|
Az éneklő hajszárító2000. 11. 24., 15:59 | Frissítve: 2000. december 15., péntek 14:53
Aztán egy borongós augusztusi napon, éneklés helyett a hajszárító váratlanul
szavalni kezdett valami fekete zongoráról, meg az élet melódiájáról, és
amikor itt tartott, halk zokogásban tört ki. Az esetnek tanúja volt Károly a
családfő, foglalkozására nézve targoncaszerelő. Elmondása szerint annyira
megindította a dolog, hogy pár vigasztaló szóval:- Ne sírj már te marha! -
finoman odaütögette a zokogó tárgyat a kád széléhez. A hajszárító akkor
leállt és letört belőle egy darab, így került Lajoshoz, a szerelőhöz.
Dr. Fux Etelka a "Háztartási eszközök lelkivilága, különös tekintettel a
hajszárítókra és porszívókra" című dolgozat szerzője, tanulmányozás céljából
pár napra kölcsönkérte a Brown 2000-et, de kommunikálásra tett próbálkozásai
kudarcot vallottak. Mivel a kiváló pszihológusnő amúgy is a Phülöps híve
volt, visszaadta a sokat próbált tárgyat jogos tulajdonosainak.
A család már annyira megszokta a hajszárítónak ezt a bolondériáját, hogy,
mint mondták, nekik az lenne a furcsa, ha nem énekelne. Amikor a
hajszárítóval kapcsolatos terveikről kérdeztük, Etelka és Károly
bevallották, hogy továbbra is hajat fognak vele szárítani.
Az egyetlen lánygyerek, Ivettke azonban megsúgta tudósítónknak, hogy valahányszor a
fürdőszobában akad dolga, titokban a "Mellettem robbant fel egy
kalaposgombá"-t énekelgeti abban a reményben, hogy a gép karácsonyig
megtanulja. A bájos gyermek ezt a meglepetést kisöccsének szánja.
Munkatársunk felvette a kapcsolatot a Brown panaszirodájának embereivel is,
akik elárulták, hogy Dél-Afrikából is érkezett hasonló észrevétel. Örültek,
hogy végre sikerült a dal eredetét beazonosítani. A típus gyártását már rég
leállították és, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő többé, száz önkéntes
jelentkezőn 6 hónapig tesztelik az új típust, a Brown Silencio Profundo
2001-et.
|
hirdetés
|