Újabb szennyezés érkezik Románia felől - nehézfém az Aranyos vizében
Nehézfémszennyezést észleltek a román hatóságok a romániai Aranyos folyón, amely a Tiszába ömlő Marosnak a mellékfolyója. A román Agerpres és Mediafax hírügynökségek hétfői jelentése szerint a szennyezés a több mint negyven évvel ezelőtt bezárt verespataki aranybánya egyik elhagyott és beomlott tárnájából ered. A piros színű nehézfémet tartalmazó víz az Abrud-patakon keresztül jutott az Aranyos folyóba. (MTI)
MNO A Rosia Montana Gold Corporation beadta a környezetvédelmi hatástanulmányt a verespataki bányaberuházással kapcsolatban.
Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter ezt levélben közölte Persányi Miklós magyar környezetvédelmi miniszterrel. A hatástanulmányt a román fél CD-n is elküldte Magyarországnak, ennek hivatalos fordítása körülbelül két hét múlva várható.
A dokumentum szövegét a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján is közzéteszi. A KvVM a közeljövőben lakossági fórumot kíván szervezni Magyarországon az ügy kapcsán. A román Környezetvédelmi Minisztérium 2006. augusztus 30-ig várja az észrevételeket.
Felhígult a cián a Tiszában 2005. november 28., hétfő 16:36 [MTI]
A Tiszán érkezett romániai ciánszennyezés hétfőre az országhatárhoz érve annyira felhígult, hogy a megengedett határérték tizedét sem éri el. A csekély mértékű szennyezés Magyarországon nem okozott halpusztulást és nem kell tartani későbbi ökológiai károktól sem.
Nem jelent kimutatható veszélyt a tiszai ciánszennyezés 2005 november 28. 8:52 [MTI]
Kora délelőtt érheti el a Tisza magyarországi szakaszát a romániai ciánszennyezés, ám ez nem jelent veszélyt a lakosságra, a környezetre - közölte a katasztrófavédelem hétfőn reggel az MTI-vel.
Hozzátette: a Tisza egyik mellékfolyójába egy romániai üzemből került cián a "a szivárgás közvetlen közelében okozott némi halpusztulást", távolabb azonban nem. A vízügyi hatóságok folyamatosan figyelik a vízminőséget, ám eddig semmilyen jel nem utal arra, hogy a hazai lakosságot vagy a környezetet bármilyen veszély fenyegetné, rendkívüli lépéseket ezért mindeddig nem kellett tenni.
A román hatóságok vasárnap tájékoztatták a magyar társszerveket arról, hogy előző nap cianid tartalmú folyadék vagy zagy került a Csiszla-patakba, onnan pedig a Tiszába ömlő Viso folyóba - mondta el Rakics Róbert, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára korábban az MTI-nek.
Súlyos környezetszennyezés történt a Maros Hunyad megyei szakaszán, amikor a megáradt patakok elmosták a meddőhányó egyrészét. A nehézfémes szennyezés Magyarországot is elérheti, írja a Népszabadság.
Súlyos környezetszennyezést okoztak az elmúlt hetek esőzései a romániai Hunyad megyében, amikor a felduzzadt patakok elmosták a dévai Minvest bányavállalat tulajdonában lévő meddőhányó egy részét, írja a Népszabadság. A nehézfémeket tartalmazó szennyezés a Marosba is bejuthat. A nehézfémek rendkívül károsak az emberi egészségre, ha az érintett területen termesztett zöldségek útján a szervezetbe is bekerülnek.
A Minvest a Verespatakon tevékenykedő Rosia Montana Gold Corporation csaknem 20 százalékos tulajdonosa. Felsőcsertésen is vegyesvállalat révén van jelen, amelyet European Goldfieldsnek (EG) hívnak. Az EG-t ugyanaz a Frank Timis alapította, aki a kanadai Gabriel Resources révén a verespataki RMGC-t. Felsőcsertésen is aranyat kerestek.
