Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Na akkor leírom,hogy mi történt valójában,utánaolvastam a témának.
Forrásom:Leonard F. Guttridge Zendülés a tengereken. Zrínyi Kiadó 1998
Post Chikago szükségkikötőt 1942 ben építették, a megnövekedett tengerentúli hadianyag szállítás logisztikai támogatására.
Jórészt fekete munkásokat alkalmaztak a lőszerrakodásra fehér tisztek felügyelete melett.
Bennük az volt a közös hogy hivatásos logisztikai szakember nem volt köztük, a tisztek is sebtében összeállított kézikönvből tanulták a meg a lőszer rakodásának az irányítását.
A munka nem volt túl izgalmas ám annál veszéselyesebbnek bizonyult.
A robbanáskor (1944 július 17-én éjszaka) type 47 mélyvízi bombákat rakodtak( a már kb 5000! tonna légvédelmi lövedékre és gyújtóbombára ami már a hajó gyomrában volt) a 7212 tonnás E.A Bryan Liberty hajóba. (tehát teherhajó volt ez a bizonyos "hadi, v csatahajó")
Ezek az akkor új típusúnak számító eszközök ún TPX robbanóanyaggal voltak töltve, ami sokkal instabilabbnak bizonyult a hagyomásnyos TNT nél,mert hajlamos volt ütödésre is robbanni. (PLD amikor a mélyv.bomba oldala behorpad mert odaverődik pld a hajótestnek)
Minden valószínűség szerint ez történt este 10 órakor amikor bekövetkezett a robbanás.
Ezt valójában pontosan senki nem tudja, mert túlélő az egyik hajóban sem volt (a másik a Quinalt Victory)
és a rakparton is rengetegen meghaltak,összesen 320 áldozat volt.
(valóban megsemmísült egy tehervonatszerelény, hogy a mozdonnyal mi lett arról nem szól a forrás)
Könnyen elképzelehtő hogy mennyire kimerítette a rakodókat a több műszak, hiszen éjszaka is dolgoztak,ez lehetett a közvetett oka a robbanásnak.
A kikötőben valóban totális pusztitás volt, meg gombafelhő, de ezen nincs mit csodálkozni, a robbanóanyag nagy mennyisége miatt.
Amikor 3 hét múlva ismét megnyílt a kikötő, több mint 250 túlélő megtagadta a lőszerberakodást,nem akartak társaik sorsára jutni.
Amikor a parancsnok Wright tengernagy közölte velük hogy ez zendölés, 208-an felvették a munkát,a maradék 50 matrózt elítélték zendülés vádjával, 5-15 év börtönre, amiből több kevesebb időt valóban letöltöttek.
Háát ennyi a történet "röviden" ,aki többre is kíváncsi olvassa el a könyvben! :-)
Az félelmetes lehetett amikor a kubai válság idején pár orosz rakétaindító állomás vezetője dönthett el hogy indít-e rakétát vagy nem, mivel moszkvaval elveszteték a kapcsolatot a blokád miatt. NAgyon közel lehettünk egy apokalipszishez.
A holdra szállás megnemtörténtéről könyv is jelent meg. Mirt nem ment azóta ember a holdra????
Igen valóban jó néhány atombombát "elvesztettek" pld a járöröző B-52 es repülőgépek,az egyik leghíresebb eset spanyolországban volt.4 robbanófej "veszett el" itt.
A kiszóródó radioaktív hulladék egy gazda földjét szennyezte be, a negyedik "bombát" a tengerben találták meg.
Egyik sem robbant.
Olyan is volt Texasban, hogy egy atomrobbanófej alatt felrobbant a Titan hordozórakéta a silóban, levitte a siló tizensoktonnás tetejét a légnyomás, a robbanófejet pár kmrel arébb találták meg.
És a "bomba" nem robbant fel.Itt sem máshol sem. Egyszer sem következett be eddig atomrobbanófejben véletlen (nem szándékolt) robbanás.
