztesevel, erdei gyumolcs lekvar fozessel, specialis "helyi" etelek keszitesevel, csak mindehhez egy egeszseges csinnadratta kell. A skotok nagyon buszkek arra, hogy skotok, az irek meg arra, hogy irek, a finnek arra, hogy finnek, az egyik angol jaras lakoi arra, hogy ok ott laknak, es az o gyumolcslikoruk amit helyben palackoznak (20 ezer palack/ev egy feszerben!) (EU tamogatassal!!) es a helyi sajtot eszik es kinaljak a falusi turizmuson keresztul. stb.
Szoval igen kiterjedt ez a dolog, csak itthon felunk egy kicsit buszkenek lenni magunkra, talan nem veletlen...(bocs de a korona koruli civakodast nem ertik a fent emlitett nepek...)
Szoval ne nevessetek ki, de ezek az unioban mukodnek, igaz ok sem konnyen jottek bele.
A burgenlandiak borzaszto buszkek a borukra ami keves kivetellel ihatatlan a szamunkra, de ok erre kultuszt csinaltak. A francia borszakerto is oda koltozott(95ben amikor tagok lettek) es tanacsokat ad nekik es azzal jon egyebkent, hogy se Burgenlandban, se Magyarorszagon nem tudnak tolgyfa hordot csinalni, mert nincs fa es nem tudnak jo minosegueket csinalni. Mikor megemlitettem, hogy magyar cegek szallitanak nagy tetelben francia kereskedohazaknak, hordot es utana ezek a hordok mint made in france jelennek meg a piacon, tsak vorosodott....
Itthon meg, még egyelore tul van politizalva a termeszetvedelem, sajnos ez akadalyozza a jozan esz eloretoreset. Az erdeszek alaphelyzetben nem irtani akarjak az erdot, hanem tartosan hasznalni, megovni. No de teljesen mas adottsagaink vannak a Karpat medenceben, mint akarhol a kornyeken. Itt nem igazan nol az erdo (az altalunk vart utemben es osszetetelben) magatol. Mar Ausztriaban is mas apelda ahol gyonyoru fenyvesek nonek a dus para es csapadek kovetkezteben es mennyire konnyebb feldolgozni a csak kevesbe gocsortos lucfenyot mint pl. az akaco, vagy a gyertyant, csert. Klima, stb. Roviden: kellenek "os" erdok, termeszetszeru erdok, es kifejezetten gazdasagi celu erdok, illetve ultetvenyek amelyek alapanyagot "kornyezetbarat" adnak es hozzajarulnak a videki lakossag foglalkoztatottsagahoz es a klimavedelemhez is.
Vegul, gondolkodo emberek kellenek, (bocs, de mint ti kedves topic nezok!!) akik kepesek egyutt dolgozni, megbeszelni, hogy kell-e ide fok-rendszer, vagy akac, vagy esetleg mas, es nem csinalnak belole gondot, ha ott nem erdo lesz hanem valami mas...
Ja. a Duna-Tisza koze, nos itt a nyarasok nem igazan jok a talajviz csokkentes miatt a szaraz idoszakban, a vizesben pedig jok... Nem konnyu, igaz?
Az elorejelzesek szerint (Dr. Mika Janos) az aszalyhajlam novekedesevel, a nyari felev atlaghomerseklet emelkedesevel kell szamolni, mikozben a tel esetleg csapadekosabb is lehet.(2030 korul) Nagy valoszinuseggel a magasabb, homokos teruletek meg szarazabbak lesznek, a melyebb reszek meg a rosseb tudja, attol fugg, hogy milyen melyen van a talajviz.
A tobbletvizhatastol fuggetlen, azaz szarazsagturobb erdok nem csokkentik a talajvizszintet lenyegesen. Viszont javitjak a hohaztartast es fekezik a deflaciot, azaz az aszalyos szelek hatasat.
Egyebirant a romanok is tagjeloltek es igen sok penzt kapnak mar az elocsatlakozasbol(SAPARD 1268/99/EC), talan jut majd penz a vizgyujtok erdositesere is, ami a WC tartaly kapacitasat mersekeli.
A karpotlas soran nem adtak tulajdonba az utakat, arkokat (kivett teruletek) ezert ezek egy resze el is lett hanyagolva, mashol meg a pillanatnyi erdek gyozott a jozan esz felett.
No de befejezem mert ez elviselhetetlenul hosszu lett, no meg dolgozom...
Kedves Thomas!
Tudhatnad, hogy Levin nemfoz a legionarius bajtarsainak, csak elmeletben, amiert kulonbozo inzultusok erik. ;-)
Nos, a temahoz visszaterve, kivanom, hogy neked legyen igazad. Sajnos ennekem ennel lehangolobbak a tapasztalataim, de remelem, hogy ez csak helyi jelenseg.
