Nos, ami az akcentust illeti, a Rigó utcán kívül, ahol is a csak moderátorok és színészek által beszélt hochdeutschot preferálják, nem érdekel az senkit. Tisztában vagyok a képességeimmel, tudom, hogy milyen kevéssé jól beszélek németül, de mégis: valahányszor németekkel találkoztam mindig csak megdicsértek azért, hogy milyen szépen beszélek németül.
A nyelvtani hibáiddal sem törődik senki. Sokkal idegesítőbb számukra az, ha lassan beszélsz és helyesen, mintha hibázol, de folyamatosan beszélsz.
Hová kerültem! Mindenesetre izgalmas helynek látszik. Elárulom, hogy van otthon elfekvőben néhány ötösre értékelt dolgozatom-fogalmazásom németül, de a kért témákhoz egyelőre nem passzol. Sebaj, hátha egyszer tudok majd segíteni nektek. Ja, egyébként én Miskolci Egyetem, végzős és német szak. Diplomamunka írása folyamatban. Ha valaki vágyik rá, be lehet szállni társszerzőnek. Cserébe én is segítek.
nagyon aranyos, nekem tettszik, magam is így képzelem el az életemet, DE sajnos nem fog neki örülni a tanárom, merthogy ő ennél egy mélyebb életpálya felválzolását igényli :)
Ich bin Hanzi. Ich lebe in Deutschland, Leipzig. Ich bin 30 Jahre alt. Ich habe zwei Kinder und eine Frau. Ich habe ein Dog auch. Er heisst Hund. Ich habe ein zwei levelige Haus. Ich liebe Bier und Wurst. Ich war in Sommer in Ungarn, Balaton. Es war schön. Ich war bei Pusztaparti und Bauerhochzeit abends. Wir kauften Paprika und Gulasch und trinken viel Bier. Also, Ungarn war schön.
Jetzt ich arbeite in der Fabrik. Ich bin Ingenieur.Meine Frau ist auch Ingenieur. Meine Kinder sind Shüler. Mein Hund ist hungrig:
- Willst du Wurst Hund?
- Ja ich will.
- Bitte
- Danke Scönh.
Mein Fater ist auch Ingenieur. Und meine Mutter auch. Meine Familia liebt Wurst und Bier.
Wir haben ein Fernseher. Wir sehen viel in Fernseher. Jeden tag 4 Stunden sehen wir in Fernseher. Wir haben eine Katze. Sie ist schön und dick. Mein hund liebt nicht die Katze. Er sagt:
- Willst du ein Spiel mit mir?
- Die Katze sagt: nein, niau niau
- Verpiss dich Katze! - sagt mein brave Hund
Meine famile tragt börszandált.
So ist mein Leben in Deutschland.
újra eljött az ideje, hogy feladattal lássam el a törzsasztal nagyon aktiv és nagyon kedves közönségét :)
szal kellene írnom egy fogalmazását: Mein deutscher Leben - címmel. Két oldal max. És arról szóljon, hogy mi lett volna ha monjduk németoba születek és ott is élem le az életemet...
jóreggelt mindenkinek :)
ide várom újra az önként jelentkezőket akik segítenek engem a harmadév buktatóit elkerülni
hausaufgabe lesz dögivel, úgyhogy rendszeresen fogok ide írni...
kezdetnek egy könnyed fordítási feladat:
125 éve született Porsche professzor, a Bogár atyja
Ezen a héten lesz 125 esztendeje, hogy megszületett a Bogár kitalálója, Ferdinand Porsche. A professzor nemcsak a mára világméretű Bogár-mánia felelőse, hiszen ötleteiből számtalan korszakalkotó technikai fejlesztés született A "bogár-papa" 1875-ben, Csehországban született és atyai kényszer hatására bádogosnak tanult. Segédlevele megszerzése után pályát módosított, figyelme az autók felé fordult. Első komolyabb munkája, egy villamos meghajtású jármű, a századfordulós Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert. Szakmai karrierje töretlenül ívelt felfelé, egy ideig a Magyar Vagon és Gépgyár Rt. igazgatóságának is tagja volt.
