Mádl fölrúgta azt a "szokást", amit Göncz vezetett be.
http://www.hetivalasz.hu/cikk.php?id=4524 http://www.hetivalasz.hu/cikk.php?id=4524 Moldoványi Tibor: Blokádok ... Göncz Árpád színt vallott 1990. október 26-án, amikor négy pontból álló közleményt tett közzé. A dokumentumban elsőként azt közölte, hogy javasolta a kormánynak, függessze fel a benzináremeléssel kapcsolatos intézkedéseket. Göncz a nyilatkozat negyedik pontjában így fogalmazott: "Megkérem a személy- és teherfuvarozókat, hogy a felfüggesztés bejelentésével egyidejűleg térjenek haza és szüntessék meg az útelzárásokat." Vagyis Göncz Árpád államfő, az SZDSZ korábbi elnökségi tagja nem azt kérte, hogy a törvénytelen demonstrációt azonnal fejezzék be, hanem azt, hogy az áremelés felfüggesztésének bejelentésével egyidejűleg (!) szűnjön meg a blokád. Magyarul: tartsátok fenn az útelzárásokat, amíg a kormány nem csökkenti a benzin árát.
Talán valahogy úgy, ahogy Te leírtad. Korrektebb, értelmesebb válasz lett volna, és az ilyen kekecek, mint én sem tudtak volna belekötni olyan könnyen. :-)
Ez megint nézőpont kérdése. Ha én médiamunkás vagyok, pláne ha még az MTI-nél dolgozom, akkor csakis olyasmiből kreálok hírt, aminek van friss infó-tartalma. Ez ugyanis a hír lényege.
Vélhetően a médiamunkások - az MTI-nél is - nem csak olyan kérdéseket tesznek fel napi munkájuk során, amelyekre új infót tartalmazó választ kapnak, hanem olyat is, amire nem kapnak.
Jelen esetben ez olyan kérdés volt, amire nem kapott a t. médiamunkás új infót, ugyanakkor az sem hordoz mögöttes tartalmat, hogy nincs új infó.
Vagyis nyugodtan ugorhatta volna a dolgot, és visszatérhetne a kérdésre később. Így legalább akkor közölne hírt az MTI, ha valóban van hír.
Nyugi, senki nem akarja az erzsit bántalmazni, de talán jobban tette volna, ha csak annyit mond: nincs új információ, de nyugi: időben lesznek választások a megfelelő törvényes rend szerint. Ezzel a mafla MTI se tudott volna mit kezdeni.
Erzsi végiggondolhatta volna, hogy ha ez megjelenik, hogy fog kinézni: hülyén.
Te vajon hogyan fogalmaztad volna meg, hogy értem én, hogy érdekel téged az időpont, de csigavér, eljön majd az ide annak, hogy a köztársasági elnök kijelölje az időpontot, előbb azonban a pártokkal is egyeztetni fog. Pont ahogy az elődje is tette.
Nem tudtál meg igazán új infót, mert nincs új infó, de válaszolt a kérdésre. Ez azonban nem kolosszális marhaság.
Mert a teljes MTI-hírben benne van az is, hogy az MTI érdeklődésére mondta mindezt. Tehát nem Schillinger találta ki, hogy most itt az ideje elmondani egy nagy általánosságot, hanem az MTI érdeklődött, ő meg annál többet nem tudott mondani, hogy Mádl tartani fogja magát a korábbi szokásokhoz, hagyományokhoz.
Korrekt, nem?
Itt a teljesebb hír:
Budapest, 2001. december 2. (MTI) - A köztársasági elnök a szokásoknak megfelelően jóval az országgyűlési választások előtt meghozza döntését a választások első fordulójának időpontjáról - közölte Schillinger Erzsébet, az államfő sajtóirodájának vezetője vasárnap az MTI érdeklődésére.Elmondta, hogy a köztársasági elnök a hagyományok szerint a pártokkal is egyeztetni fog az ügyben.