Visszaterve a belvizekhez, nagyon sok problemat okoz, hogy a nagyuzemi muveleshez oriasi tablakat hoztak letre megszuntetve a regi mezsgyehatarolo sovenyeket, valamint a duloutakat. Igy a csapadekviz felesleges resze akadalytalanul zudul a melyebb teruletekre, rengeteg iszapot sodorva magaval, es betemetve a vizelvezeto arkokat. Ezeknek az arkoknak a karbantartasa nincs megoldva, ezert ont el sokszor olyan teruletet is a belviz, amit regebben nem.
Azert az akacfabol nemcsak szolotam keszul, hanem _boroshordo_is... :-)) Sot sok egyebre is hasznalhato, mert ellenallo a faja, de a megmunkalasa nehezebb, mint a tobbi fae.
Kedves Thomas!
Kérdéseim vannának, amelyek_semmiképpen_sem_kekeckedőek_akarnak_lenni,_hanem tanácstalanságom, ill. kíváncsiságom_termékei:
1. Amikor "halastavakról" írsz, akkor arra gondolsz, hogy valamilyen formában vissza kellene/lehetne állítani a fok-rendszert?
2. A mélyfekvésű területekre "beszoktatott" embereket, falvakat, közösségeket szerinted ki lehetne onnan "lakoltatni", hogy valamilyen mértékben visszaállhasson a szabad árterületű folyóterület? - Én magam egyáltalán nem bánnám, ha őket is lehetne konszolidálni ilyen formában. Kérdés, hogy mivel foglalkozzanak a jövőben! Szeretném, ha erdőt ültetnének, de halványodó emlékezetem szerint a Mária Terézia-féle erdő ültetési tervek nem voltak igazán eredményesek, t.i. a fák nem emberöltőnyi időkben fejlődnek, s ezért az emberek (főleg az európaiak, és mára!) nem képesek a hosszabb távú gondos/l/kodásra.
3. Hogyan tudhatnánk hatni a medencét körülvevő szegény államokra, hogy a vécéöblítő-effektus megszűnjék? Bár nagy a munkanélküliség valamennyi ilyen országban, el lehetne érni, hogy EU pénzekből, vagy a miénkéből elfogadjanak erdész-vezette, facsemeték támogatta ültető segítőket, akik a helybeliekek természetesen nem csak az ültetésben támogatnák, hanem hosszú ideig figyelemmel kísérnék a fák fejlődését. Nagy kérdés, hogy mindezt miképp vennék agyabuggyant politikusok innen és túl... WWF, Greenpeace segítség?
Őróluk sem hinnék el, hogy politikamentesek, gondolom.
4. Nem értem, miért "ragaszkodsz" az akácosokhoz. Azt tudom, hogy hamar térül, de amit én tudok róla, aszerint több kárt okoz hosszú távon. Mondanál érveket - nem kekeckedem, ismétlem, kíváncsi vagyok.
5. Mi lesz a Duna-Tisza közével? Van rá elképzelésed? Ld. kiszáradás... én mindenképpen az újabb csatornázások ellen volnék...
Feneketlen kíváncsiságomért megbocsáss...,
üdv,
Ghanima
Gondolom két főzés között írtad az előzőeket, s tán megharagudtak a légionáriusok a készítményre, hogy igy megfeküdte a gyomrod valami. Az isteni Levin tán jobb lenne ha megmaradna a szakácsművészeténél, Rompezzzzz....
Nos, bocs ha mégsem rólad írt hőskölteményt P Howard....
A lényeg, kis hazánk, - örök hála ezért a franciáknak - európai összehasonlításban is nagyot alkotott, amikor a Trianon utáni 12%-os erdősültséget felemelte a mai 19%-ra !! Ez azt jelenti, hogy ez kis szorgos nép kb. 700 ezer hektár új erdőt telepített. Ugyan annyit mint korábban az egész EU!
Az elmúlt két évben is kb 8-8 ezer hektáron telepítettek új erdőket. Természetesen ezek között vannak akácosok is, amelyek már 20 év után használható faanyagot adnak, tűzifa, kerítés anyag, SZŐLŐTÁM!! (kell a borhoz!!) stb., de a nyárasok és fenyvesek mellett bizony igen sok tölgyes és más lassan növő (100-140 éves vágásfordulójút) erdőt is telepítettek.
