Balesetet szenvedett egy orosz atom-tengeralattjáró.
Több mint húszan haltak meg egy orosz atomhajtóműves tengeralattjárót ért balesetben. A tengeralattjáró a csendes-óceáni flottához tartozik. Az orosz haditengerészet közlése szerint a vízi jármű tűzoltórendszere mondta fel a szolgálatot. A hajóban lényeges kár nem keletkezett, reaktora rendben működik. A fedélzeten nem észleltek radioaktív sugárzást.
A hajó fedélzetén 208 ember tartózkodott, amikor a baleset történt. Többen megsebesültek. Igor Digalo, az orosz haditengerészet parancsnoka elrendelte, hogy a tengeralattjáró fusson be egy kikötőbe. Egy hadihajó sietett a vízi jármű segítségére, és fedélzetére vette a sebesülteket. A tengeralattjáró nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, mint ahogy azt sem, hogy mely tengerszakaszon tartózkodott a baleset időpontjában.
MOSCOW, August 30, 2003. /RIA Novosti/. A Russian KA-159 nuclear submarine, which was being towed to a utilization facility, sank Saturday in the North Sea, chief of the Defense Ministry press service Nikolai Deryabin told journalists.
The accident, he said, occurred at 4:00, Moscow Time, three miles northwest of the Kildin island in the North Sea at the depth of 170 meters.
The nuclear reactor of the submarine had been made safe and the arms and ammunition had been unloaded from it, Deryabin said. One of the sub's ten crewmen has been rescued, and the bodies of two others have been fond. The search for the rest seven crewmembers continues, he said.
The towing of the KA-159 submarine with the help of four pontoons for utilization to the dockyard in the city of Polyarny had started on August 28. Separation form the pontoons occurred during a storm at night on August 29, Deryabin said in conclusion.
"a nato nagyon akarja tudni hova megyünk, mit csinálunk, hogy néz ki a hajó, de mi ügyesek vagyunk" - mosolyog a kapitány.
Na, kérem szépen, erről nekem eszembe jutott egy ősrégi mondóka:
Valamelyik ilyen vízalatti csólnakon éppen ünnepelték Nahimov vagy Usakov vagy franctuggya má' melyik admirálisnak a szülinapját, aztán tósztoltak is rendesen, ahogy ill.. Másnap meg ugyebár másnap van és senki sem tudja, hogy holafrancba' vannak, a térképek és vázlatok leöntve, összehányva, a navigátor úgy alsz, hogy felrázni sem lehet, na ahogy az lenni szok... Tanakodnak, hogy mi legyen, aztán a kapitány belenéz a periszkópba és lát egy baaaazi nagy tartályhajót.
Parancs: 1-es, 2-es torpedó cél, tűz! A rádiós figyeljen, most majd leadják az SOS-t és meglesznek a koordináták..., de máskor ne igyatok ennyit, rohadt dögök!
nemrég láttam egy 2001 márciusában (a kurszk tragédiája után néhány hónappal) készült orosz dokumentumfilmet a tájfun osztályú atomtengeralattjáró életéről. ez volt az első vetítés, vagy bemutatták már korábban magyarországon?
ebből a hajósztályból már csak kettő darab üzemel. ez a legnagyobb valaha épített atomtengeralattjáró, mintegy 180 m a hossza. belülről 4 szint van összesen 2 km folyósóhosszal.
a filmet (orosz heroista propagandafilm kategória) a kurszk tragédiája ihlette. az oroszok úgy döntöttek lelebbentik a leplet az egyik legnagyobb hadititokról a tájfunról. állandóan a kurszk jött elő:
-most éppen a kurszk elsüllyedésének a helyén vagyunk, ekkor ittak forralt Barents-tenger vizet,
-a kurszkon nem müködött a kapszula, itt működik,
-a kurszkon nem volt mindenkinél 15 perces "túlélő szet" itt van,
-stb.
meg ilyen szövegek:
-"a nato nagyon akarja tudni hova megyünk, mit csinálunk, hogy néz ki a hajó, de mi ügyesek vagyunk" -mosolyog a kapitány.
mondjuk egy kívülálló számára valószínűsíhető ok a kurszk tragédiájára is felsejlett: minden egyes sikeres manőver után a tisztek ünnepeltek: pezsgő, kaviár, bor. (egy nap több manőver is volt soron).
a film demagóg csúcspontja az volt amikor az éppen daruval betöltött ss20 nukleáris rakétákra a kapitány krétával ráírta: " a békéért előre ".