A sok Mádl-topik közül talán ez a legalkalmasasabb egy hír közzétételére:
"Mádl a választások időpontjáról
Mádl Ferenc köztársasági elnök jóval az országgyűlési választások előtt meghozza döntését a választások első fordulójának időpontjáról – közölte Schillinger Erzsébet, az államfő sajtóirodájának vezetője. Elmondta, hogy Mádl Ferenc a pártokkal is egyeztet majd... (MTI)"
Azért ez egy okos, tartalmas hír. Például megtudjuk, hogy jóval a választások előtt. És hogy a pártokkal is egyeztet. Mindig tanul az ember valamit.
"...Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának végén az elnök a kormány és az ellenzék közötti súlyos konfliktus részese lett: alkotmánysértéssel vádolták, amiért – nyilvánvalóan a kormány kezdeményezésére – visszaküldött az Országgyűlésnek egy törvényt, amelynek szövegét a házelnök az Országgyűlés által meg nem szavazott rendelkezéssel bővítve küldött át neki. Nos az elnök csak olyan megszavazott törvényjavaslatot küldhet vissza megfontolásra, amelyet még nem írt alá, ezt pedig már aláírta. A hibát a törvény módosításával törvényes módon is ki lehetett volna küszöbölni, de ez akadályozta volna bizonyos kormányzati törekvések gyors érvényesítését. Ezért adta nevét Mádl ehhez a kétes eljáráshoz. Ez a példa nem magában áll, hanem következik abból, ahogy tisztségét Mádl hivatalba lépése óta szavakban és tettekben betölti.
A Népszabadságnak adott tavaly karácsonyi interjújában a következőt mondta: „...úgy vélem, és ezt fel is vetettem, hogy az ellenzék általános tartózkodása a kétharmados törvényektől nem tartható, ez a demokrácia sérelmével jár. Formálisan persze az ellenzék, s itt általában beszélek ellenzékről – jelenlegiről, jövőbeliről –, ezzel nem sérti a demokratikus elveket, de ez mégsem tartható a végtelenségig; felfogásom szerint előbb-utóbb az alkotmányos értékrendünk lényegébe ütközik.”
Ez a jelenlegi ellenzékkel szemben olyan súlyos vád, amilyet Göncz Árpád tíz év alatt egyszer sem engedett meg magának. És olyan interjúban hangzik el, amelyben a kormánnyal, a kormánypártokkal szemben Mádl mindennemű kritikától tartózkodik. Rákérdezés ellenére is kitér például az elől, hogy bármilyen észrevételt fűzzön Kövér Lászlónak ahhoz a kijelentéséhez, hogy az ellenzék akkora kárt okozott az országnak, amekkorát az ár- és belvizek, a koszovói válság és az agyhártyagyulladás. Az ellenzéket viszont „alkotmányos értékrendünk lényegébe ütköző” viselkedéssel vádolja.
Ilyen vádat a köztársasági elnöknek akkor is nagyon meg kellene fontolnia, ha lenne alapja. De nincs. Az elmúlt három évben a két ellenzéki párt rendre hozzájárulását adta azokhoz a kétharmados támogatást igénylő országgyűlési határozatokhoz, amelyek az ország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükségesek voltak. Az MSZP hozzájárult az alkotmány és a honvédelmi törvény olyan módosításához, amely szűkítette az Országgyűlés hatáskörét a nemzetközi csapatmozgásokkal kapcsolatban. Korábban megszavazta a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag kompromisszumos változatát, a nemzeti jelképekről szóló törvény vagy a képviselők jogállásáról szóló törvény kormánypárti képviselők által kezdeményezett módosítását, az idegenrendészeti és menekültügyi törvénycsomagot is.
Ezzel szemben a kormány rendre anélkül terjeszt be kétharmados törvényeket, hogy előzőleg elnyerte volna hozzájuk az ellenzék támogatását, holott alkotmányos rendszerünknek ez nem felel meg. A cél ilyenkor annak demonstrálása, hogy valami, amit a közvélemény feltehetően jó dolognak hisz, az ellenzék ellenállásán bukik meg. Ez történt az ügyészségre vonatkozó alkotmánymódosítással, a médiatörvény jogharmonizációsnak mondott (!) módosításával, vagy az egyházakról szóló törvény módosítására tett koalíciós indítvánnyal.
