Ábrahám
14 °C
31 °C

Gyurcsányék embere lesz az új tokaji vezér?

2009.03.08. 03:00 Módosítva: 2009-03-08 16:17:23
Éles, politikai csatáktól sem mentes küzdelem várható az egyik utolsó állami kézben maradt nagy mezőgazdasági üzem, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatói posztjáért. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hétfőn hallgatja meg a több mint húsz pályázót. Értesülésünk szerint Gyurcsány Ferenc egyik erős emberének jelöltje a befutó.

A Tokaj Kereskedőház Zrt. működését megalakulása óta politikai viharok kísérik, sőt, ha félredobjuk a konyhai lírába hajló sajtónyelv iránti undorunkat, azt is írhatnánk, hogy viharban született. Az egykor szinte a teljes borvidék termését fölháborítóan silány, Tokaj hírnevéhez méltatlan tömegtermékké földolgozó szocialista nagyüzem, a Tokaj-helgyaljai Állami Gazdasági Borkombinát privatizációja után, a maradványokból, a kombinát jogutódjaként 1993-ban alakult meg a Tokaj Kereskedőház, amelyet egyszerűen csak Kerházként emlegetnek a szakmában.

A borkombinátot szétszedték

Természetesen már a privatizáció kapcsán is heves viták dúltak, mind a helyi önkormányzatok, mind bizonyos politikai szereplők (elsősorban baloldaliak), mind pedig a helyi termelők egy része élesen tiltakozott az ellen, hogy a leghíresebb magyar borvidék szinte valamennyi feldolgozókapacitását birtokló állami monstrumot szétszedjék, és részeit magánkézbe adják.

Végül - és utólag mondhatjuk: szerencsére - szétszedték, bizonyos területeit és üzemeit külföldi befektetők vásárolták meg, más területek a kárpótlás révén kerültek új tulajdonosokhoz, többnyire ambiciózus, tehetséges termelőkhöz, akik néhány év alatt csodát tettek a tokaji borászattal, és a kombinát gyatra termékeivel összehasonlíthatatlan, világszínvonalú borokat kezdtek készíteni.

A Kerház pedig maradt állami vállalat, és a mindenkori politikai kurzus áldozata. Ugyan több kormányzat is megpróbálkozott a privatizációval, végül valami mindig közbejött (ha jobboldali kormány volt éppen, akkor a jobb privatizált volna és a bal tiltakozott hevesen, ha baloldali kormány volt, akkor fordítva), a Kerház maradt a tokaji borvidék legnagyobb, állami tulajdonú, de igen vitatott bortermelője.

Nemzeti kincs vagy desktruktív ágens?

A politikusok hagymázas beszédeikben többbnyire "nemzeti kincsként" emlegették a céget, de a saját, rendkívüli minőségű borokat palackozó tokaji gazdák és a borértő közönség szemében a borvidék hírnevét silány termékeivel állami pénzből aláásó, kártékony szervezet maradt.

Annak idején közepes erősségű sajtóbotrányt kavart, hogy az Orbán-kormány kétmilliárd forint készpénzt folyosított a cégnek, amelyet éppen - milyen meglepő - a kormányfőhöz állítólag közel álló menedzsment vezetett. Az összeg nagyobb részéből a borvidék termelőinek eladatlan szőlőkészleteit vásárolták fel. Tehát nem szimpla pénzlenyúlás, hanem inkább valamilyen szociális segélyakció volt ez, riasztó eredménnyel: a rossz minőségű, ám aránylag jó áron fölvásárolt szőlőből készült Tokajik évekig rombolták a márkát, még ma is tele vannak a boltok gyatra, olcsó 2000-es, 2001-es Kerház-szamorodnikkal, háromputtonyos aszúkkal.

A Kereskedőház nem túl dicsőséges szerepet játszott a tokaji eredetvédelmi rendszer körül zajlott vitákban, de még a legutóbbi időkben sem volt hajlandó elfogadni olyan szakmai sztenderdeket, amelyet a borvidék legjobb birtokai elengedhetetlennek tartottak a Tokaji márka régi presztizsének visszaállítása érdekében.

2002 óta javul a minőség

A dolog persze egy kicsit bonyolultabb ennél, mint az Orbán-kormány kétmilliárdos esetéből is látszik. Az állam a Kerházon keresztül nyúlkált/nyúlkál a súlyos válságokon átment hegyaljai bortermelés ügyeibe, persze mindannnyiszor katasztrofális eredménnyel. A Kerház részben szociális intézmény '93 óta: az a dolga, hogy fölvásárolja több száz kistermelő szőlőjét, olyan kistermelőkét, akiknek nincs saját földolgozó kapacitásuk, illetve nem termelnek elég jó minőségű szőlőt ahhoz, hogy a magasabb minőségi követelményekkel dolgozó privát borászatoknak el tudják adni a szőlőjüket. Ez nagyszerű gesztus az államtól, persze, másrész viszont tönkreteszi azoknak a termelőknek a munkáját, akik saját pénzüket kockáztatva törekednek egyre jobb borok elkészítésére, hogy Tokaj újra elfoglalhassa méltó helyét a világ borpiacán.