Most kíváló alkalom (sajnos) van arra, hogy megtekintsük úgy a magasból, hogy melyek a nagyon mély területek, ahol esetleg (időszakos) halastavakat lehet létesíteni, illetve természetközeli "tölgy-kőris-szil" ligeterdőket amelyek annak idején Árpád apánkat is fogadták.
De lehet a pangó vizet jól tűrő mézgás égereseket is ültetni, füzekkel, hazai nyárakkal együtt. TSAK PÉNZT KELL RÁ ADNI!
Mert sajnos a magyar paraszt nem bank, hogy néhány miliárdal konszolidálják.. (MIÉRT NEM?)
Így csökkenteni lehetne a csapadékos időszakokban a belvízzel súlytott területet, környezetbarát, nem széndioxid kibocsátó, hanem elnyelő!! nyersanyagtermelést tudunk folytatni, akár energetikai célú fatermesztést is. Egyből dik' mán a biodiverzitás is és egyéb nyalánkságok.
Erre a tervezési kapacitás megvan, csemetetermelő kapacitás megvan, csak pénz kell.
Ne feledjük el, az erdő mindannyiunk számára termeli az oxigént, és sok egyéb szolgáltatása mellett kellemesebb nyáron egy szőkével az erdőben, mint a szántóföldön....
Egyébiránt Mária Terézia óta erdőtervezési és felügyeleti rendszer működik és az erdő korlátozott tulajdon, amibe az is beletartozik, hogy amit kivágtak pótolni kell.
S ha a lejtős területeken erdők, erdősávok vannak, akkor kevesebb falu fog elúszni a nagy zivatarok után, mert az erdő meggátolja az eróziót, és elősegíti a csapadék beszivárgását.
Ezúton is kívánok e tisztelt sympoziumnak boldog új esztendőt.
Gondolom két főzés között írtad az előzőeket, s tán megharagudtak a légionáriusok a készítményre, hogy igy megfeküdte a gyomrod valami. Az isteni Levin tán jobb lenne ha megmaradna a szakácsművészeténél, Rompezzzzz....
Nos, bocs ha mégsem rólad írt hőskölteményt P Howard....
A lényeg, kis hazánk, - örök hála ezért a franciáknak - európai összehasonlításban is nagyot alkotott, amikor a Trianon utáni 12%-os erdősültséget felemelte a mai 19%-ra !! Ez azt jelenti, hogy ez kis szorgos nép kb. 700 ezer hektár új erdőt telepített. Ugyan annyit mint korábban az egész EU!
Az elmúlt két évben is kb 8-8 ezer hektáron telepítettek új erdőket. Természetesen ezek között vannak akácosok is, amelyek már 20 év után használható faanyagot adnak, tűzifa, kerítés anyag, SZŐLŐTÁM!! (kell a borhoz!!) stb., de a nyárasok és fenyvesek mellett bizony igen sok tölgyes és más lassan növő (100-140 éves vágásfordulójút) erdőt is telepítettek.
Most kíváló alkalom (sajnos) van arra, hogy megtekintsük úgy a magasból, hogy melyek a nagyon mély területek, ahol esetleg (időszakos) halastavakat lehet létesíteni, illetve természetközeli "tölgy-kőris-szil" ligeterdőket amelyek annak idején Árpád apánkat is fogadták.
De lehet a pangó vizet jól tűrő mézgás égereseket is ültetni, füzekkel, hazai nyárakkal együtt. TSAK PÉNZT KELL RÁ ADNI!
Mert sajnos a magyar paraszt nem bank, hogy néhány miliárdal konszolidálják.. (MIÉRT NEM?)
Így csökkenteni lehetne a csapadékos időszakokban a belvízzel súlytott területet, környezetbarát, nem széndioxid kibocsátó, hanem elnyelő!! nyersanyagtermelést tudunk folytatni, akár energetikai célú fatermesztést is. Egyből dik' mán a biodiverzitás is és egyéb nyalánkságok.
Erre a tervezési kapacitás megvan, csemetetermelő kapacitás megvan, csak pénz kell.
Ne feledjük el, az erdő mindannyiunk számára termeli az oxigént, és sok egyéb szolgáltatása mellett kellemesebb nyáron egy szőkével az erdőben, mint a szántóföldön....
Egyébiránt Mária Terézia óta erdőtervezési és felügyeleti rendszer működik és az erdő korlátozott tulajdon, amibe az is beletartozik, hogy amit kivágtak pótolni kell.
S ha a lejtős területeken erdők, erdősávok vannak, akkor kevesebb falu fog elúszni a nagy zivatarok után, mert az erdő meggátolja az eróziót, és elősegíti a csapadék beszivárgását.
Ezúton is kívánok e tisztelt sympoziumnak boldog új esztendőt.