A magyar szervek a szennyezésről hivatalos értesítést még nem kaptak Romániából. A Népszabadságnak nyilatkozó magyarországi szakember szerint a hasonló esetek nem ritkák, a tájékoztatás viszont pontatlan."
Activists Target Chocolate, Gold on Valentine's Day
Fri Feb 13,12:36 PM ET
OneWorld.net
Jim Lobe, OneWorld US
WASHINGTON, D.C., Feb 13 (OneWorld) -- Global justice advocates are urging U.S.-based companies that profit from chocolate and gold sales on Valentine's Day to do more to help the people and the environment where the key ingredients for their goods are originally produced.
Oxfam America meanwhile, along with Earthworks/Mineral Policy Center, is using Valentine's Day this year to launch a new consumer campaign, entitled "No Dirty Gold," that is intended to improve the way gold is mined, bought and sold.
(... A kakaó téma is tanulásgos, lásd az eredeti cikket.)
The two groups have targeted the gold jewelry market, because gold mining is one of the most environmentally destructive industries operating anywhere in the world. The campaign features distribution in front of jewelry and watch stores--including high-priced boutiques along mid-town Manhattan's Fifth Avenue--of Valentine's cards bearing the message, "Don't tarnish your love with dirty gold."
The cards note that the production of one gold ring can generate some 20 tons of mine waste that damages the environment and the health of gold-mining communities.
"Gold doesn't seem so shiny when you consider the colossal damage gold mining inflicts," said Payal Sampat, International Campaign director of Earthworks. "We're asking consumers to consider the real cost of gold and enlisting their help to put an end to mining practices that endanger people and ecosystems."
Both campaigns reflect the growing realization among activist groups that consumer pressure on retailers in global industries can be a powerful source of leverage for improving conditions in areas where their goods are grown or produced. In the last decade, an increasing number of retailers have signed on to codes of conduct that require them to monitor, either directly or through independent organizations, working or environmental conditions to ensure compliance.
(...)
Activists in the "No Dirty Gold" campaign also draw from the experience of recent consumer efforts to end sweatshop labor and promote Fair Trade coffee, and, like those campaigns, will emphasize the involvement of students on college campuses. Unlike the Fair Trade chocolate campaign, Earthworks and Oxfam are calling on consumers to reduce their consumption of the metal, as well as urging companies that sell gold to press their suppliers to improve their environmental and human-rights records.
The organizers stress that, in addition to the environmental damage caused by gold mining, the industry has become increasingly mechanized with the result that it employs only a tiny percentage of the global workforce.
In addition to the waste it produces--U.S. mines generate an amount equivalent in weight to nearly nine times the trash produced by all U.S. cities and towns combined--metals mining globally consumes seven to ten percent of the world's total energy.
A study titled "Dirty Metals: Mining, Communities and the Environment," released with the campaign, details many of the environmental and human rights abuses that have become associated with gold mining (www.nodirtygold.org).
21 környezetvédelmi szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amelyben kérik Kemény Attila közigazgatási államtitkárt, hogy kezdeményezze az Espoo-i Egyezmény által lehetővé tett határon átnyúló környezeti hatásvizsgálat alkalmazását a romániai Verespatakon (Rosia Montana) tervezett nyíltszíni fejtésű aranybányával kapcsolatosan.
Montskó Éva: Az Aurul az időt akarja húzni Tegnap megtartották a magyar állam által a tiszai ciánmérgezést okozó Aurul Rt. ellen indított per első tárgyalási fordulóját, amelyen a nagybányai vállalat helyett a Transgold nevű cég jogi képviselője jelent meg. Montskó Éva, a Tisza–Szamos Kormánybiztosi Iroda szóvivője szerint az Aurul jó szándéka és helytállása kapcsán kételyek merülhetnek fel.