Mádl szó nélkül hagyja a parlament működésének megcsonkítását és a közmédia kormányellenőrzését a csonka kuratóriumokon keresztül. Ő mint felkészült jogász nyilvánvalóan pontosan tudja, hogy mit jelentenek, miféle érdekeket szolgálnak a Fidesz effajta lépései.
Februárban Mádl két újabb politikai gesztussal is kifejezésre juttatta, hogy a Fidesz mellett és az ellenzékkel szemben elkötelezett. A kormánypártok tavaly országgyűlési határozattal vezették be „a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapját” az iskolákban. Azt az ellenzéki indítványt, hogy az emléknap minden diktatúra áldozatairól szóljon, a jobboldali pártok elvetették. Valódi céljuk ugyanis nem az emlékezés, hanem a szocialista pártra irányított antikommunista propaganda volt. Az iskolai emléknapra hivatkozva február 25-én – pártcélokra sajátítva ki az ország házát – díszülést szerveztek, s ezen Mádl olyan egykori ötvenhatosokkal szónokolt együtt, akikről jól tudhatták a díszülés szervezői, hogy élesen fogják támadni a mai szocialistákat. (Meg is tették.) Mádl mégis beszédet mondott e nyilvánvalóan pártpolitikai célú rendezvényen. A szocialisták hiába kérték, hogy tegye egyértelművé: nincs köze az emlékülésen elhangzott MSZP-ellenes támadásokhoz.
Demszky Gábor főpolgármester – tudomásul véve a kormány millenniumi zászlóátadási kampányát – a köztársasági elnököt kérte fel a zászló átadására az ország legnagyobb önkormányzatának. Mádl Ferenc arra hivatkozva utasította ezt el, hogy „az államelnök nem kíván politikai párt vezetőjének zászlót átadni” (Népszabadság, március 1.). Mintha pártelnök nem tölthetne be számos parlamenti vagy önkormányzati tisztséget: Orbán Viktor a Fidesz elnökeként volt az Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke, s számos esetben vissza is élt ezzel a pozícióval, Áder János pedig a Fidesz ügyvezető alelnökeként házelnök. Orbán egy ideig pártelnökként volt miniszterelnök is. Vajon miért éppen Budapest főpolgármesterével kapcsolatban zavarta Mádlt, hogy akkor egy másik parlamenti párt elnöke volt? ... Mádl beszédeiben és nyilatkozataiban ugyanazt a konzervatív retorikát halljuk-olvassuk, mint az újabban a mérséklet és megfontoltság mezét magára öltő Orbán Viktoréban. ... A demokratikus intézményeket mélyen megvető Orbán karácsonykor elkezdte magyarázni, hogy „nem szabad azt hinnünk, hogy azért, mert a politikai életben erős viták vannak és megosztottság is ... létezik, aközben ugyanilyen megosztottság lenne az országban” (Magyar Televízió, december 26.). Néhány nappal később egy siófoki rendezvényen Mádl is arról beszélt, hogy „az emberek készek arra, hogy kézbe vegyék saját sorsukat, és fütyülnek arra, hogy milyen veszekedések zajlanak a politikum szintjén, amit szintén nem szabadna túlértékelni”. (Magyar Hírlap, január 8.)
Hasonlóképpen a kormánypártok álláspontját visszhangozta a köztársasági elnök a zámolyi romák ügyében: már tavaly augusztus 20-i interjújában: „Nem hiszem, hogy az lenne a kiút, hogy elhagyják a hazájukat. ... Egyébként az én nagyszüleim is kivándoroltak Amerikába ... Aztán hazajöttek. És nem szidták onnan kintről a hazájukat.” ... A köztársasági elnök két alkalommal kért előzetes normakontrollt egy-egy törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróságtól, másik két alkalommal pedig újratárgyalásra visszaküldött egy-egy törvényt az Országgyűlésnek. Nézzük ezeket az eseteket: a büntetés-végrehajtási törvény módosítását (az elítéltek nyilatkozási jogának korlátozásáról) a nagyobb ellenzéki párt is megszavazta; a türelmi zónák kijelöléséről szóló módosítás nem a kormány, hanem egy fideszes képviselő javaslata volt, aki az elnöki döntés után a javaslatot vissza is vonta; a Lex Répássy esetében a Fidesz maga is kérte, hogy kezdeményezzen előzetes normakontrollt, a negyedik esetben pedig maga a kormány kérte ezt. Amikor viszont a kormány és az ellenzék éles konfliktusában, a szövetkezeti üzletrésztörvény esetében szólították fel szakmai szervezetek előzetes normakontroll kezdeményezésére az elnököt, nem vállalta a szembeszegülést a kormánnyal. A törvényt azután egészében és részleteiben is megsemmisítette az Alkotmánybíróság (mint annak idején a Zétényi– Takács-törvényt), és nemcsak egyes részleteit (mint a Bokros-csomagnak). ... Szomorúan kell megállapítanunk, hogy nincs ma a köztársaságnak olyan elnöke, aki pártok fölött állna s őrködne az államszervezet demokratikus működése felett."