Június 29-én lesz a Klebanov-féle kormánybizottság utolsó ülése, akkor közlik a vizsgálat hivatalos eredményét (legalábbis megigérték). Majd felnyomom az Oroszország Házba a ferdítést.
Torpedó okozta a Kurszk katasztrófáját
A detonáció oka ismeretlen
Metzinger András
2002. június 19., szerda 17:02
Korábbi állításaival szemben most már az orosz haditengerészet is elismeri, hogy a 118 halálos áldozatot követelő Kurszk-tragédiát az okozta, hogy berobbant a tengeralattjáró torpedója. Arra azonban még mindig nincs magyarázat, hogy mitől keletkezett a detonáció.
"A teleszkópos rendszerek csak valamilyen külső erő hatására sérülhettek meg, méghozzá a riadót ekkor rendelhették el."
Hm.
Ezek szerint a tengeralattjaro "menetrend szerint" merult fel, majd eltalalta egy rosszul iranyzott torpedoloves, ami megtepazta a periszkopjat illetve az antennait.
Ettol a helyzet valsagosra fordult es elrendeltek a veszriadot.
Roviddel ra iszonyu robbanassal folrobbant a tengeralattjaro orra, es az egesz elsullyedt...
Hat, nekem ez a verzio is gyanus...
Ha a "kitolhato berendezeseket" torpedotalalat eri, es a torpedo fel is robban, akkor azoknak nyoma nem marad, miutan a torpedo kemenyebb dolgokra van meretezve... Ha meg nem robban fol, csak egy kicsit belegabalyodik osszekocolja es tovabball, akkor az kellemetlen, de nem veszhelyzet. Esetleg, ha kicsivel arrebb - az orranal - robban, akkor elkepzelheto a dolog ... akkor vagy hatulrol erte a loves, vagy a robbanas tormelekei rongaltak meg a periszkopot.
En azonban teljesen elkepzelhetonek tartom azt is, hogy semmifele kulso talalat nem kellett, a nagy robbanas lokeshullama esetleg tormelekei is nyugodtan "megmunkalhattak" ezeket a berendezeseket...
Ugyhogy ezek allapota nem bizonyit semmit, csak azt, hogy ki volt tolva, tehat a tengeralattjarot felmerules kozben valoszinuleg periszkopmelysegben erte utol a vegzet.
"Ma már szinte senki sem tagadja azt a téynt, hogy az összes teleszkópos berendezést még a vészriadó elrendelése előtt kitolták."
Nincs kizarva. De mire alapozzak ezt az ugynevezett "tényt" ?
Vagyis mar teljesen normalisan periszkopmelysegben hajozgattak, majd bekovetkezett a veszhelyzet, "a riadót a tengeralattjárón még az első robbanás előtt rendelték el" es innen ne lett volna idejuk elerni a felszint ?
De legyen.
Viszont, ha a veszhelyzetet a torpedotalalat okozta de a veszhelyzetet meg az elso robbanas elott rendeltek el, akkor a torpedotalalat nem jarhatott egyutt robbanassal..., egy robbanas nelkuli koppanas meg aligha okozhat ekkora katasztrofat, hogy a tengeralattjaro egesz orra harom percen belul ket robbanassal a levegobe repuljon.
