Nyugodtan írhatod, mivel férfi vagyok. Ha hivatásos régész lennék minden bizonnyal nem beszélhetnék pozitívan sem Atlantiszról, sem a vénuszi civilizációról....
Azt hiszem, hogy te igazán elhivatott régész ember vagy. Nem tudom melyik nemet örökölted szüleidtől, de nem is az a lényeg. Viszont nem akarok egy nővel vulgárisan beszélgetni. Ha férfi vagy, ez a szöveg talán nem fogja megsérteni a méltóságodat. "Egyszer azt hallottam, hogy csak két szakma van, a b@szakma, vagy ne b@szakma. Aztán van a foglakozás, meg a hivatás."
Igazán nagy, és érdemes dolgokat csak az elhivatott emberek képesek véghezvinni. (Neked van rá esélyed.);-)
Mikor a toltékok "eltűntek", vagyis elhagyták ezt a vidéket, városaikra egy méter vastag földréteget hordtak. Hogy miért csinálták, nem tudja senki, mert írásos feljegyzéseket erről nem hagytak hátra. Utánuk jelentek meg itt az aztékok.
Nem tudom, hogy a Nap-piramisnál mire szolgált a csillámréteg. Gyaníthatólag kapcsolatban kellett legyen az ott folyó szertartásokkal (vannak ilyen furcsaságok a tiahuanacói Acapana piramissal is, ott meg kék kavicsokat borítottak a felszín alá). Ha technikai oka volt, akkor az a technika számunkra még nem kiderített.
Egy piramist lehetetlen lett volna alkimista laborként használni, inkább alkimisták végeztek ott valamiféle szertartást, aminek a nyomait felfedtük.
De szerintem is Gíza (a Szfinx és a Nagy Piramis) fontos hely volt az alkimisták számára. Kár, hogy elvesztek ill. elpusztították a régi irataikat, mert v.leg már soha nem tudjuk meg ennek igazi okait.
Azt mondják, hogy egy hangya kolóniának kollektív tudata van, a feromon kommunikáción keresztül. Azonban a királynő a herék, a harcosok és a dolgozók, úgy teszik a dolgukat, mintha csak egy lennének a sok közül. Vagyis a hierarchia egy funkció, nem egy minőségi „osztály” a társadalomban. A minőséget a túlélési képesség határozza meg. Ha az a kolóniára nézve adott, az mindenkire vonatkozik. /Ez lenne az igazi kommunizmus?/
A „pórnép” a gazdatest, a parazitáknak. Azok nem állnak az útjukba, hanem a hátukon menetelnek előre. Nem egy szívmelengető látvány, amikor egy ragadozó megöli a prédáját, de neki is élni kell, mert célja van a létezésének. Az is lehet, hogy a táplálkozási lánc csúcsán lévőknek magukat kell szelektálni. ”embernek ember a farkasa”
Amennyiben az ókori tudásnak előmozdítói az alkimisták, sámánok, papok, druidák voltak, azok a társadalomnak vezető elitjét hozták még jobb helyzetbe. A parazitákat, igen a gazdatestet nem. Már akkor sem szórtak gyöngyöket a disznók elé, mert a makkot és csigát többre értékelték. Az éhes disznó, ma is makkal álmodik. ;-)
„A teotihuacani Nap-piramis feltárását elcseszték itt rendesen, mikor eltávolították a toltékok által évszázadokkal korábban ráhordott földréteget. Lehet jobb lett volna úgy hagyják a későbbi időkre.”
Milyen igazad van. Ha nem „hámozzák meg” nagy buzgalommal azt a hegyet, lehetséges, hogy az elhivatott régészek rengeteg információt gyűjtenek belőle egy jól végzett feltárás során. A toltékok bölcs előrelátása azt igazolja, hogy az értelem és a bölcsesség két kategória. Lehet, hogy azért temették el földréteg alá, hogy egy újabb korszak bölcseinek konzerválják? Azok majd érteni fogják, hogy mi végre került föld alá, és mi volt a szerepe a maga korában.
