A fás szár az alapvetően cellulóz molekulákból áll. Az meg szénből, oxigénből és hidrogénből. Az meg bizony nem a talajból, hanem a levegőből és az esővízből jön össze. Az gondolom megvan, ha nulláról megnő egy erdő, akkor a talajszint ettől nem csökken le... A talajban lévő ásványi anyagok, nyomelemek a fontosak, de ezeket be lehet vinni mesterségesen is.
A képen valóban nem egy hidrophonikus kert látható. Javaslom:
Bizony itt nem használnak földet. Lehet szubsztrátot alkalmazni, de a duzzasztott agyagot vagy a perlitet ne nevezzük már talajnak. Amúgy vígan működik tisztán folyadékkal is, szubsztrát nélkül.
"A hold, Vénusz, kisbolygóük mind olcsóbb."
Mivel a Holdat (így, nagy H-val) nem lehet kolonizálni, ezért feltételezem az emberi faj tartós megtelepedéséről írtad a fentieket. Ott pedig bizony a Mars lesz a Hold utáni következő lépcsőfok. A felszín alá beásott bázisokon lehet majd szépen éldegélni védve a sugárzástól és termeszteni hidrophoniával az élelmiszert.
A kisbolygók véleményem szerint kiesnek ebből az alacsony gravitáció miatt, max bányák lesznek. Ebből a szempontból a Hold is necces, de még tolerálható. A Vénuszon terraformálás nélkül nem jutsz le a felszínre, akkor meg mi az előnye egy űrben keringő bázissal szemben? A Vénusz légkörében az 1 bar nyomás meg a kellemes hőmérséklet szinte semmi előnyt nem jelent.
"Ez a zöld forradalom elött 50x ennyi volt azaz 89000 m2"
Vagyis kőkorszaki szaki a 4 fős családjának ásóbottal felszántott 130 km2-t/év? (89000*365nap*4fő) Nyilván nem elképzelhetetlen. Végül is, ráértek.
"a marson a napfény is csak 43% stb. szóval nyugodtan lehet 100000 m2 el számolni per koponya"
Na ezt majd vezesd már le hogy honnan jött ki. Először is kit érdekel a napfény mennyisége. Tudod, hidrophonika. Ott mi adja a fényt? Ha kitaláltad, azt is könnyű belátni, hogy nem egy rétegben termelünk, hanem az adott növény magasságánál picit magasabb térrészben, utána mehetnek az emeletek. Emiatt a marsi élelmiszergyár igen kompakt lehet. Meg persze a földi is, hiszen itt sokkal hamarabb be kell majd vezetnünk ezt a fajta mezőgazdaságot sajnos.
A másik, hogy az élelmiszer növényeket nem tesszük ki az űrbéli sugárzás teljes spektrumának, mert az nem a hosszú (ember) élet titka. (Megmosolyogtatóak azok a holdbázis tervek, ahol tükrökkel vezetnék a napfényt az üvegházakba).
"Hidroponia esetén durván 1000 m2 per kopp, plusz kurva nagy ipar. Ez még mindig 1 km2 az cca 250 football pálya, és ezt nyomás alá kell helyezni, öntözni, és bevilágítani. Az energia, víz és munka igénye óriási."
Hogy sikerült az 1000 m2-t kiszámolni? Sehogy, ugye?
A hidrophonia egyik legfontosabb előnye, hogy sokkal víztakarékosabb, mint a hagyományos mezőgazdaság, szóval ez sem jött be.
A munkaigényéről csak annyit, hogy sokkal jobban automatizálható, mint a hagyományos megőgazdaság. Tulajdonképpen egy növénygyár.
"Ez megint mint a Starship. "
Na ebben egyetértünk. Megint egy "fingom nincs róla, de megszakérem" brainstorming arról, hogy szerinted hogy működik valami. Pedig kis után olvasással biztos minőségibb "tudást" tudnál letenni ide.
Nos a képen nem annyira hidroponikus termesztés látható, de egyébként igazad van, nagy számú embertömeg és változatos élelmiszertermesztés talaj nélkül nagyon gépigényes, ha egyáltalán lehetséges. Persze nem annyira, mint a Vénusz tengelyforgásának felgyorsítása, vagy egy O'Neill henger megépítése de egyszerűbb talajban termeszteni... ami a Marson van bőven.
