Keresés

Hat most mar mindegy

Mit lehet tenni az emberiséget meghazudtoló emberrel?
Ember?

Kétezer leütés

OSSZIÁN
Szerzo
Felküldve:
2000. július 29. ( 7. oldal)

Mádl a jelenlegi hatalom szüloapja és dajkája, annak minden bunéért felelos.

(Dr. Csákány György a Népszabadságban)

Lehet-e dajka egy szüloapa? Mádl Ferenc igazán sokoldalú (nemzetközi jogászként és segédvájárként egyaránt megállná a helyét), ám az anyatej-elválasztással lennének gondjai. Márpedig az o „dajkaságára” épül az ot elemzo (méltán) nyugalmazott egyetemi tanár gondolatmenete: „Mindkét ellenzéki párt szégyellheti, hogy legitimálja ot, s rajta keresztül a szélsojobbra fordult hatalmat.” Hogy a hatalom szélsojobbra fordult volna, az a Népszabadság fórumoldalán nem kíván külön bizonyítást: tényként írható le például, hogy „Orbán–Csurka–Torgyán koalíció” vezeti az országot. (Dávid Ibolya sehol, ám az ellenzéki Csurka e fantazmagóriában már a második helyre kúszott fel.) A csákányi világképben a „valódi demokratikus pártok” ismérve, hogy „a fejlett euroatlanti demokráciákban” karanténba zárják „a szélsojobboldali, neonáci, ultranacionalista áramlatokat és pártokat”. A fejlett euroatlanti demokráciákat megkímélte a létezo szocializmus, nyilván azért nem olyan érzékenyek a szélsobaloldali, neoleninista, ultraglobalista áramlatokra és pártokra. Mint ahogyan például Csákány áramoltat: szerinte a Horn-kormány naiv és dilettáns volt, amikor törpe ellenzékének jóságos óriásként jogokat adott, amelyekkel a pökhendi törpe visszaélt. A baloldal „konszenzusos demokráciáról” papolt ahelyett, hogy kétharmados többségével erobol átvitte volna az alkotmányozást, az ügyészség és a – Csákány szerint – nem eléggé elkötelezett Alkotmánybíróság törvényi megzabolázását. Most viszont csak az ellenzék jutott konszenzusra abban, hogy „Orbánék régen átlépték a demokrácia határait”, bár elismerten a jogállam keretei között kormányoznak. Ennek tudatában „a tömegdemonstrációkat, az engedetlenségi mozgalmakat, a népszavazási kezdeményezéseket, a taxisblokádot, a Demokratikus Charta tüntetéseit, a kórházi éhségsztrájkokat, az útlezárásos gazdademonstrációkat” áhító sajtólevelezok ugyan miféle eszményt dajkálnak?

"Egyébként is, miért olyan fontosak az "apák és fiúk" relációk?"
Egyáltalán nem fontosak.

Urby: Igazad van, furcsa. 1990-ben magam is hülyeségnek tartottam az ötletet (nemcsak mert Torgyántól jött), de azóta már másképp látom. Az más kérdés, hogy szerintem Ottó nem vállalna ilyen szerepet, legfeljebb a fia.

Egyébként is, miért olyan fontosak az "apák és fiúk" relációk? Mit tehet szegény Ottó arról, hogy milyen házban született?

No, rendben, vessük el Habsburg Ottót is, és keressünk valami más jelöltet!

Mit szóltok például Kovács úrhoz, aki X év után végre meg tudta venni második autóját? Szerintem ideális jelölt. Feltörekvő polgár, aki kellően el volt nyomva a kommunizmusban.

Kedves hkr!
Nekem személy szerint semmi bajom Habsburg Ottóval, de lássuk be, kicsit furcsa lenne, ha a magyar nemzet egységét a Habsburg-ház leszármazottja reprezentálná.
Urby

Urby:

Nálunk mindig csak baj van a hazaival. Mindig kellett jönnie a külföldi uralomnak, hogy egységbe kovácsoljon minket, magyarokat :-(

Ami Habsburg Ottó külföldiségét illeti, még a csurkai megfogalmazás szerint is az a magyar, aki annak vallja és érzi magát. Egyszer hallottam Habsburg ottót azt mondani: "ázsiai őseink," aztán persze helyesbített. De azért ez is mutatja, nomeg az eddigi ténykedése, hogy lélekben magyar. Tehát szerintem nem is annyira elvadult az ötlet, mint amilyennek az annak idején hangzott. Mindenesetre jobb választás lett volna a nemzet egységét reprezentáló elnöknek, mint egy jobboldali, az Antall-kormánnyal együtt leszerepelt exminiszter.