Ezert nekem ez a verzio santit: a tengeralattjaro utkozik a torpedoval, ami periszkopot gorbit, meg raketafedelet szakit le (ezt is erosen ketlem), viszont nem robban fel... de a viszonylag jelentektelen kulso (!) mechanikai utkozes kovetkezteben olyan veszhelyzet alakul ki belul (!) ami az elso robbanashoz vezet...
Ha ez igy megy, akkor a torpedokbol a jovoben ki lehet sporolni a toltetet...
Ket lehetoseget tartok elfogadhatonak: szerencsetlen Kurszkot vagy rendesen eltalaltak kivulrol (1. robbanas), es az egesz veszhelyzetnek ez volt a kivalto oka, vagy - es ha igaz, hogy "a riadót a tengeralattjárón még az első robbanás előtt rendelték el" ("időszámvetések viszont ismét arra mutatnak, hogy minden valószínűség szerint a reaktor leállítását még a pusztító robbanások előtt megkezdték" stb.) nos akkor minden belulrol indult...
Annak nagyon csekely mar a valoszinusege, hogy a hajon kialakult egy kozelebbrol meg nem hatarozhato homalyos amde sulyos veszhelyzet, s mikozben vegrehajtottak a veszriadot, meg egy rosszul iranyzott torpedoval kivulrol belejuk is trafaltak volna - leven ket egymastol fuggetlen kis valoszinusegu esemeny egybeesese nagysagrendekkel kisebb valoszinusegu...
Azt elobb el tudom kepzelni, hogy a cikkben bemutatott csodalatos katasztrofaelharito biztonsagi vizpermetezo es egyeb berendezesek a hanyag karbantartas, vagy egyeb okok miatt be volt dogolve, es penz hijan vagy fejetlenkedes okan mar hosszu ideje tojtak ra - majdcsak nem lesz epp most ra szukseg - ilyet es hasonlot eleget tapasztaltam en is a lepusztult hadseregben... ez viszont nem kis valoszinusegu veletlen, hanem egy gyakori magatartas es hozzaallas kerdese...
Masreszt adodhat olyasmi is, amivel semilyen agyonbiztositott vedelmi berendezes sem bir... ekes peldaja Csernobil... az emberi hulyeseg, hanyagsag es felelotlenseg ellen nincs vedelem.
Valahol valaki(k) valamit nagyon elcsesztek, s vegulis a tengeralattjaro immaron elnemult szemelyzetere probaltak tolni az egeszet... nekik mar ugyis mindegy - hallgatnak mar orokre nemely ganej nagy oromere.
Az igazi szemetek meg a halottak moge bujnak, alszent-ajtatos reszvetteljes pofaval.
Grrrrr. :-((((
Minden hadvezetés annak a mélyen demoralizáló eseménynek a nyilvbánosságra kerülésétől retteg, amikor véletlenségből, vagy magasabb érdekekből saját csapataikat, vagy polgári lakosaikat pusztitják, vagy azok, a nekik felróható magatrtás következtében semmisülnek meg.
Ilyenkor aztán többnyire soha meg nem tudjuk, hogy mi a pontos igazság.
Szép hosszu listánk van a hadvezetések érinettségétől büzlő esetekről:
1. Az olasz polgári gép NATO általi lelövése.
2. A KAL 707 járatának eltérülésében való amerikai titkoszolgálati részvétel.
3. A negyedik gép valószinü lelövése szeptember 11.-én, amivel kapcsolatban olyan mély a hallgatás csendeje az USA-ban és olyan átlátszóan naiv a költött "hösgyártási" történet, hogy az amerikaiak maguk poenkodnának legjobban, ha ugyanezt a történetet a TASSZ próbálta volna megetetni velük.
Hali!
Nem hasonlít az ukrán rakéta gyakorlatra amikor lelőttek 1 ruszki repcsit? Azzal is mismásoltak 1 ideig.
Csak más a volumene.
Kurszk csúcskategóriájú katonai pusztítógép, míg a másik civil repülőgép volt. Itt is tagadtak 1 ideig.
wizes.