Ez van, ezek már csak ilyen biztonságosra vannak tervezve építve.
Ezek után eléggé kétkedéssel fogadom, hogy "van amelyik a levegőben robbant fel".
Valaki emlitette, hogy lehetett esetleg nem teljes hatoereju atomrobbanas. Ha uranbombarol van szo, mint a Hiroshimara ledobott Little Boy, akkor nem. Most nincs idom kifejteni bovebben, hogy miert (majd talan ejfel utan...), de ha az elsul akkor teljes erejebol teszi. Emiatt a Little Boy-t a beveteskor a repulon raktak ossze, mikor mar latszott hogy nem fognak felszallas kozben lezuhanni...
Ha valaki utana akar nezni a nuklearis fegyvereknek, a www.fas.org-ot ajanlom. A BME Nuklearis Technika Intezet egyik tanara szerint is korrekt es megbizhato.
A cikkrol meg az a velemenyem, hogy nem az Indexbe valo... ne vegyetek el a szenzaciohajhasz szennylapok kenyeret :)
Uraim! Gondolkodjunk már egy kissé!
Hirosima: 71 000 embre azonnal meghalt
Nagasaki: 80 000 ember azonnal meghalt
Port Chicago: 320 ember halt meg azonnal.
Akkor mi robbant ott?
Azt hiszem az elöttem szólók már részletesen leírták, hogy miért képtelenség a cikkben említett "nukleáris" robbanás.
Két dologra hivnám fel csupán a figyelmet. A hasonló kikötői balesetek szép számmal fordultak elő az elmúlt 2 évszázadban - ezek eredményeként pl. új robbanóanyagokat fedeztek fel a kutatók (nem vicc!). Közben persze városokat és városrészeket tarolt le a robbanás... S mindehez nem kellett az atombomba! :-)
A másik ennél sokkal fontosabb: mértéktelen mennyiségben jelennek meg a hasonló sületlenségek a különböző médiákban. Sajnos az ember a legtöbbször már csak fásultan tudomásul veszi ezeket a "híradásokat", annyira megszokottá váltak.
Ha valaki nem ért valamihez, ne írjon róla!
Nos, mielott mindenki kritizalni kezdi agyba fobe a magyar cikket, ajanlom hogy olvassa el az eredeti angolt.A magyar cikkiro nem tehet rola, hogy nem egeszen ert hozza.Bele lehet kotni abba, hogy sugarfertozes vagy sugarbetegseg attol meg ez nem befolyasolja az akkor tortenteket.Ami pedig arrol szol a magyar cikkben, hogy meg ma is kuzdenek az igazukert, egy arva szo sincs az eredeti cikkben.Ott arrol van szo hogy 15 ev bortonre iteltek az 50 matrozt,hamarabb elengedtek oket, de erdekes modon nem szereltek le hanem egy szigeten levo bazisra szallitottak oket elkulonitve masoktol.Na ez mar egy kicsit erdekesebben hangzik.En szemely szerint nem feltetelezem, hogy atomkiserletet hajtottak volna vegre ott es abban az idoben.Ha tortent is atomrobbanas az max. baleset lehetett,HA TORTENT!Persze ez sem valoszinu.
> - Miért nem tud arról senki, hogy Port Chicago kikötője felrobbant? Úgy értem, a történelemírás.
Tud az arrol :) Az, hogy a magyar iskolakban ezt nem tanitjak, az teljesseggel ertheto, elvegre nem egy olyan esemenyrol van szo, ami barmifelekeppen is befolyasolta volna a haboru kimenetet. En elkepzelhetonek tartom, hogy a masodik vilaghaboru soran elesett _fekete_ katonak egyotode a port chicagoi robbanas aldozatait teszi ki. Ha clevelandi magyarok lettek volna, tanitanak :) Ezt az egyotodot konnyen ellenorizni lehet - szerintem ha annyira kielezodik ekkorul a vita, utana lehet jarni :) Csak feketek rakodtak azon hajon, mert altalaban feketekkel vegeztettek a piszkos munkat.