Kikérem magamnak, az Alkotmány idevágó passzusait kopipészteltem be:-)))

kukucsi

Mi az ördögért kéne nekünk köztársasági elnököt importálni? Miért nem jó a "hazai"?

Otto von Habsburg - RULEZ!
Én megválasztanám.

Szép hosszú lett a jogköri idézet, Aggályos, de a kérdés kérdés: mit nem használt fel Göncz?
Jó ezt rögziteni, később hasznos lehet!:-)))

Azonban egy aktív, kezdeményező elnök, egy őt támogató kormánnyal már tud politikát csinálni.
Továbbra is a "kiegyenlítés" elvét firtatom, illetve kiváncsi vagyok, hogy milyen irányban érez kiegyenlíteni valót.

Ja, a fene egye meg. Elkéstem :)

Én akarok köztársasági elnök lenni!

Na jó, inkább miniszterelnök, mert annak még jobb, vagy ha az sem, hát belügyminiszter, vagy legalább környezetvédelmi miniszter, ezeknek legalább nem kell érteniük semmihez, csak simulni kell a környezethez, vagy a maffiához (kivéve persze a minel-t, mert neki meg a pr-es csapathoz)

Hmmm., akkor, ha ez igy van, miért is nem lehet közvetlenül választani?:-)))

Ezekből is látszik, hogy nálunk a köztársasági elnökség nagyon magasztos, de nem nagyon jelentős pozíció.

Türelem rózsát terem, kösz, Aggályos!:-)))

Darrow

Tehát: mire jogosult az elnök, mit nem használt fel ebből GÁ?

19/A. § (1) Ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére.
(2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint vezérkari főnöke.
19/C. § (1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a fegyveres erők alkalmazásáról.
(2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be.
19/E. § (1) Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erőkkel - a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles.
(2) Az Országgyűlés alakuló ülését - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Országgyűlés elnöke gondoskodik.
(3) A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.
(4) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb harminc napra - elnapolhatja.
23. § Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.
25. § (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.
26. § (1) A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon - az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon - belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
(2) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek.
(3) Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni.
(4) A köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határidőn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja.
(5) Ha a az Alkotmánybíróság - soron kívüli eljárásban - az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni.
(6) A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette.
(3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.
(3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga határoz.
(4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el.
A köztársasági elnök
29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.
(2) A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka.
30/A. § (1) A köztársasági elnök
a) képviseli a magyar államot,
b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges,
c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
d) kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat, valamint az országos népszavazás időpontját;
e) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,
f) javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,
g) népszavazást kezdeményezhet,
h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat,
i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
j) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
l) dönt az állampolgársági ügyekben,
m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.
31/A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja.
(2) A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
(4) Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.
(3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.
(4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.
48. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki.
52. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

"tud. min.-hez síkhülye emberek azért nem jutnak"
Bár így lenne!
Sajnos ma magyarországon mind a diplomához, mind a tudományos fokozathoz sokkal inkább fenékre mint fejre van szükség.
Urby

Torgyán 1990 körül még nem tudott rátelepedni a kisgazda pártra. Több év szívós munkája, igen sok pénz és a III/III-as ügynökség volt vezetőinek hathatós támogatása kellett ahhoz, hogy
1992-ben megválasztassa magát a csőcselékkel. Erről választásról mondta ki most a bíróság ,
hogy törvénytelen volt.Elkéstek vele. Mádl jelölése nem Torgyán ötlete volt, hanem Orbáné,

Torgyán József a Hazánk holnap című épp öt éve megjelentetett kisgazda programban
Mádl Ferenccel kapcsolatosan még úgy fogalmazott, hogy "a jobb sorsra érdemes
jogászprofesszor ... Dunánk elvesztése ügyében ... Guinness-rekordnak is beillő
ügyetlenségével olyan hátrányos helyzetbe hozta országunkat, mint arra az antalli
adminisztráción kívül senki más nem lett volna képes".

Torgyán azzal is vádolta egykori egyetemi évfolyamtársát, hogy privatizációs
minisztersége alatt "fénykorát élte a spontán privatizációnak nevezett tudatos
nemzetrablás".

Ehhez képest most időnként csontig benyal neki szavakban.Hát hiába ez a "kisgazda mentalitás".

aggályosan vázlatos:)

Ha már jelölteknél tartunk: ha jól emlékszem, egyszer maga Torgyán doktor dobta fel Habsburg Ottó nevét, úgy 1990 körül mint lehetséges köztársasági elnök. Arra viszont nem emlékszem, hogy mi volt Habsburg Ottó reakciója. Gondolom, bajusza alól mosolyogva elhárította magától a dolgot. Furcsa ötlet volt akkor Torgyántól, de az idő mégis őt igazolta, és Otto von Habsburg igen pozitív módon képvisel minket a világban. Bizonyított. Remélem, Mádl jelölésével Torgyán ismét éles politikai előrelátását bizonyította.