Tévedsz: azt írta alá, amit az Országgyűlés elfogadott, éppen ez a bökkenő.
Az Országgyűlés nem helyezte át azt a módosítást, amit utólag az államtitkár belopott a törvényszövegbe.
Miután nem azt írta alá, mint amit az Országgyűlés elfogadott, az aláírással együtt sem lett volna érvényes a kihirdetett törvény. Vagyis jogosan küldte vissza annak ellenére is, hogy igaz, amit idéztél. Igaz, csak éppen nem érvényes.
Ádám Antal elfelejthetett olvasni vagy nem ismeri az alkotmányt:
"Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek.
"Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányos hatáskörében eljárva küldte vissza a
parlamentnek a módosításról szóló jogszabályt - nyilatkozta Ádám Antal volt
alkotmánybíró az MTI-nek. A jogtudós kifejtette: az államfő - megszabott határidőn
belül - élhet ezzel a jogával a törvény kihirdetése előtt. Amíg a Magyar Közlönyben
nem jelenik meg a jogszabály, a köztársasági elnök az ügy ura - hangsúlyozta.
Ádám elmondta: az alkotmány szerint az államfő jogosult arra, ha a törvénnyel
vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt megfontolás
végett, észrevételeinek közlésével visszaküldje az Országgyűlésnek"
"Keller László, az MSZP képviselője hétfői tájékoztatóján úgy vélte: Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányellenesen küldte vissza az Országgyűlésnek a pénzügyi törvényt. Mint arról beszámoltunk, a parlament apparátusának hibája miatt kimaradt a nemrégiben elfogadott törvénycsomagból az a passzus, amely lehetővé tenné a posta tulajdonát a Postabankban, majd ezt az ominózus részt betették a házelnök és az államfő által aláírt, kihirdetésre váró jogszabályba. Miután ezt észlelték, az államfő formai hiba miatt visszaküldte a törvényt a T. Háznak. A szocialisták szerint az államfőnek ebben a helyzetben csak arra lett volna lehetősége, hogy a parlamenti hibát kijavítva jelenteti meg a törvényt. Az alkotmány ugyanis azt írja elő, hogy az államfő csak aláírás előtt küldheti viszsza a törvényt megfontolásra az Országgyűlésnek. A kormánynak pedig ősszel új jogszabály-módosítást kellett volna benyújtania ahhoz, hogy a posta megszerezhesse a Postabankot.
Hasonló álláspontot képviseltek a szocialisták és a szabad demokraták az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén is. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az államfő 15 napig mérlegelheti bármely jogszabály aláírását. A pénzügyi törvénycsomagot azonban május 29-én fogadta el a parlament, és azt Mádl jóval 15 nap után, június 22-én küldte vissza a T. Háznak. A két ellenzéki párt képviselői kivonultak az ülésteremből, miután a koalíció nem járult hozzá Hack Péter (SZDSZ) javaslatához: a házelnöktől érdeklődjenek arról, hogy tőle Mádl mikor kapta meg a jogszabályt. A kormánypárti képviselők ugyanakkor azzal érveltek, hogy az államfő alkotmányos jogával élt, amikor megfontolásra visszaküldte a törvényt."
Budapest, 2001. június 19., kedd (MTI) - Az Országgyűlés kedden megválasztotta Takács Albertet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesévé, Kaltenbach Jenőt pedig kisebbségi ombudsmannak.