Lattam azt a dokumentumfilmet, ami errol keszult es igazolni tudom vomit tobb allitasat is. A riportban tobb tulelo is megszolalt, zendules is volt, a robbanas is teny, az is teny, hogy eszmeletlen mennyisegu robbanoanyagot pakoltak be es hogy a robbanas a dokknal tortent.
> - Mellesleg ha ott és akkor kipróbálták az atombombát (amerikai állampolgárokon és a vagyonukon), mi szükség lett volna az új mexikói sivatagi robbantásra, ahol tkp. semmit se robbantottak fel, csak elnyomtak egy töltetet a semmire?
Haat, nem gondolom ha egyaltalan atomrobbanas tortent, hogy direkt robbant az fel. Veletlenul viszont eleg nehez egy atomrobbanast eloidezni, es amennyiben megis spontan robbanas kovetkezik be (bar a bombak mar eleve ugy vannak tervezve, hogy ezt elkeruljek), akkor a yield (hozam) messze a nominalis alatt lesz, hiszen a robbanas meg azelott szetveti a kritikus tomeget, mielott az osszes anyag lancreakcioba lepne. A direkt robbanas esetet az osszeeskuves-elmeletek szovogetoinek tartom fent, szamomra meglehetosen irracionalisnak tunik a dolog.
Nem hiszem, hogy az amerikaiak tobb, mint egy evet vartak volna arra, hogy egy sivatagban teszteljenek egy atombombat ha mar 44-ben tudjak hogy mukodik, hogy nem gyujta be a legkori nitrogent es egy csomo egyeb olyan dolgot, amit csak akkor tudtak meg, amikor mar felrobbantottak egyet. A tudomanyos kiserletek ellenorzott korulmenyek kozott zajlanak pontosan azert, hogy mindel kevesebb legyen az ismeretlen, tehat a kiserlet minel tobb parameteret tudjak analizalni. Egy forgalmas hadikikoto nem messze egy nagyvarostol nem kifejezetten alkalmas terep erre, foleg, ha a kiserletet titokban akarjak tartani. A San Francisco-i obol ugye a Csendes-ocean partjainal van. Az oceanban tengeralattjarok vannak. Bizonyitott dolog, hogy japan tengeralattjarok jaroroztek a kaliforniai partoknal anelkul, hogy errol az amerikaiak tudtak volna (jo szonar akkor nem leven). Sot, arra is volt pelda, hogy egy tengeralattjaro agyuval lotte a partot. Szoval ha en titkos kiserletet akarnek vegezni, nem a japan tengeralattjaroktol latotavolsagra tennem azt.
Ami az eltunt dizelmozdonyt illeti, nem valt az feltetlenul tiszta energiava :))) Viszont az elkepzelheto, hogy a robbanas darabokra szaggatta es szerintem a robbanas utan az volt a legkisebb bajuk, hogy ez a femdarab most eppen a hajo vagy a mozdony resze...
A sugarterhelesrol csak annyit, hogy hosszu felezesi ideju es igen egzotikus izotopok is kepzodnek egy atomrobbanasnal, a jelek nem tunnek csak ugy el otven evvel kesobb. Ahelyett, hogy itt varilananak, hogy atomrobbanas volt-e vagy nem, mennyenek el, vegyenek mintat es kesz. Eleg fuggetlen labor van abban az orszagban ahhoz, hogy a kormany ne kophessen bele a levesbe (ejnye, mar megint az a gonosz kormany aki allandoan atveri a jonepet).