Vlagyimir Kalinyin nyugállományú sorhajókapitány írása, megjelent a www.grani.ru 2002. március 26-i kiadványában ( http://grani.ru/kursk/articles/aryapov/ )
Igor Szpasszkij, a "Rubin" tervezőiroda vezetője és Vlagyimir Kurojedov flottatengernagy, az orosz haditengerészet főparancsnoka kijelentette, hogy számukra már világos mi okozta a "Kurszk" 118 tengerészének pusztulását. Bizonyára mindenért a "beteg" torpedó tehet. A végleges igazságként előadott verzióval sikerül majd eltemetni azt a sok kérdést, ami mind a mai napig megválaszolatlanul maradt. Mi azért felsorolnánk néhányat ezek közül.
A "Kurszk" roncsainak szétszedése közben a nyomozócsoport megtalálta Igor Jeraszov tengerész-törzszászlós, rejtjelző szakember holttestét, méghozzá ott, ahol beosztása szerint lennie kellett - a harmadik hajórekeszben, a rejtjelző fülkében. A munkaasztal mellet ült a páncélszekrény mellett és ölében egy acélkazettát tartott. Minden valószinűség szerint épp akkor érte a halál, amikor a rejtjelző kódtáblákat és más titkos okmányokat pakolt. Ezt viszont csak egyetlen esetben tehette - ha a személyzet kimenekülésre készült.
Miután nem rendelkezünk nyomozati anyagokkal, csupán feltételezhetjük, hogyan is alakultak az egyes események a "Kursz" tragédiája során. Szakemberek úgy gondlják, hogy először a rejtjelző Gennagyi Ljasin parancsnok mellett tartózkodott, a második rekeszben, a tengeralattjáró főharcálláspontján. Majdnem biztosan állítható, hogy Jeraszov még azelőtt ment át a rejtjelző fülkébe mielőtt az első robbanás bekövetkezett. Másképp nagyon nehéz lenne elképzelni, hogy két
perc alatt (az első robbanást 11 óra 28 perc 26 másodperckor, a másodikat pedig 11 óra 30 perc 42 másodperckor észlelték) át tudott érni a harmadik rekeszben levő munkahelyéig, majd kinyítni a páncélszekrényt, kivenni abból és a kazettába átrakni a titkos okmányokat. Ráadásul a zászlós felvette és bekötötte az IDA-59 egyéni légzőkészüléket (ebben találták), amit csak az első robbanás után tehetett meg. Megemlítenénk, hogy szakértők általános következtetése alapján a
második robbanás után erre már senkinek nem maradhatott ideje, mindazok, akik a harmadik rekeszben voltak, szörnyethaltak.
Mindez csupán egyet jelenthet: a riadót a tengeralattjárón még az első robbanás előtt rendelték el. Olyan helyzet alakult ki, amikor a parancsnok utasította a rejtjelzőt, hogy készítse elő a titkos okmányokat a kimentéshez, vagyis még az orr-részen történt torpedórobbanás előtt Ljacsin kritikusnak itélte a tengeralattjáró helyzetét és szükségesnek tartotta a felmerülést, a
legénység kimenekítését.
A harmadik és negyedik hajórekeszben koncentrálódó emberek számából itélve, a személyzet a központi hajórekeszen keresztül készült elhagyni a hajót, a szokásos úton - a főharcálláspontból kivezető nyíláson át. A "Kurszkon" a teleszkópos szerkezetek mind ki voltak emelve. Ez azt jelenti, hogy a tengeralattjáró a felszínre emelkedett és minimálisan periszkóp-mélységben volt a tragédia pillanatában. Az sincs kizárva, hogy már fel is ért a vízfelszínre.