A világgazdaság idején önállósította magát és nagyszerű sportkocsijai után - a Mercedes SS, SSK, és SSKL típusok tervezése
is nevéhez köthető - a Ford T-modelljétől inspirálva 1931-ben került papírra az első vázlat a W-12-es kóddal jelölt prototípusról. Azonban arra talán ő sem mert gondolni, hogy csak Németországban több mint 19 milliót gyártanak kedvencéből.
Az ős-Bogarak mellett ma szép számmal közlekednek egészen fiatal példányok is, hiszen mi- után az NSZK-ban 1978 januárjában megszüntették gyártásukat, Brazíliában és Mexikóban tovább gyártották azokat. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy 1948-ben nem akármilyen autómárka kapta Porschéról a nevét. A stuttgarti sportkocsigyár első járműve a 356-os volt, amely igen szoros rokonságban állt a Bogárral, hiszen az építési elv onnan eredt. Nem sokkal később indult útjára a 911-es, amely immár az ötödik generációjánál tart.
Mindegy, van aki szerint csak az a fontos, hogy megertesd magad.
Van aki szerint pl. a kiejtes se fontos. Nekem volt olyan kolegam, aki Nemeto.-ban jart egyetemre, tökeletes nyelvtannal, valasztekos szokinccsel es bantoan összeteveszthetetlen magyar akcentussal beszelt. Azt mondta, ö sose foglalkozott ezzel, es hogy ugyse lehet az akcentustol megszabadulni.
Szvsz meg lehet, csak fül kerdese.
Szoval ez van, mindenki örüljön annak, amit tud, es ne azon keseregjen, amit nem.
Jo kis közhely, mi??
Természetesen semmi sértődés nincs a dologból én is éreztem, hogy ez egyáltalán nem fikázós kritika, csak sajnos én is a daliával hasonló cipőben járok és sokak számára ez szinte elképzelhetetlen, hogy hogyan lehetséges az, hogy valaki évekig egy nyelvterületen él és használja a nyelvet de néha olyan hibákat is vétünk amit elvileg már az első "németkönyvben" "tanítanak".
p.s.: ami az egészben a legszörnyűbb az az, hogy nálam nemcsak a német, hanem az angol is ugyanilyen "státuszban" van. :-( (szintén kimaradt az első év de ugyanakkor már gimiben Macbeth-et olvastattak velünk eredetiben ami ment is ohne weiteres)
Öszinten szolva nem is gondoltam, hogy el meg a topic, az Indexröl volt belinkelve a nemet helyesirasi reform bukasa mellett.... Ld. Flussschifffahrt Brrrr.....
A Belle Etage kifejezest nem hallottam meg, nem vagyok se francias se klasszikusan müvelt, csak sejtem, mit akartal vele mondani.
GADGET: nem akartam fikazni, bocsanat, csak tenyleg nagyon furcsa volt. De igy nagyon is elkepzelhetö, ahogy irod. Egyebkent szerintem a nemeket ugy lehet csak megtanulni, hogy a felhasznalasi (ragozott, funkcionalis) kifejezesek ragadnak meg, immaron ragozott formaban. Ha valakinek van füle hozza, eleve jol ragad meg benne, es valoban lehet, hogy jol is mondja, csak leirasnal elbizonytalanodik.
Szotarkent, hogy ez der die vagy das eleg faraszto, es mindig gondolkodni kell a ragozason. Amugy pl. die Ecke, de az osztrakoknal soxor das Eck. Ugyhogy ennyit erröl...
Ha valakinek meg lenne nemet nyelvleckegondja, azt hiszem, vagyunk elegen, hogy összehozzunk egy elfogadhato eredmenyt... :o)
Ugyan már....
Nem volt időm többet írni, mint azokat; kommentár nélkül. Azt a sich-es izét lehetne vitatni, szvsz mindkettő OK.
A ragozási dolgaid alapján Belle Etage, ha valaki nyűgös, akár kötelékben is segíthetünk rajta. biztosan sokat lehetne még tanulni.
Az írás egyébként lenyűgöző volt. Mondhatni, illatos....