Napfény is van elegendő az egyenlítői régiókban, ahol +20°C fokot is elérheti a csúcshőmérséklet, tehát fóliasátor alatt megoldható a termesztés.
A talaj azonban meglehetősen szennyezett, jogos a felvetésed, hogy eredeti állapotában nem alkalmas növénytermesztésre. Azért sem alkalmas, mert semmiféle tápanyagot nem tartalmaz.
Szerencsére a problémák relatíve könnyen megoldhatónak tűnnek, így várhatóan nem ez lesz a marsi telepesek legnagyobb gondja.
A perklorátot sok növény jól tűri megfelelő tápanyagellátás mellett, van amelyik kivonja, de lehet kimosni, elpárologtatni és mikrobiológiailag kezelni, tehát változatos módjai vannak a méregtelenítésnek.
Más kérdés a szabadföldi termesztés, ami csak a terraformálás azon szintjén valósulhat meg, amikor a légkör már képes elegendő vizet tárolni, állandó, szabad vízfelületek alakulhatnak ki.
Plants in potting soil were able to germinate in 1 wt.% perchlorate; however, these plants showed restricted growth and decreased leaf area and biomass. Some plants were able to germinate in regolith simulant without perchlorate; however, they showed reduced growth. In Martian regolith simulant, the presence of perchlorate prevented germination across all plant treatments.
Tehát elegendő tápanyag mellett még találomra kiválasztott növények is termeszthetők akár 1%-os perkloráttartalom mellett is. Talajkezelésre tehát biztosan szükség lesz, de semmiféle technikai akadálya nincs.
Az nagy tévedés hogy a hidropoiához nem kell talaj. A marson ehhez egy szép vegyipar kell.
Ez megint mint a Starship. Nem az van hogy nem megoldhatóak a műszaki problémák, hanem az hogy nagyon nagyon drága megoldani őket.
A hold, Vénusz, kisbolygóük mind olcsóbb. Sőt. talán még egy kezdetleges O'Neill is olcsóbb lenne mint a marson kolóniát fenntartani.
Ha az a cél, hogy erdők nőljenek a felszínen, akkor kell. Ha csak a népet kell etetni, akkor egy szem talaj nem kell.
A földön tökéletes ideális feltételek mellett 1780 m2 kell ahhoz hogy egy embernek a napi kalória szükségletét megtermeld. Ez a zöld forradalom elött 50x ennyi volt azaz 89000 m2 a marson a napfény is csak 43% stb. szóval nyugodtan lehet 100000 m2 el számolni per koponya. Ez egy minimális 1000 fős kolónia esetén (ennyi minimum kell a genetikai diverzitáshoz) 100.000.000 m2 azaz 100 km2
Az 10km x 10km ezt azért én már erdőnek nevezném.
Hidroponia esetén durván 1000 m2 per kopp, plusz kurva nagy ipar. Ez még mindig 1 km2 az cca 250 football pálya, és ezt nyomás alá kell helyezni, öntözni, és bevilágítani. Az energia, víz és munka igénye óriási. Plusz mindent de a világon mindent mesterségesen kell előállítani hozzá.
Ha az a cél, hogy erdők nőljenek a felszínen, akkor kell. Ha csak a népet kell etetni, akkor egy szem talaj nem kell. Első körben kolóniák lesznek, nem terraformàlás. Ebből a szempontból bármily hihetetlen, a Hold és a Mars az egyetlen lehetőség.
Volt róla szó hogy miért esett szét a Super Heavy az IF-3 ban. Megnéztem a videot, és egészen nyilvánvalóan az egész aerodinamikailag instabil volt, de leginkább az volt a Baj hogy összesen csak 3 motor indult be, abból is 2 négy másodpercen belül leállt. Szóval a raptorok. A starshippen detto gond volt, a relight elmaradt.