Igaz, nem igaz nem tudom. De asszem a nyaron volt egy doksifilm a Spectrum TVn, ahol eppen az elveszett nuklearis bombakrol volt szo. Ugyanis a hideghaboru alatt nuklearis bombakkal jaroroztek es vedtek a hazat az amcsik. A motorok olyanok voltak amilyenek, es ugye a motorhiba eseten meg kellett szabadulniuk a plussz tehertol, ami mi volt mas, mint a bomba. Van amelyik a levegoben robbant fel, van amelyik valahol a sarkkori jegben erhetett foldet, es a leggazosabb az egyik amcsi nagyvarost atszelo folyban (mint. pl. Budapesten a Dunaba). Ugy cirka 10 bombat bevallottan nem talalnak. Ha valaki boveb infot tud, jobban emlekszik javitson nyugodtan.
Ezek utan -a fizikai hozzanemertesem, tortenelmi laikussagom mellett - elkepzelhetonek tartom. Ha a fenti dolgok igazak, amirol evekig nem volt szo szinten, akkor mi lehet meg? Hany titkositott akta van meg? Kennedyek, Roswell stb.? Nemcsak az oroszok voltak sumakok. Bar abban egyet ertunk, hogyha egy fel varos felrobban, akkor azert irtak volna az ujsagok. Ha mast nem is, mint egy par sort a lap aljan.....
Olvastam az "Elso atomcsapas?"-t es a kovetkezo levelet, illetve cikket kuldtem el az index kulonbozo szerkesztoinek. Remelem teljesitik a keresemet:
Tisztelt Index szerksztoseg!
Megdobbenve olvastam Vomit szerzojuk "Az elso atomcsapas?" cimu irasat.
Szeretnem - es ezt tartanam tisztessegesnek az onok reszerol -, ha az
attachmentben elkuldott valaszomat feltennek ugyanarra a helyre, ahol az
eredeti cikk is olvashato. Legalabbis mindenkeppen valaszt varok.
Kerem valaszoljanak minel gyorsabban.
Legradi Gabor,
a BME Nuklearis Technikai Intezetenek doktorandusz hallgatoja.
E-mail: legofiu@nti.reak.bme.hu, legofiu@egon.gyaloglo.hu
Es a valasz:
Nukleáris válaszcsapás
Mottó: "Annyit mindenképpen előre kell bocsájtani, hogy
a hírt nem a CNN, vagy a Reuters hozta."
Tisztelt szerkesztõ úr!
Az indexen megjelent, "Az
elsõ atomcsapás?" címû cikkben közzétett információkhoz
kapcsolódóan a következõ megjegyzéseket szeretném
tenni:
"...E. A. Bryan gyomrában (szándékosan vagy véletlenül) beindult a termonukleáris
reakció." A termonukleáris láncreakcó - a magfúziós láncreakció
- elsõ mesterséges elõállítása 1951. május 11-én a Bikini
korallszigeten történt. A termonukleáris reakció lényege, hogy több millió
fokos hõmérsékleten a kis tömegszámú izotópok atommagjai egyesülnek,
ezáltal a nukleonok egy mélyebb kötési energiájú atommagot alkotnak. A kötési
energiák különbségét pedig szétsugározzák. Ilyen folyamat zajlik a csillagokban,
illetve a hidrogénbombában. Az elsõ hidrogénbombát pedig 1951-ben
robbantották fel. Az atombombában maghasadásos láncreakció történik. Ilyen
fegyvert fejlesztettek az USA-ban a II. világháború folyamán.
"A vagyoni kárt (akkori árfolyamon) 12 millió dollárra becsülte a hivatalos
vizsgálat." "Ez az egyetlen, hatalmas robbanás okozta az US haditengerészet
második világháborús veszteségeinek csaknem egyötödét." 12 millió*5=60
millió dollár a Csendes-óceáni háború, a partraszállás és az Atlanti-óceáni
- fõleg tengeralattjárók elleni - háború megnyeréséért roppant jutányos
ár lett volna. Komolyra fordítva a szót, nem túl hihetõ,
hogy két - kicsi, 7200 tonnás - hadihajó, egy kikötõ
és 320 ember elvesztése kiteszi a US NAVY világháborús
veszteségének ötödét.