Maczonkai Mihály, akit a köztársasági elnök adatvédelmi biztosnak jelölt, nem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatokat.
A nap folyamán az Országgyűlés már megválasztotta Lenkovics Barnabást az állampolgári jogok országgyűlési biztosának.
Ezzel Mádl Ferenc köztársasági elnök négy jelöltje közöl három kapta meg a szükséges támogatást. +++
Budapest, 2001. június 19. (MTI) - Az Országgyűlés Lenkovics Barnabást megválasztotta az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kedden. Az ELTE állam- és jogtudományi karának tanára 272 igen szavazatot kapott 55 nem voks ellenében.
Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok kedden megválasztott országgyűlési biztosa 1950. július 26-án született Rakamazon.
Tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, 1974-ben szerzett diplomát "summa cum laude" minősítéssel.
1992-től az állam- és jogtudomány kadidátusa és az MTA köztestületi tagja.
1974-től tanít az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén, 1976-ig gyakornokként, 1982-ig tanársegédként, 1991-ig adjunktusként, 1992-től mint egyetemi docens.
1996-tól tanszékvezető tanár az ELTE győri kihelyezett tagozatán, ahol megszervezte a polgári jog oktatását.
1998-tól négy évre elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat.
1999-ben szerezte meg a "habilitált" tudományos fokozatot, ezzel 2000 július 1-jével elnyerte az egyetemi tanár címet.
Számos egyetemi jegyzet szerzője, publikációi jelentek meg a polgári jog különböző részterületeiről szakmai folyóiratokban és szaklapokban. +++
"Az MSZP-frakció azt szeretné, ha a Ház egymás után szavazna a jelöltekről, először Kaltenbach Jenőről, majd sorrendben Takács Albertről, Lenkovics Barnabásról és Maczonkai Mihályról."
Ezek a majmok azt hiszik, hogy még egyszer eljátszhatják ezt? A hülyék.
Muszáj beírnom, mert csak most vettem észre, hogy hányszor elsüllyedt topikról van szó.
Szerintetek miért "népszerűtlenebb" Mádl Ferenc, mint volt a maga idején Göncz Árpád?
A. K.é
Budapest, 2001. június 18. (MTI) - A szocialista frakció Lenkovics Barnabást, Takács Albertet és Kaltenbach Jenőt támogatni fogja a keddi parlamenti ombudsmanválasztáson, Maczonkai Mihály megválasztását azonban nem szavazzák meg - derült ki Nagy Sándor MSZP-s frakcióvezető újságíróknak adott hétfői budapesti nyilatkozatából.
Az ellenzéki képviselőcsoport vezetőjének elmondása szerint Maczonkai Mihály adatvédelmi biztossá való jelölését szakmai okok miatt nem tudják elfogadni a szocialisták. Nagy Sándor az MSZP képviselőcsoportjának hétfői döntését ismertetve közölte azt is: nagyra értékeli, hogy az államfő az egyeztetések elmaradása okozta csapdából igyekezett kihúzni ezt a fontos közjogi intézményt azzal, hogy megtette jelölését.
Mint mondta, a köztársasági elnök ugyanakkor nehéz helyzetbe hozta őket azzal, hogy mindössze 24 órát hagyott számukra a tájékozódásra.
Nagy Sándor hangsúlyozta: az MSZP fontosnak tartja, hogy tovább működjön Magyarországon az ombudsmani jogintézmény.
Megjegyezte: ma is fenntartják azt az álláspontjukat, hogy az eddig hivatalban lévő ombudsmanok újra választhatóak lettek volna.
A kormányoldal azonban Nagy Sándor szerint e téren hajthatatlan volt, így veszélybe került az országgyűlési biztosi intézmény. Ezért készek a szocialisták a kompromisszum megkötésére.
Az MSZP-frakció azt szeretné, ha a Ház egymás után szavazna a jelöltekről, először Kaltenbach Jenőről, majd sorrendben Takács Albertről, Lenkovics Barnabásról és Maczonkai Mihályról.
A frakcióvezető közölte, hogy a szocialisták megszavazzák a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot, azonban memorandumban rögzítik az előterjesztéssel kapcsolatos aggályaikat.