Tegnap megkezdődött a cián-per a Fővárosi Bíróságon, amelyet a magyar állam indított a Tisza és a Szamos élővilágát tavaly elpusztító Aurul Rt. ellen. A per során a magyar állam 28 milliárd 596 millió forintos kártérítést és annak kamatait követeli. A kárigény legnagyobb részét, több mint 18 milliárd forintot, a rehabilitáció költségei teszik ki. Jelentős, 9 milliárd forintot megközelítő nagyságrend az ökológiai, gazdasági és szociális károk összege. A kárelhárítás költsége egymilliárd forint. A tárgyaláson az ausztrál–román vegyes tulajdonban lévő erdélyi bányavállalat helyett a korábban ismeretlen, Transgold nevű cég jogi képviselője jelent meg. A bíró ezért 60 napot adott az alperes Aurul nevében megjelent képviselőnek, hogy az esetleges jogutódlást vagy a névváltoztatást bizonyító dokumentumokat és azok hitelesített magyar fordításait be tudja mutatni.
Mindez azért fontos, mert jelenleg tisztázatlan, hogy ki is az alperes. A Transgold jogi képviselője egyébként elfogadta a Fővárosi Bíróság joghatóságát. Ismert, a magyar–román jogsegélyegyezmény alapján a pert a károkozás helyszínén, azaz hazánkban is le lehet folytatni, a bíróság döntése pedig Romániában is hatályos. Az ügyvéd azonban azt is jelezte: szerencsésebbnek tartaná, ha az ügyben nemzetközi választott bíróság döntene, de a peren kívüli megegyezés lehetőségét is felvetette.
A magyar állam jogi képviselője ezzel szemben jelezte: az Aurul tavasz óta tudja, hogy pert indítottak ellene, bőven lett volna ideje arra, hogy az ajánlatait megtegye. A Fővárosi Bíróság előtt folyó per ideje alatt azonban nem zárkózik el a peren kívüli megegyezést lehetővé tevő tárgyalásoktól. Továbbá arra kérte a bíróságot, hogy az újabb ciánszennyezés megakadályozását garantáló műszaki intézkedések bevezetéséig haladéktalanul rendelje el a bányavállalatnál jelenleg alkalmazott technológia, illetve az üzemvitel felfüggesztését. Hangsúlyozta: enélkül az újabb hóolvadások során ismét ciántartalmú víz kerülhet a folyókba. Hozzátette: a szakvélemények szerint az erdélyi üzemben a biztonságot fokozó, érdemi műszaki intézkedéseket nem vezettek be. Az Aurul nevében megjelent ügyvéd mindezt tagadta. Montskó Éva, a Tisza–Szamos Kormánybiztosi Iroda szóvivője a Transgold hirtelen felbukkanása kapcsán lapunknak elmondta: az Aurul Rt. jótállását és helytállását illetően kételyek merülhetnek fel. Mint fogalmazott: elképzelhető, hogy az Aurul az időt akarja húzni.
A Magyar Nemzet értesülése szerint a per folytatása tavasszal várható.
Az Environmental News Service híre szerint több ezer köbméter cianiddal és nehézfémekkel
szennyezett bányászati szennyvíz érte el egy Ghána nyugati vidékének falvait. A baleset az Aszumán folyón történt októbert 16-án. ezúttal a dél-afrikai tulajdonú Goldfields Ltd. cég bányájához tartozó gát szakadt át.
Elpusztult halak, rákok, madarak százainak tetemei hevernek a folyót szegélyező partokon. A többi pedig az Abekoase, Hun és a környező falvak egyetleg ívóvízforrásaként szolgáló folyó felszínén lebeg.
A folyó élővilága lényegében megtizedelődött, az emberek megélhetése veszélybe került. Tudósok szerint a visszamaradt cianis- és a nehézfémek évtizedeken keresztül egészségügyi- és környezeti problémákat okozhatnak a környk lakossága és élővilága körében.