"A robbanás 20 méter mély, 90 méter széles és 210 méter hosszú krátert
hagyott a mederben." Ezek szerint ennek a robbanásnak jóval nagyobb
tudományos jelentõsége van, mint amit eddig gondoltunk róla. Ugyanis
ennek a robbanásnak a lökéshulláma a világtörténelemben elõször és
utoljára erõsen anizotróp - vagyis irányfüggõ
- módon terjedt az egyébként jó közelítéssel izotróp - vagyis irányfüggetlen
- vízben és fenékiszapban. Magyarul megfogalmazva: egy fizikát jól ismerõ
robbanás kör alapú krátert szokott vágni. De semmiképpen sem olyat, amelyik
2,5-ször hosszabb az egyik irányban.
"…néhány szemtanú szerint gombafelhő bodorodott a tetején." Ahogy
az már minden nagy hõfelszabadulással járó robbanás során lenni szokott.
A gombafelhõ, mint jelenség egyáltalán nem csak
az atomrobbanások jellemzõje. Egyszerû vízmelegítés
során is kialakulhatnak gombafelhõre
emlékeztetõ áramlástani képzõdmények.
"A kamera használója nagy valószínûséggel egy új fegyverrel végrehajtott
kísérletet dokumentált." Ez tényleg roppant valószínû. Minden
életképes hatalom megtanulhatta a történelem során, hogy fegyverkísérleteinél
praktikus saját magának az összes tengeri háborús veszteség egyötödének
megfelelõ kárt okozni. A kísérlet megvalósításánál
törekedni kell, hogy saját hadianyagunkból, hajóinkból, emberanyagunkból
lehetõleg minél több, újabb és drágább pusztuljon el. Érthetetlen,
hogy ezt a kísérletet miért nem Pearl Harbor-ban végezték el. Vagy Manhattan-ben.
:-))))
"Legalább egy 12 tonnás dízelmozdony dolgozott a rakparton a robbanás
pillanatában. Ebből a járműből egy csavar sem került elő, egyszerűen eltűnt." Hát akkor vagy mozdonyt cseréltek a dokkmunkások (whisky-re),
de ekkor kimutatható lett volna különösen magas véralkohol
szintjük, vagy a mozdony annihilálódott. A híres
E=mc2 összefüggés alapján
ekkor 1,08*1021J energia szabadult
volna fel. A Paksi atomerõmû évente körülbelül
5*1016J energiát termel.
"…15,5 kilogram U-235 szükséges az atomfegyverhez…" "1945 végére a felhalmozott
mennyiség már elérte a 289 kilogrammot, annak ellenére, hogy az Új-mexikói
sivatagban és Hirosima felett is felrobbant egy-egy U-235-ös." 1945
szeptemberéig körülbelül 10 kg 90%-os dúsítottságú urániumot sikerült elõállítani
Oak Ridge-ben. Ebbõl egyetlen bombát tudtak készíteni, amelyet
- tekintettel az uránbomba hihetetlen egyszerû szerkezetére és mûködési
elvére - kísérleti robbantás végzése nélkül dobtak le Hirosimára.
Alamogordóban a jóval bonyolultabb szerkezetû plutóniumos bombát próbálták
ki, melynek mûködésében nem bíztak feltétel nélkül a kutatók. A második
plutóniumos bombát Nagasaki-ra dobták le, a harmadikat - az eredeti tervekkel
ellentétben - nem vetették be.