(dália védelmében) Úgy lehetséges, hogyha valaki az alapokat nem nyelviskolában tanulja hanem az adott nyelvterületen akkor sajnos hajlamos arra, hogy a nyelvtan egyes részeit hiányosan sajátítsa el. A választékos stílus és az óriási szókincs idő folyamán kialakul mert azt kijavítják vagy sokkal jobban észreveszed és megjegyzed ha egy-egy szó helyett egy másikat kellene használni. Viszont egy idő után amikor már mindent megértesz és el tudsz mondani akkor már eljutottál egy olyan szintre, hogy nem gondolkozol egy-egy mondat összerakásakor és ekkor már nem is vagy igazán képes megtanulni egy szónak a nemét mivel sosem úgy hallottad ahogy az a szótárban szerepel. Sejted, hogy valami nem tökéletes, amikor leírsz egy mondatot de ha elkezdesz gondolkozni rajta akkor már csak saját magadat kavarod össze és a végeredmény még siralmasabb lesz. Mellesleg ezek a hibák szóban nem jönnek elő hallhatóan mivel az aki figyel rád úgyis tudja, hogy mit kellene hallania és ezért igen gyakran úgy is hallja, tehát nem javít ki téged.
Ez persze hidd el zavar minket (azt hiszem dália nevében is szólhatok) de nem sokat tudunk tenni már ellene.
Egyet magyarazzon meg nekem valaki: hogy lehet, hogy valaki szepen, valasztekos stilusban, hibatlan szorenddel de nulla ragozassal, a nemek tökeletes keveresevel ir????
A ket elsö törtenetdarab ilyen volt.
Nem ertem.
Am Rauchen gestorben
Es war schon dunkel, der alte Mann sass in seinem Sessel in eineR ruhigen Ecke des Zimmers. "Zu spaet,- sagte er leise -es ist zu spaet." Er zündete seine letzte Zigarette von dem Sachtel
an, schliess seine Augen, und begann die altaegliche Reise zurück zu seineR Vergangenheit zu geniessen. Er sammelte Erinnerungen, Momente, die dEN Wert des Lebens geben.
6. Januar 1944 Irgendwo an DER ehmaligeN russisch-polnischeN Grenze, ein alteR Keller, nass und dunkel. Er zitterte da damals allein, ist vor kurzem aus DEM schrecklichen Lager gefloHen, ist viele
Meilen gelaufen, seit Tagen nichts gegessen und kein Bisschen geschlafen. Endlich fand er dieseN Keller, er hatte Angst so allein zu sein, er war erst 20, ein jungeR Mann, lebte bis dieseR
schreckliche Krieg begann mit seineR Familie, hatte vier Schwestern und seine Mutter liebte ihN über alles. Sie lebten wohl, hatten alles, Geld und EINE glückliche Familie... und jetzT, so allein
hier...Er schaute in dem Keller um, es war Mittag da draussen, etwas Licht kam in die dunkle Ecken. Und auf einmal erkannte er die Konturen eines Menschen... Ein kleineS Maedchen mit
unglaublich grossen Augen und mit so kleine Haenden wie ein Schmetterling-flügel... Sie war dAS schönste Wesen dAS er jemals gesehen hat...
Um das Maedchen herum wurde langsam heller. Der junge Mann hat dieseS Zauberwesen mit erstaunen beobachtet, ihre leuchtende, goldfarbige Haare, dAS süße, kleine Gesicht, voN
noch nie geseheneR Schönheit... DAS Licht um das Maedchen herum wurde immer heller, strahlender... Dann hörte er plötzlich, wie Sie mit Engelstimme leise singte: "Ingelein, Ingelein,
flieg! Ingelein, Ingelein, flieg!" Sie hat ihre Hand ausgestreckt, er ergriff es, und sie flogen aus dem Keller hinaus, hinaus zu deN Sternen.
Hinter ihm blieb nichts weiter, als der zuletzt gerauchte Zigarettenfilter...
Das dicke Talglicht auf dem Fenstersims flackerte im leichten Wind, der von den Karpatenhöhen herunterstricht. Es warf sein unruhiges Licht auf den Holztisch, an dem deutsche Soldaten saßen und siebzehn und vier spielten.