A nyomozók által feltalált holtestek elhelyezkedéséből itélve, a harci munkahelyeken csak azok maradtak, akik nélkül a tengeralattjáró irányítása egyszerűen lehetetlen lenne: a hajtómű-egység parancsnoka, a távvezérlő csoport mérnökei, a turbinaegység parancsnka, a hajtómű-egység automatika csoportjának technikusa, a hat turbinakezelő közül ketten, két raktérkezelő... Ők már csak azután hagyhatták volna el a munkahelyüket, miután a reaktor teljesen leállt.
Meg kell említeni a hatodik rekesz személyzetének hősiességét és önuralmát, különösen Rasit Arjapov sorhajóhadnagy, a hajtómű-csoport parancsnokának helytállást. A rendkívül bonyolult helyzetben a tengerészek képsekek voltak arra, hogy manuálisan bekapcsolják a kiegészítő levegőellátó rendszert, ami nagy nyomással kompenzálta a reaktor első egységében keletkező hőmérséklet-eltéréseket, ezzel biztosítva a reaktor megbízható hermetizálását. A "Kurszk" kiemelése után a szakemberek egyhangúan arra a véleményre jutottak, hogy éppen a hatodik hajórekeszbe beosztott személyzet tevékenysége játszott döntő szerepet abban, hogy a rádióaktív sugárhelyzetet normális szinten tudták tartani. Az időszámvetések viszont ismét arra mutatnak, hogy minden valószínűség szerint a reaktor leállítását még a pusztító robbanások előtt megkezdték.
Mi történt a személyzet többi részével? Többségük a maásodik, harmadik és negyedik rekeszben gyűlt össze, fölvették a légzőkészülékeket, becsatlakoztak, majd várták, mikor ér fel a felszínre a tengeralattjáró, hogy kijussanak a fedélzetre. Valahogy nem hasonlít mindez arra, hogy hirtelen felrobbant egy torpedó és a hajóoorban tűz ütött ki.
Meg kell jegyezni, hogy több szakember különben is azt állítja, hogy torpedó miatt önmagában nem is keletkezhetett volna tűzvész. Ha "folyni kezdett" volna egy torpedó, erre az esetre ott van az automatikus vízpermetező berendezés, ami a tartókon levő torpedókról azonnal lemossa a hidrogén-peroxidot, hatástalanítva azt és szintén automatikusan kiürítve a rekeszből a felgyülemlő folyadékot. Van egy külön automatikus, állandóan működő hidrogén-égető kemence (feltéve, hogy
üzemképes). Az úgy nevezett "vastag torpedókkal" korábban is akadtak gondok, de az automatika sikeresen megbírkózott a problémákkal. Az utolsó "rendkívüli esemény" ilyen gőz-gázhajtású torpedóval pedig már a "Kurszk" katasztrófa után tavaly augusztusban (szintén augusztus!) történt a Csendes-óceáni flottánál. Természetesen a K-141 tengeralattjárón több végzetes, előre nem látható tényező együttese is jelentkezhetett, de ez mind elmélet, kevesebb gyakorlati bizonyítékkal. Épp ebből támadnak a kétségek.
Ugyanakkor továbbra is megválaszolatlanul maradt a legfontosabb kérdés: miért rendelt el riadót Ljasin parancsnok? Egyszerre több ok is lehetséges: azért rendelhette el a riadót, mert a tengeralattjáró lőgyakorlatra készült, rádióösszeköttetést kellett létesíteni, más tengeralattjárót észlelt a közelbenm illetve veszélyes helyzet alakult ki a tenger felszínén. Azonban ezek közül egyetlen olyan eset sincs, amikor a személyzet a hajó középső rekeszeiben gyűlne össze,
méghozzá egyéni légzőkészülékekben. Ez csak egy baleseti vészriadó alkalmával eshet meg, vagyis a K-141 tengeralattjárón már a robbanások előtt vészhelyzet alakult ki. Méghozzá olyan szintű, hogy a parancsnok nem zárta ki a személyzet kimenekítésének szükségességét.