A Goldfield alkalmazottai figyelmeztették a helyi lakosságot, hogy kerüljék az érintkezést a szennyezett vízzel. Halászati és horgászati tilalmat rendeltek el, és az embereket figyelmeztették az elhullott hal- és más állattetemek fogyasztásának veszélyeire.
A Goldfield vezetői elismerték a ciánszennyezés tényét. Richard Graeme, a cég ügyvezető igazgatója szerint a balesetet az okozta, hogy egy felhőszakadás következtében a cianidos szennyvizet szállító fő vezetékhez csatlakozó cső egyike kilazult.
A folyó mentén található döglött halak tömegei megerősítik ciánszennyezés méretére vonatkozó legpesszimintább félelmeket. Ugyanakkor Grame azt állítja, hogy a ciánszennyezés jelentéktelen mértékű volt, és nem okozhatott jelentős kárt a vízi életformákban.
Az arra vonatkozó kérdésre, hogy milyen mértékű ciánszennyezés pusztíthatja el a növényeket, rákokat, halakat, madarakat, azt válaszolta, hogy a szennyezés után azonnal klórvegyületet juttattak a vízbe, hogy semlegesítsék a ciánt. Állítása szerint a klór pusztította el a halakat, nem a cián.
A helybeliek furcsálották ezt a magyarázatot, ugyanis többen már a helyszínen voltak, és már azelőtt látták a haltetemeket mielőtt a cég emberei a klórvegyületet a folyóba öntötték volna.
Graeme magyarázatát Kofi Pare, egy 28 éves abekoase-i lakos cinikusnak és veszélyesnek nevezte. Elmondta, hogy néhányuk ivott a folyó vízéből mielőtt híre kelt a szennyezésnek. Jogunk van megtudni, mi az igazság - mondta Pare. Állítása szerint a ciánszennyezést nem egy cső meglazulása okozta, hanem tározó alulméretezettsége miatt bekövetkezett túlfolyás.
Simone Pingel, a FIAN nevű emberi jogi szervezet afrikai részlegének vezetője szerint a bányászattal foglakozó multinacionális cégek elszámoltathatóságára és jövőben katasztófák megelőzése érdekében szigorúbb szabványokra van szükség.
Évente 50 ezer tonna kibocsátással Ghána Dél-Afrika után a második legnagyobb aranytermelő a földrészen.
Az ENV. News híre szerint több ezer köbméter cianiddal és nehézfémekkel szennyezett bányászati szennyvíz öntötte el egy Ghána nyugati vidékének falvait. A baleset az Aszumán folyón történt októbert 16-án. ezúttal a dél-afrikai tulajdonú Goldfields Ltd. cég bányájához
tartozó gát szakadt át.
Pontos részletek, térkép, stb. itt találhatók:
http://ens-news.com/ens/oct2001/2001l%2D10%2D24%2D01.html
Kivonat egy, a KM számára készült szakértői anyagból, rokon témakörből (külön szalonna kedvéért, csak hogy örüljön):
Megjegyzés: az itt tárgyalt folyamatok előzményeit Derek több mint korrekt módon már ismertette.
Szabad és komplex cianidok, kémiai átalakulások
A környezetbe... kerülő ... cianidok a legtöbb esetben vas-bianid komplexek formájában vannak jelen... A vas rendszerint megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre, mint hulladék-ill. szennyvíz komponens, és mint az ásványi talajalkotók közönséges eleme.
A vas-cianid komplexek [Fe(CN)6---], [Fe (CN)6----] korántsem annyira toxikusak, mint a szabad cianidok, amelyek napfény hatására keletkeznek belőlük:
Fe(CN)6--- + 6 H2O + H+ = Fe(OH)3(s) + 6 HCN(aq)
A szabad cianidok nem csupán extrém toxikus és volatilis vegyületek, hanem — töltést nem hordozván — nagyon mobilisak a talajban... Bár biodegradáció révén lebontásra kerülhetnek, nyilvánvaló, hogy sokkal veszélyesebb, nagyobb környezeti kockázatot jelentő formák, mint a komplexek.