Gyaníthatóan a teotihuacani és gízai nagy piramisok eredeti funkciójukat tekintve tudományos laboratóriumok voltak, az antik kor CERN-jei, az akkori tudás határainak előmozdítói.
Alkímisták végeznek kísérleteket a gízai piramisnál 4500 éve (a királyi kamra égéses nyomai, repedései), illetve a teotihuacani Nap piramisnál is, ahol csillámréteg védte őket a magas hőfoktól. Fantasztikus!
A teotihuacani Nap-piramis feltárását elcseszték itt rendesen, mikor eltávolították a toltékok által évszázadokkal korábban ráhordott földréteget. Lehet jobb lett volna úgy hagyják a későbbi időkre. Leopoldo Batres mexikói régész 1906-10 közt a Nap-piramis három oldaláról eltávolított egy 6-7 méter vastag stukkóréteget, amiről azt hitte, nem része a piramisnak. Egy csomó szobor is így járt. Siettek, hogy a mexikói függetlenségi háború százéves évfordulójára, 1910-re átadják a „rekonstrukción” átesett Nap-piramist. Peter Tompkins részletesen foglalkozott ezzel a Mysteries of the Mexican Pyramids c. könyvében (1976). http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=204Nap_P.1.jpg http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=852Nap_P.2.jpg 14 éve is említettem már ezt a dolgot: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=103578238&t=9000303
A bányászt is olyan ősi foglalkozás, mint prostitúció. Lehetséges, hogy sót, vagy fémércet kerestek az eleink. Az ezoterikusak, meg rátelepedtek a Ravne alagútra, mert részesedést kapnak a turisták hozta bevételből.;-)
Az Egyiptomiak balkánon élő kortársai is csináltak egy nagypiramist „okosba”, mivel a már kész hegyet négylapúra faragták. Semmi kőcipelés a magasba, mert a lejtőn le megy magától. Ott milyen mágusok fújták a passzátszelet?;-)
Szerintem Osmanagic a mai napig azt állítja, hogy ember által alkotott műbetont használtak a képződményekhez. Akkor szerinte a konglomerátum jellegű kőtömbök ember által alkotott betontömbök. Tehát betontömbnek tartja Osmanagic ezeket. Ilyen ún. "betontömböket", amelyekből kavicsok állnak ki, ezekhez hasonlót modern betontechnológiai eszközökkel elő lehet állítani. De a vizsgálatok bebizonyították, hogy nem az egész hegy van ilyen geopolimer betonelemeknek tűnő képződményekből építve, hanem csak az oldallapokon van ilyen "betontömb". A szilikátkémiai elemzések szerint ezek a "betontömbök" sem égetett agyagot, sem kaolinitet nem tartalmaznak. A vizsgálatok szerint ezek a természetes üledékes kőzetek az egész hegyet beborítják, és maga a hegy is egy természetes képződmény. A fúrási minták elemzése is ezt támasztja alá.
A vizsgált hegyek anyagai homokkő, homokköves márrga, agyag és márgás-, dolomitos mészkő, összecementálódott kőtörmelék (breccsa), agyagba cementálódott kavics (konglomerátum). Mindezek természetes anyagok, így nem geopolimerek.
Bosnyák piramis ügyben (meg még sok helyen a világon hasonlók) a beton tehát egy tágabb fogalomnak tekinthető.
A beton természetes anyagokból van összekeverve, amit az emberek csinálnak már az időszámítást megelőző korszaktól. Ennél fogva mesterség a betonkeverés, és mesterséges betonnak nevezzük, amit az ember csinál. Amennyiben a természet maga is tud betont keverni, akkor azt a boszniai piramisok lábánál tapasztalhatjuk. Ez a természetes beton? (az erózió, betonkeverőként is működik?);-)
2005 óta, sajnos semmilyen bizonyíték nincs a piramis teóriára Boszniában, Visokóban. A mélyfúrások bizonyították, hogy csak természetes beton van, mesterséges betonnak nyoma sincs.