Ma már szinte senki sem tagadja azt a téynt, hogy az összes teleszkópos berendezést még a vészriadó elrendelése előtt kitolták. A tengeralattjáró vagy rádióközlemény leadásához emelkedett fel, vagy vizuálisan ellenőrízni akarták a felszíni helyzetet, vagyis többé-kevésbé "rendes" körülmények között merült fel. Később azonban kiderült, hogy a kitolt teleszkópos rendszerek mind megrongálódtak. Ez nem eshetett meg attól, hogy a tengeralattjáró a tengerfenékbe csapódott - a hajó orral ütközött, majd a tőke mentén siklott végig a talajon. A teleszkópos rendszerek csak valamilyen külső erő hatására sérülhettek meg, méghozzá a riadót ekkor rendelhették el. Innen számítható az az idő (néhány perc, semmiképp sem több), amig a személyzet nagyobb része összegyűlt a 2., 3. és 4. rekeszben és felvette a légzőkészülékeket.
Pár gondolat a "külső erőről" - bárhogyan is magyaráznák, de miután a nyomozás során megállapították, hogy a "Kurszk" nem ütközhetett másik tengeralattjáróval, csak egy dolog történhetett: a teleszkópos rendszereket egy felszíni hajóról indított rakéta, vagy egy tengeralattjáróról indított torpedó rongálhatta meg. Meg kell említeni, hogy a más tengeralattjárókról aznap indított hét torpedó közül az egyiket még mindig nem találták meg. És mi van akkor, ha ez nem egy egyszerű torpedó, hanem rakéta-torpedó volt? Például egy "Vodopád" ("vízesés") típusú rakéta-torpedó, amit tengeralattjárók ellen alkalmaznak. Pont ilyent lőtt ki aznap a "Nagy Péter" cirkáló.
A "Nagy Péter" egyik tisztje - Szergej Ovcsarenko sorhajókapitány, még 2000. október 31-én mondta el a "Zsizny" ("élet") újság szerkesztőjének, hogy társaival együtt az indítás után azt látta, hogy abban a körzetben, ahol a "Vodopád" a vízbe hullott "nem szokványos (nagyobb) robbanások" voltak. Ráadásul, annak ellenére, hogy mindenféle szabályok szerint
hadgyakorlatok során tilos új fegyverfajtákat kipróbálni, a lőgyakorlatot épp ilyen "kisérleti" fegyverrel hajtották végre. Ovcsarenko azt állítja, hogy mindez úgy fél tizenkettő tájban történt és a "Nagy Péter" tisztjei egymás között arról beszélgettek, hogy biztos egy amerikai tengeralattjárót találtak el véletlenül. Később tudták meg, hogy a "Kurszk" pusztult el.
Még egy részlet. Az a lövedék (rakéta, torpedó vagy rakéta-torpedó), amelyik elhajlította a teleszkóp rendszereket, éríntőlegesen leszakíthatta a rakétasiló tetejét takaró fedéllemezt is. Így érthető az, hogy miként szakadt le a fedél, amit a "Kurszk" teste mellett találtak meg.
A fentiekből az következik, hogy ha felszíni hajóról indították a "Vodopádot", azt a lőgyakorlatot csak Mihail Mocak, az Északi flotta törzsfőnöke, a gyakorlat vezetője engedélyezhette. Leváltását követően ma ő az Észak-nyugati szövetségi körzet teljhatalmú elnöki képviselőjének a helyettese és aligha lenne kedve arra, hogy bárkivel is elbeszélgessen ezekről a dolgokról.
Minden bizonnyal az igazság valahol azokban az okmányokban van elrejtve, amiket a nyomozók a "Kurszkon" megtaláltak, ők viszont mélyen hallgatnak.
A Kurojedov, aki haditengerészeti főmufti, meg aszongya, hogy nagy túróst és nem úgy van ám.... Na, lesz itt verexés, kérem szépen, csak majd figyelni köll.... a Sörre, hogy ki ne lötyögjön.... Egészség!