Termodinamikai egyensúlyok alapján kalkulálható, hogy a vas-cianid komplexek sorsa a talajban a szabad cianiddá... bomlás; ez a folyamat azonban rendkívül lassan megy végbe a talajban, fény hiányában... A talajba került cianidok sorsát alapvetően a vassal alkotott komplexeik viselkedése, az oldott, Fe-CN komplexek és a talaj szilárd fázisának kölcsönhatása határozza meg; utóbbiak között alapvető az ún. berlini kék csapadékkiválása és oldódása, amihez az "extra" vasat a a talaj (vasoxidok, vashidroxid) szolgáltatja: Fe4[Fe(CN)6]3(s).
A berlini kék oldódása:
Fe4[Fe(CN)6]3(s) = 3 Fe(CN)6 + 4 Fe+++ + 3 e-
Aerob körülmények között a képződött Fe+++ vas(hidr)oxid csapadékként kiválik, tehát a teljes reakció:
Az oldódás tehát hidroxilion-fogyasztó és elektronokat eredményez: savanyító és redukáló hatású.
... a berlini kék oldékonysága nagyban a ... kémhatásnak és a redoxpotenciálnak a függvénye.
Általában: alacsony pH-n és redoxpotenciálon az oldhatóság kicsi...
A cianid a vason kívül más fémekkel is képezhet komplex kötést: Ni, Co, Cu, Zn sőt Au; ezen reakcióknak elsősorban a hidrometallurgiai szennyvizekben van jelentősége... Cianidok szerves molekulák alkotórészeiként, csoportjaiként ill. utóbbiakkal alkotott komplexek formájában is előfordulhatnak...
Röviden összefoglalva: a... nagy toxicitású és mobilitású, szabad cianidok bizonyos fémekkel, közülük is legfontosabbként a vassal komplex kötést képezhetnek. A komplex kötésben lévő cianidok toxicitása (és környezeti veszélyessége) kisebb, mint a szabad formáé, oldékonysága miatt azonban mobilitása így is jelentős. A folyamatot alapvetően a berlini kék pH-függő oldódási viszonyai kontrollálják.
Helló,
Ismét "ajándékot" küldenek kedves román barátaink:
Nehézfém került a romániai Zazar patakba ...
május 11. 18:32
[MTI] Péntekre virradóra a Nagybánya környéki Herzsabánya ólom- és cinkbányáiból nehézfémek kerültek a közeli Zazar-patak vizébe - jelentették román hírforrások. A nagybányai környezetvédelmi hatóság által végzett ellen?rzés feltárta, hogy a herzsabányai ólom- és cinkbányákból származó szennyvizeket tisztító öt berendezés közül csak egy m?ködik, ezért er?sen szennyezett víz kerül a közeli Zazar-patakba, amelynek vize eljut a Szamosba és onnan a Tiszába is. A Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda eddig nem kapott hivatalos értesítést a esetr?l - közölte Gönczy János tiszai kormánybiztos. A kormánybiztos elmondta: folyamatosan keresik a kapcsolatot a román illetékesekkel, hogy tájékozódjanak a történtekr?l. Ioan Pop környezetvédelmi felügyel? elmondta, hogy a szennyvíztisztítók nagy részének m?ködésképtelensége vagy hibás m?ködése miatt sok nehézfémet tartalmazó er?sen savas szennyvíz került a herzsabányai ólombányákból a szabadba. A felügyel? 16 millió lejes büntetés kivetését helyezte kilátásba a környezetet szennyez? ólom- és cinkbányák felel?seivel szemben.