Ha nem Torgyán javasolta Habsburgot, akkor bocsánat, már megfakultak az emlékeim.

Az égvilágon semmit. Csak Darrowot akartam megkímélni. Ő igért listát.

kukucsi

Hello kukucsi,

kosz az idezetet. de mit akarsz mondani?

Csak a tárgyszerűség kedvéért:

30/A. § (1) A köztársasági elnök

a) képviseli a magyar államot,

b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás
hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges,

c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,

d) kitűzi az országgyűlési és a helyi önkormányzati általános választásokat, valamint az országos
népszavazás időpontját;

e) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,

f) javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,

g) népszavazást kezdeményezhet,

h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat,

i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar
Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait;
kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,

j) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi
viselésüket,

k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,

l) dönt az állampolgársági ügyekben,

m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.

(2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésében meghatározott minden intézkedéséhez és
rendelkezéséhez - az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével - a miniszterelnöknek vagy az
illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges.

zsombi:

A magánélete engem nem zavar. Ha őt igen, és ezért nem akar szerepet vállalni, az más ügy.

Körbe kéne nézni az egyetemeken, biztos vannak még használható emberek.

Sitkaval teljesen egyetertek. O irta:
Az aláírási joggal viszont visszaélt az Antall kormány alatt, mert a pártja érdeke úgy kívánta. Az Alkotmány Bíróság kimondta, hogy egy ésszerű határidőn belül köteles aláírni, mégsem tette. (Költői kérdés: milyen tekintélye lehet a talláros testületnek, ha éppen a legfőbb közjogi méltóság packázik velük?) Aztán amikor a pártja bekerült a hatalomba, akkor az ésszerű határidő rögtön percekre rövidült. Még a Bokros csomagot is azonnal aláírta, amely jelentős részeiben alkotmányellenesnek bizonyult. Szóval Árpi bácsi minden volt, csak nem pártok felett álló köztársasági elnök. Nem lesz nehéz őt felülmúlni.Főleg, hogy Mádlnak a kisujjábban is több van, mint Árpi bácsi fejében.

Haromszor sertett alkotmanyt egymas utan.
Partja Csucs kinevezesenel is felkerte, hogy
ne nevezze ki, de ezt mar nem vallalta.
Kicsit furcsa lett volna azt mondani, hogy
az alkotmanyos berendezkedes megdontesenek
a veszelye merul fel a radio elnok kinevezesekor.

A masik, hogy a 72%-os kormanytobbsegtol meg
67%-t se kapott 95-ben.
Most Madl eslo korben az 55%-os kormanytobbsegre
kapott 65%-ot.

Ki a legitmebb (ha egyatalan van ilyen kerdes)?
Ki volt igazan part ember?
Igen szep volt kovetelni a partok felletti embert.
Mikor 95-ben se konszenzussal valasztottak.
Az MSZP nagy kepmutatast muvelt ezzel kapcsolatban.

:))

Százszónak is egy a vége: a Horn
volt a legcsúnyább menyasszony, akit
valaha láttam.:(

üdv.
Aurora

P.s a Nádasdy-t én is nagyon szeretem, de tényleg nem volt jó ötlet részedről

hkr!

Szóval Nádasdy Ádám tökéletesen alkalmatlan az államelnöki tisztségre. Érdekes, hogy csak alázni tudjátok Mádlt, de egy hozzá mérhető konszenzuális személyt nem neveztetek még meg.

hajnalpír:

Hát elég csúnya egy menyasszony, nem csoda, hogy még a jobbján álló vőlegények is meggondolták magukat :-)))))))))

Egyébiránt a menyasszonyba a jelenlevő kb 350 vőlegényből igen kevesen voltak szerelmesek, sokan nem szerelemből, hanem csak azért mondtak igent, mert elegük van az anyóssal való állandó veszekedésből, meg nekik is mondta a saját anyjuk, hogy ideje nősülni. A becsületesebbek még az oltár előtt meggondolták magukat, és "nemmel" válaszoltak arra a kérdésre, hogy vajon holtjáig együtt akarnak-e maradni vele.

Az esküvőn sikeresen túljutottunk, most jöhet a nászéjszaka, majd a három gyerek, és lassan kiderül az is, hogy kinn van-e a menyasszonynak mind a négy kereke.