Párhuzamosan egy másik hírecske: Putyin leváltotta Ilja Klebanovot a miniszterelnök-helyettesi posztról (ő volt a Kurszk katasztrófát vizsgáló kormánybizottság vezetője), aki az atomenergetikai, a közlekedési és hírközlési tárcákat is felügyelte ebben a beosztásban. Ezek most mind a kormányfő közvetlen ellenőrzése alá kerültek. Klebanov pedig most már csak a hadiipart, valamint a katonai megrendeléseket felügyelheti. A "lefokozást" rögtön azután jelentették be, hogy a főügyész nyilatkozata megjelent.
Ez az optimalis megoldas... a vetkesek meghaltak tehat senkit nem kell felelossegre vonni.
A megjegyzes arrol, hogy a mentoberendezesek ott voltak csak nem lattak a fustben ugyancsak ellentmondasos... Mert az ilyen kutyunek a leterol tudniuk kellett es az ilyesmit vaktaban is meg lehet talalni... a feljegyezgeteshez nem volt suru a fust, de a mentoberendezeseket nem talaltak ? ... mintha sokat szamitott volna.
Hogy a szemelyzet a vetkes... hat keremszepen igen, de: eppen a hadseregben de mas hierarchiakban is a beosztottak bizony bele vannak kenyszeritve abba, hogy vetkesek legyenek...
Merjen, csak valami olyasmit jelenteni, hogy valami nincs rendben... merjen csak tiltakozni, hogy hianyos felszerelessel nem hajozik vagy nem hajtja vegre a szabalyzatellenes parancsot...
Praktikus dolog, ha a beosztott vetkes: a felettes moshatja a kezeit.
Aztat meg meg mindig nem mondtak meg mitol sullyedt el a hajo.
Ugyis mondhatjuk, hogy az ugyeszi vizsgalat szep csendben es eredmenytelenul lezarult miutan a botrany hullamai elcsitultak.
Nekem is furcsa. A kodolatlan radiouzenet panikot sugall. De szerintem ma a kodolast meg az oroszok sem idoigenyes kezi modszerekkel vegzik, tehat gyakorlatilag a kodolasnak sem ido sem munkaigenye nincs - epp ezert indokolatlan sietseg okan nem kodolni, ha az egyebkent szokasos.
Ezert nekem inkabb ugy tunik, hogy aki ezt terjeszti az igyekszik sugallni valamit azzal, hogy kodolatlan uzenetekrol mesel.
A tudositasnak mas gyenge pontjai is vannak, amirol mar irtam. Szamomra eleg ketseges a hitelessege.
KovA
Kisse furcsa, amit az az orosz tudos allit. Ugyebar azt mondja hogy a Kurszk felmerult periszkopmagassagra es leadott egy kodolatlan radiouzenet, arrol hogy van egy hibas torpedo van a fedelzeten. Ezt az amerikaiak fogtak, az Eszaki flotta torzseben meg letagadtak, tartva a baleset miatti kovetkezmenyekrol. De ha a Kurszk lead egy radiouzenetet, akkor a hadgyakorlaton resztvevo osszes hajonak vennie kellett volna. Minden hajon lett volna legalabb 3 ember aki tudott volna rola. Az osszes hajonaploba is bekerult volna. Ezt egyszeruen lehetetlen lett volna titkokban tartani, tul sokan tudtak volna rola. Na majd meglatjuk.
A leváltott parancsnokokon (akik végeredményben "mindenért felelnek") túl olyanokat csaptak el, akik "az akna- és torpedó fegyverzeti szolgálat" beosztottjai voltak. Ezen kívül volt egy Putyin nyilatkozat: "egyelőre semmi valós bizonyíték nincs az idegen objektummal való összeütközési verzióra, annyit viszont már tudok, hogy milyen hiányosságokat tártak fel a flotta mindennapi tevékenységét illetően" - ezt azután tette, hogy a főügyész jelentette neki a vizsgálat eddigi eredményeit.