Aztán, nem tudom mikor volt az üzemanyag transzfer teszt, de az egész rendszer végig gyorsulás alatt volt, folyamatosan mentek a RCS fóvókák, meg ömlött a gáz belőle, szóval a transzfer teszt véletlenül sem volt zero-g-s teszt, ami még nagy probléma lehet később. Szerintem meg lesz ismételve legközelebb. Elég bátor dolog így sikeresnek nevezni, de tudjuk hogy bátrak.
Az ajtó résnyire nyílt ki majd beakadt és úgy maradt. Ez mondjuk várható volt. És iszonyatos mennyiségben dobta le a csempéket.
Lesz mit reszelni IFT-4 re.
+1
Szinte a teljes üzemanyag készletet elhasználta így üresen is, ami nem sok jót ígér hasznos teher szempontjából. Mondjuk ez nem újdonság. Persze építik is át, jön majd a 2.0
Ez automatikusan meg fog történni, ha eljön az ideje.
Ahogyan az eszkimók is idomulnak testileg is a körülményekhez, a csernobili élővilág is átesik a természetes szelekción, úgy az emberi genom változékonysága is el fogja távolítani nem csak kilóméterben, de genomban is a telepeseket a földiektől.... a távoli jövőben persze. (Megjegyzem csak nekünk távoli pár száz, vagy ezer év, földtörténeti korszakok távlatában egy szemvillanás.)
Mindazonáltal vannak természetes határok azokban az ökológiai fülkékben amikbe egyáltalán képes lehet a földi élővilág behatolni.
Szerencsére a Mars esetében ezek mikrobiológiailag nem áthághatatlanok, sőt akár magasabb rendű élőlények is hozzidomíthatók lehetnek a marsi körülményekhez, ami elegendő lehet a terraformálás beindításához. Mindig az első lépés e legnehezebb. Ott vannak például a medveállatkák, elég jól bírják a gyűrődést, de sok meglepetést tartogatnak még a Föld legkietlenebbnek, vagy legbarátságtalanabbnak tűnő helyei is, ahol sorra életet találunk.
Nem véletlen vannak aggodalmak a Marssal kapcsolatban, hogy a két bolygó esetleges élővilága fertőzheti egymást ha kétirányú lesz a kapcsolat. A földi már szinte biztosan injektálta, bár valószínűtlen, hogy kedvező körülmények közé kerülhettek volna az odahurcolt mikroorganizmusok.
Ha... és amikor igen, ha egyszer, csak egyszer helyben szaporodóképes élő anyag kerül a felszínre, azt az ottani természetes kiválasztódás a bolygó leigázására fogja ítélni, az élővilág a saját képére formálja az élettelen környezetet, miközben maga is alkalmazkodik hozzá.
A 2. pontot taglaltuk (kozmikus expanzió), tehát a földi luxus ebben a beszélgetésben kiesett.
De egyébként Athertonnak igaza van abban, hogy az űrkutatást távolról sem csak a logika vezérli. És marha fontos lesz az érzés is, mert a telepesek/űrutazók pszichológiája is sokat fog számítani. Szerintem az ember jobban érzi magát egy olyan helyen, ami legalább kicsit emlékeztet egy bolygóra. És x millió km-nél fontos, hogy az emberek pszichológiailag stabilak maradjanak hónapokig, évekig. Persze ott van az ISS, ahol elég jól elvannak az emberek és egy dobozban élnek - de ott van ugye a Föld látványa és a lehetőség, hogy viszonylag hamar vissza tudnak ide jutni.
Lehet, hogy hulyen hangzik, de mi van akkor, ha nem a bolygot tesszuk olyanna, hogy megfeleljen a mai embernek, hanem az embert alakitjuk ugy, hogy a bolygo megfeleljen neki.
Avagy valahol a ketto kozott.
Tudjuk, hogy Terminator is egy csipö-protézissel kezdte, szóval a lehetoseg adott! :)
Csak a 93 atmoszféra széndixid légkört és a töménytelen kéndioxidot kell (villámgyorsan) eltávolítani... ja és a tengelyforgást felpörgetni napi 24 órára... meg persze a víz... látod nem is gondoltam, hogy ilyen egyszerű...