Az MSZP hétfői frakcióülésének vendége volt az Európai Parlament szocialista frakciójának helyettes vezetője, később pedig a párt miniszterelnök-jelöltje, Medgyessy Péter.
A koraeste folyamán kitűnt: a frakcióknak nem sikerült konszenzusra jutniuk az ombudsman-jelöltek megválasztása ügyében a házbizottság hétfő esti tanácskozásán.
Áder János, az Országgyűlés elnöke az ülést követően újságírók előtt nyilatkozva elmondta: az MSZP Maczonkai Mihály adatvédelmi biztos-jelölt megválasztását, a MIÉP pedig Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman újraválasztását ellenzi.
A házelnök közlése szerint az SZDSZ bejelentette: a frakció kizárólag Kaltenbach Jenő megválasztását támogatja, a többi szavazásban nem is hajlandó részt venni.
Áder János jelezte: szándékai szerint a jelöltekről a Ház két fordulóban szavaz majd. Először az általános ombudsman, majd a többi jelölt megválasztásáról döntenek a képviselők.
Áder János jelezte: szándékai szerint a jelöltekről a Ház legalább két fordulóban szavaz majd. Először az általános ombudsmanról döntenek a képviselők, és e szavazás ismeretében lehet eldönteni, hogy milyen további eljárási rendben szavaznak a másik három jelöltről.A házelnök emlékeztetett arra, hogy volt már példa - egy konszenzus nélkül előterjesztetett személyi javaslat esetében, az alkotmánybíró-választásnál -, hogy az egyik jelöltet megszavazta az Országgyűlés, a másik jelöltet viszont nem.
- Azt gondolom, hogy miután hasonló szituációról van szó, tehát nincs teljes egyetértés a jelöltek személyét illetően, ezért indokolt a külön-külön való szavazás - mondta Áder János.
Megjegyezte: miután az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a négy személy közül az első, aki az egész intézményrendszert megjeleníti, ha róla sikerül eredményesen szavazni, az megmutatja, hogy megvan a bizalom a frakciók között.
Szólt arról, hogy mindhárom további személyről állást kell foglalnia az Országgyűlésnek, még akkor is, ha az egyik esetben tudják a végeredményt.
- A 258 igen szavazat megszerzéséhez az MSZP szavazataira szükség van, így az MSZP állásfoglalásából, amennyiben ez nem módosul holnap reggelig, az következik, hogy az adatvédelmi biztos megválasztására nincsen esély - jelentette ki Áder János.
Újságírói kérdésre válaszolva közölte: a köztársasági elnök egy embert javasolt az adatvédelmi biztosi posztra, ezért egy újabb jelölési eljárást kell lefolytatni, ha sikertelen lesz a választás.Arra az újságírói kérdésre, miszerint "a kormánypártok forgatókönyve érvényesül, hogy ne legyen adatvédelmi biztos", Áder János kijelentette: a kérdés felvetése is badarságnak tűnik számára, hiszen a személyi javaslatok között két olyan név is szerepel, akiket az MSZP megnevezett a jelölési eljárás során: Takács Albert és Kaltenbach Jenő. A kormánypártok által megjelölt két személy pedig nem került fel a jelöltlistára, mert a köztársasági elnök más neveket terjesztett elő, nem azokat, akiket a kormánypártok szívesen láttak volna ezeken a posztokon.
Vancsik Zoltán, az MSZP frakcióvezető-helyettese jelezte, hogy a frakcióban meg kell beszélni a szavazás módjára tett házelnöki javaslatot, és valószínűnek tartja, hogy "ebbe a variációba a szocialista frakció belemegy".
Jelezte: a koalíciós pártok képviselői kijelentették: ha az általános ombudsmant megválasztják, úgy a másik két országgyűlési biztost, akiket az MSZP támogat, meg fogják szavazni.- Mi úgy gondoltuk, hogy amennyiben üressé válik az adatvédelmi biztosi hely, akkor - miután a köztársasági elnök személyi javaslatai között szóba került Korinek László neve, őt egy újabb jelölés során hajlandók vagyunk támogatni - mondta az MSZP-s politikus.+++