A Tokaj Kereskedőház Zrt.

Székhelye: 3934 Tolcsva, Petőfi S. út 36-40.

Tulajdonosi szerkezet: MNV Zrt. 99,99%, Agrárgazdasági Vagyonkezelő Kft. 0.01%

A Társaság fontosabb adatai (2007. december 31-i mérlegadatok alapján):

Saját tőke: 7 066 409 000 Ft.

Mérleg szerinti eredmény: 74 749 000 Ft.

Jegyzett tőke: 2 326 930 000

Értékesítés nettó árbevétele: 3.592.036

Teljes munkaidős létszám: 173 fő

Az utóbbi években kicsit változni látszott a helyzet: a 2002-ben kinevezett vezérigazgató, Kiss László olyan fölvásárlási rendszer kiépítésére törekedett, amelyben a gazdákat a jobb minőségű szőlő előállítására tudták öszötönözni, rendszeresen ellenőrizni kezdték az ültetvényeket, és a minőségi szempontokat a termelőkkel kötött szerződésekben is rögzítették.

Tavaly augusztusban azonban váratlanul elhunyt Kiss László. Közben a kormányzat környékén ismét többször szóba került a társaság privatizációja, de éppúgy, mint 1993 óta tucatnyi esetben, az ellenzék tiltakozott, a kormány visszakozott, így a cég az újonnan létrehozott Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alá került.

A vagyonkezelő hosszú hónapok után, januárban írta ki a pályázatot a tolcsvai központú cég vezérigazgatói posztjára. Az új cégvezető dolga nem egyszerű: a borvidék továbbra is súlyos értékesítési gondokkal küzd, világszerte csökken az édes borok forgalma, Tokaj legprogresszívebb pincészetei is száraz borokkal kísérleteznek, szakítva az évszázados tradíciókkal. A Kiss-féle menedzsment éppen csak elindult a borvidék hírnevéhez méltó pincészetté válás útján.

Húsz pályázó, egy nagypályás

Értesülésünk szerint legalább húsz pályázó akad a posztra. Őket hétfőn hallgatja meg a vagyonkezelő. A legesélyesebbek között ott találtjuk Bacsó Andrást, a spanyol tulajdonú Tokaj Oremus pincészet birtokigazgatóját, aki az egykori szocialista borkombinát egyik utolsó vezetőjeként kulcsszerepet játszott a privatizációban. Indul Heimann Zoltán is, aki szekszárdi családi borászata révén ismert boros körökben, de kipróbált menedzser egyszersmind: hat éven át a Béres Rt. vezetője volt, 2000 és 2002 között a Kerházhoz hasonló státusú és politikailag hasonlóan kényes Bábolna Rt.-t vezérigazgatta, az utóbbi években pedig az MKB szekszárdi fiókjának igazgatója. Úgy tudjuk, a közgazdász végzettségű és a borexport területén is tapasztalatot szerzett Heimann pályázatát az agrártárca vezetője és Bajnai Gordon gazdasági miniszter is támogatja.

Befutónak mégis dr. Kiss István, a 34 esztendős, viszonylag ismeretlen tokaji borász tűnik, aki Gyurcsány Ferenc bizalmi emberének, kabinetfőnökének, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei születésű, és Hegyalján kisebb szőlőültetvényt is birtokló Ficsor Ádámnak, az FVM szakállamtitkárának támogatását bírja. A kifejezetten nyomulós, rendkívül ambiciózus fiatal szocialistaként ismert Ficsor terve állítólag az, hogy újabb részeket privatizál a társaságból, mégpedig a beszállító gazdáknak, ezzel is bázist szeretne építeni magának a vidéken, MSZP-s forrásaink szerint Ficsor a hagyományosan erős BAZ-megyei pártelnöki poszt megszerzésére törekszik ugyanis.

Kiss Istvánt 2007-ben némi meglepetésre az Év tokaji bortermelőjének választották. A több nyelvet beszélő, külföldi tapasztalatokkal is rendelkező, élelmiszertudományokból doktori címet szerzett borászt generációja kiemelkedő képességű szakemberének tartják, bár borai eddig nem arattak komolyabb sikert.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. március végéig nevezi ki a Tokaj Kereskedőház Zrt. új vezérigazgatóját.