28,6 milliárd forint összeg kifizetésére szólitotta fel a magyar állam a vállalatot. Ha a levél átvételétől számitott 15 napon belül Aurul Rt nem fizet, a magyar fél megteheti a szükséges intézkedéseket.
Sajnos az Aurul nem akar peren kivül megegyezni, soknak tartja a 28,6 milliárd forinot.
A magyar állam az _Aurult_ perli. Ez egy román állam - ausztrál cég tulajdonú társaság. Van saját vagyona. Ha bíróság ebből a vagyonból tud leszakítani, kénytelen lesz felszámolni magát és a vagyonból fedezni a károkat. Már az megéri, hogy többet még lehetősége sem lesz ilyen balesetnek. Nem vagyok jogász, de szerintem ez egy reális lehetőség.
"A románok nem akarnak fizetni, soknak találják a kártérités összegét."
Nem is fognak,ugyanis a birosag akar nemzetkozi akar roman akar magyar ha a felelosseget megallapitja, az nem a roman allam lesz. Ugyanis egy maganceg kovette el a szennyezest es ebben a roman allam felelossege nem bizonyithato. Az egyetlen megoldas az lenne, ha a magyar es a roman fel kozosen perelne a ceget , mert hiszen a ceg nem csak Mo-on, hanem romaniai teruleten is kart okozott. Es aztan ha sikerul kihajtani beloluk a manit a ket orszag a kar aranyaban osztozna. Ha MO-on egy ceg csinal kornyezetszennyezest a magyar kormany is a ceget pereli es nem a kormanyt ,vagyis sajat magat.
"Gönczy János az erdélyi Krónika című lapnak megerősítette: a magyar állam
továbbra is fenntartja kártérítési igényét a tavalyi ciánkatasztrófa miatt, a peren
kívüli megegyezésnek azonban jobban örülne, mint ha bírósági úton
kényszerülne követeléseit érvényesíteni. Montskó Éva, a tiszai kormánybiztos
szóvivője lapunknak elmondta, a per vélhetően több éven át húzódna, emiatt
rendkívül nagyok lehetnek a perköltségek is. A nemzetközi és a hazai
vizsgálatok egyértelműen igazolják, hogy nem természeti csapás, hanem
technológiai, műszaki okokból következett be a tiszai katasztrófa. A szóvivő
szerint a bizonyítékok megalapozzák 29,3 milliárd forintos kártérítési igényünket.
Emiatt vélhetően mindkét félnek előnyére szolgálna, ha peren kívül egyezne meg
a két ország."
A románok nem akarnak fizetni, soknak találják a kártérités összegét.
1-2. Hoppá — azt hittem, az összevontat is Kossuthnak hívják: mifelénk a mai napig így emlegetik...
3-4. Persze, hogy jobb lenne. De ez nem szokta gátolni az embereket az "összetartásban" — lásd vízlépcső.
Szerintem a magyar cianugyrol eleg nehez barmit is olvasni a "vilagirodalomban" mert kb. senkit nem erdekel. Volt ugyan egy-ket ismerteto itt-ott, de a tenykozlesen kivul massal nem foglalkoztak.
Minek olvasol magyar KOMIKUSOK lapjat... oda csak a luzerek irnak, ok is ugy, hogy vagy leforditjak a nagyobb impakt faktoru cikkeiket magyarra, vagy annyira gaz, hogy csak magyarul jelenik meg...
Ajanlom az erdeklodok figyelmebe a Magyar Kemikusok Lapja legujabb (en ma kaptam meg) szamat. Ket cianos cikk is van benne.
Az egyiket Kalman E. irta. Nagyon jo kis semmit mondo valami. Alap kemai + alap kornyezetvedelem + feltalalta a vesztarozot mint megoldast! Semmi egetrengeto, de kivalo elokeszites egy esetleges 8 millas megbizashoz.
A masik meg egy debreceni csapat irasa. Ha jol ertem, a vasszulfat mint ciantalanito megint kapott egy fulest.