"Parsons-t ... Los Alamosba vezényelték, és J. Robert Oppenheimer alatt
igazgatóhelyettesként, illetve az 1943-ban alapított fegyverfejlesztési
csoport vezetőjeként működött. ... A Port Chicago-beli katasztrófa után
Parsons kapitányt flottaadmirálissá léptették elő. Később ő volt a bombatiszt
az Enola Gay, a hiroshimai bombát szállító B-29-es fedélzetén." :-)))))))
Lehetséges, hogy Mr. Parsons kissé elszontyolodott, amikor
admirálisból bombázótisztté léptették
"elõ". :-)
"Arról sem találni a web-en semmit, hogy a robbanás után az orvosok
mit kezdtek a világtörténelem első sugárfertőzöttjeivel." A sugárbetegség nem fertõzõ. Vagyis a világon még senki sem szenvedhetett
sugárfertõzésben, lévén hogy ilyen nem létezik. Annak az állításnak
a hitelességét pedig, hogy 1944-ben bárki is sugárbetegséget kaphatott
Port Chicago-ban, azt hiszem nyugodtan kétségbe vonhatjuk az alapján, hogy
a cikkben egyetlen ellenõrizhetõ adat sem hiteles, zömük nagyságrenddel
- nagyságrendekkel eltér a valós adatoktól.
"A rakodást végző, a robbanást szerencsésen túlélő közkatonákat
újból munkára rendelték, de közülük sokan megtagadták a parancsot. 50 embert
zendülés miatt bebörtönöztek. Az 5-15 éves kiszabott büntetés mellett a
szolgálatból is elbocsájtották őket. A börtönből mindenki idő előtt szabadult,
de a leszerelés minősítését soha nem változtatták meg." Bizonyos alapvető
sugár-egészségügyi ismeretek birtokában bárki könnyen megbecsülheti egy
olyan ember túlélési esélyeit, akinek közelében nukleáris bomba robbant
fel. Egyáltalán nem hihető, hogy amennyiben a kikötőben ténylegesen atombomba
robbant volna fel, az eseményeket közelről szemlélő dokkmunkások utána még
5-15 évre bebörtönözhetők lettek volna. A fenti megjegyzéseink alapján meg
kell állapítanunk, hogy bár nagyon hangzatosra és talányosra sikerült ezt
a történetet összeállítani, semmiképpen nem lehetett atombomba az a fegyver,
amely az említett időpontban Port Chicagoban felrobbant. Sokkal inkább hihető
a cikkben szereplő azon állítás tartalma, miszerint "Az amerikai
kormány azt állította, hogy Port Chicagoban 1780 tonna TNT robbant fel..."
Tisztelettel: Légrádi
Gábor, a BME Nukleáris Technikai Intézetének doktorandusz hallgatója,
Dr. Aszódi Attila, a BME Oktatóreaktor
Nagylaboratóriumának vezetője
elméletileg erre be kell jönnie egy térképnek.
erre pedig még egynek.
lehet több csikágó van? :-)
a leveledre írtam választ.
a cikk alján van egypár link, azokat is be kellene járni.
"Az atombomba tudtommal csak légköri robbantásnál csinál gombafelhőt, felszíni
robbantásnál nem"
Pont forditva van. Legkori robbanasnal csak tuzgomb van, a gombafelho viszont ugy alakul ki, hogy a talajhoz kozeli robbanas utan a tuzgomb gyorsan elkezd novekedni, de meggyorsabban felfele gomolyogni, es kozben viszi magaval az alatta levo infrastrukturat. Gombafelhot nem csak atombomba, hanem barmilyen, megfeleloen nagy (foldkozeli) robbanas is tud eloidezni. Ha az USA kormany szerinti 1700-valamennyi tonna TNT robbant, akkor ott mar bizony nagyon is lehetett gomba (az elso 2 atombomba 20000 tonna TNT-nek megfelelo ereju volt). Mi tobb, ugy tudom, a korai idokben meg nem is tudtak (volna) 20KT-nal sokkal kisebb bombat csinalni.
Hogy ez atomrobbanas lett volna, az csak mese, a "Philadelphia cirkalo teleportacios kiserlete", es a "nem is jartak a Holdon az amerikaiak" tipusu agymenesek kozt a helye.