Ráadásul ha permanens kolóniát akarsz akkor abba rengeteg pénzt kell fektetni, és ha nem önfenntartó, akkor biztosan kudarcot fog vallani az első recessziónál, mikor megvágják a támogatást.
Szóval kell egy gazdasági racionalitás is hogy megkapd a pénzedet és aztán fenn is maradj.
Ezt jelenleg csak a holdon lehet biztosítani.
A nyersanyag import ki van zárva, ha annyi gyémánt heverne a mars felszínen, hogy csak össze kéne söpörni akkor sem érné meg importálni annyira drága. De nem hever.
Ezzel szemben egy holdbázis majd kolónia, gyorsan satbil bevételeket tudna produkálni:
1, 3He
2, Turizmus
3, Tudományos létesítmények, kráter teleszkóp, stb üzemeltetése és építése.
4, Üzemanyag termelés előállítás és Langrange üzemanyag dope üzemeltetése (ami persze rögtön olcsóbbá tenné a naprendszer felderítését is.
5, Később ehhez hozzájön az űrállomások, stb. Különböző fogyó javakkal mint oxigén, víz, élelem ellátása, űreszközök szerkezeti elemeinek a gyártása. (nyilván bizonyos elemek a földön készülnének eleinte, elektronika stb.)
A Mars esetében semmilyen életképes gazdasági scenarióról nem tudok és megkockáztatom hogy nincs is ilyen. A turizmus hozhatna némi pénzt, de annyira kicsi ilyen drágán a fizetőképes kereslet, hogy az semmire nem elég.
nem kellene parázni hogy lezuhan az 500C-os felszínre ha kilyukad a lufi.
Ettől mondjuk nem kell parázni, mert minimális a légnyomás különbség azon a magasságon, napokig, vagy akár hetekig is eltarthat amíg probléma lesz egy lukból.
Az O'Neill henger sok szempontból a legjobb megoldás, de sajnos az a legdrágább mind közül, és a jelenleg rendelkezésre álló szerkezeti anyagokkal kétlem hogy meg lehetne építeni, de majd számolgatok kicsit.
Az ábrának a lakható körülmények kialakulás esetén van jelentősége, de konkrétan a Vénuszt még terraformálni is olcsóbb lenne mint a Marsot, és a Vénuszon kialakítható egy olyan történelmi (de nem geológiai) léptékben stabil állapot ami emberi beavatkozás nélkül is hosszabb ideig stabil, a marson meg nem.
A Vénusz légkörében kevés a víz, ezért egy pár jég aszteroidát és üstököst kéne beledobni, meg egy rakat génmódosított algát, aztán csak várni kell, és van egy lakható bolygód. A Mars... Hát a mars az sokkal sokkal nehezebb eset.
Kolumbusznak is mondták sokan, hogy sík hülye. Megy az ismeretlenbe ahelyett, hogy pecázna a parton.
A Vénusznak mint lakhely aspiránsnak nincs értelme, nem kolonizálható, nem függetleníthető, nincs perspektíva. A Marson igen, a Mars kolonizálható.
A Hold belakható, ez meg is fog történni, de nem terraformálható, tehát csak közbenső lépcső lehet a Mars kolonizálásához és az aszteroidaöv nyersanaygainak eléréséhez.
Félreérted. Egyáltalán nem kell majd talaj. Ettől kezdve teljesen mindegy, hogy a Marson, Holdon, a mélyűrben egy űrállomáson vagy a tönkretett Föld bolygón termesztenek. Ezért nincs értelme azon lamentálni, hogy mi van a marsi talajban. Az csak arra kell majd, hogy beássák a bázist és védjék a sugárzástól.
Ráadásul a Földön sincsenek a különféle érc lelőhelyek egymás hegyén-hátán, ezeket a Marson is fel kellene deríteni, de hogyan?
Készült már milliónyi felvétel, de még egyszer sem olvastam, hogy na itt vasércnek kell lennie. Mi van ha nincs vagy csak nagyon kis mennyiségben.
Kőolaj,földgáz felejthető, napsütés ha nincs porvihar. Szóval ott van Ausztrália, van ott hely bőven, vagy egy jókora háború, az majd megritkítja a népességet.
