1947 - Roswell

1947 - Roswell

Mi történt Új-Mexikóban?

2000. 09. 18., 23:12 | Frissítve: 2001. február 21., szerda 17:22

A FarmerGyönyörű, mélyvörösben pompázó alkonyat búcsúztatta az új-mexikói Roswell pihenni térő lakóit. Senki sem sejtette még akkor, hogy éjszaka a jeges horror démonai marcangolják szét negédes álmukat. Azon a napon ébredt rá a világ: földönkívüliek köztünk vannak, nincs mese.

A Frankó birtokába jutott iratok
Nagyon titkos
Roswell. 1947 előtt még senki sem ismerte ennek a városkának a nevét, csak néhány parasztgyerek pörgette a traktort a szántásban, lomha tehenek húzták a félvak kereskedő tejeskocsiját a poros országúton, nem történt Új-Mexikóban semmi. Forrónak ígérkezett a július, tombolt a kolera, minden és mindenki szenvedett; haldoklott a Nap égető sugarai alatt a vidék, de azért megpróbálták jól érezni magukat. Ennek tett be az a nevezetes ufókatasztrófa, aminek okait máig kutatják a tudósok, senki sem tudja mi történt, csak azt: volt ott valami. Valami nagy, valami fekete. Lezuhant.

A Frankó ufológus szakcsoportja több külföldi titkosrendőrséggel kooperálva olyan iratok birtokába jutott amelyek választ adhatnak minden kérdésünkre, kiradírozhatunk minden fehér foltot az ufókutatás nagykönyvéből, végre miénk az igazság, az igazság, ami borzalmas és véres, kegyetlen, ámde izgalmas.

Halálos katasztrófa

Valódi UFÓ Új-Mexikóban
Honnan jönnek?
1947 július 12-én éjjel fél 11-kor John Brendt farmer különös jelenségre lett figyelmes. Arra ébredt, hogy házát porig rombolta egy lezuhant földönkívüli űrjármű, meghaltak állatai és tönkrement minden mezőgazdasági gépe, odalett a családja, minden elpusztult körülötte. Csak ő volt és a fekete roncs, amiből kis szürke lények végtagjai potyogtak ki, experimentális szerkezetek alkatrészei borították a talajt, a fákról ugyancsak kis lények csüngtek, némelyik még életben volt és halkan nyöszörgött.

John azonnal riasztotta Russel M. Ford hadnagyot, aki az USAF leszerelt pilótája és régi ivócimborája volt. Ford azonnal odahajtott, és nekiállt biztosítani a terepet, közben a farmer értesítette a Nemzetbiztonsági Hivatalt és a légierőt.

Darabok a roncsból
Még kezük is volt

A kiérkező katonák és tudósok nem hittek a szemüknek, többen összeestek a rémülettől és a kétségbeeséstől. Kiskatonákkal szedették össze a testrészeket és a hullákat, a sebészek pedig nekiláttak felboncolni a tetemeket. Az első metszés után a boncolást végző orvos megvakult és meghalt!

A hazugság ára

Az idegeneket brutális kísérletekkel kínozták
A különös események ezzel még nem értek véget, ugyanis a környéken, sőt egész Új-Mexikóban mindenki meghalt. Az amerikai kormány azonnal hírzárlatot rendelt el és speciális felszerelésű katonák illetve parafenomének segítségével eltüntették az összes nyomot. A kimentett roncsokat és hullákat egy közeli szigorúan titkos (top secret) légitámaszpontra szállították, ahol analizálták azokat. A halott idegeneket formalinban tartósították, az élőkkel pedig kegyetlen kísérleteket végeztek, elektrosokkal vallatták és kisméretű hegyes eszközökkel bökdösték őket.

A szovjet reakció
Az oroszok a kiszivárgott információk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az USA egy új biológiai fegyvert tesztelt az ártatlan áldozatokon, és rögvest meggyorsították titkos fegyverük fejlesztését, amit ma Speciális Multi-Ionhálós Apokrif Szkenner (SMI-szkenner) kódnéven ismerünk. A fegyver képes lett volna elpusztítani egész bolygót, ám Sztálin nem ismerte fel az eszközben rejlő lehetőségeket és utódjának, Hruscsovnak ajándékozta, aki az előszobájában helyezte el azt, a falhoz támasztva.
Rachel Demornay kutatófőorvos is részt vett a kísérletekben, ő így emlékszik vissza azokra a napokra: "Tudtuk, hogy az oroszok már fejlesztik az SMI-szkennert (ld. keretes írásunkat), így nem tétovázhattunk. Truman bedobott néhány félrevezető információt, de szorított bennünket az idő és kevesen voltunk. Mindenki ideges volt, gyűlöltük egymást. A feszültséget a kis védtelen idegenek kínzásával vezettük le, amit valóban élveztünk. Talán ez segített át azokon a nehéz napokon. Hálás vagyok érte az életnek, hogy ott lehettem. Az egyetlen esemény ami beárnyékolta a munkánkat az volt, amikor megszökött két jószág, de valószínűleg nem jutottak messzire és még azelőtt szétmarcangolták őket a dobbermanok hogy megsütötte volna őket az elektromos kerítés (nevet)."

Bill Gates
"Nem vagyok földönkívüli"
Pedig dehogy! A birtokunkban lévő információk szerint nem találtak az idegenek halálára utaló nyomot a támaszpont őrei, ám a következményektől félve nem jelentették ezt szörnyű eseményt a vezetésnek. Kijutott volna a bázisról a két idegen? Ma már tényként kell elfogadnunk: igen. Köztünk vannak. Szaporodnak.

Valóban köztünk vannak?

Jin T. Minh japán ufókutató nemrégiben megjelent tanulmányában nem kevesebbet állít, mint hogy a föld tíz leggazdagabb emberéből nyolc földönkívüli, köztük az ismert amerikai mamutcég, a Microsoft volt vezérigazgatója, Bill Gates is! A Frankó kérdésére Gates elmondta: "Nem vagyok földönkívüli."

Vajon mi az igazság? Van-e félnivalónk? Hasznos vagy sem az emberi faj szempontjából az idegen uralom? A kérdéseket feltettük és várunk. És talán egyszer megkapjuk a választ. Addig is: viszontlátásra.

# Gyilkosság telekinézissel [A parafenomének sötét titkai]
# Ufókongresszus a Pilisben
# 1947 - Roswell [Mi történt Új-Mexikóban?]
# Sertések a Szíriuszról [Jókai és a szervezett bűnözés II.]
# Pavlov disznaja [Jókai és a szervezett bűnözés I.]

hirdetés
hirdetés