A Világbank ugyanazt tanácsolja, mint eddig

"Az új magyar kormánynak nagyjából ugyanazt tanácsolnánk, amit az előzőnek; a válság egyben lehetőség a régóta esedékes reformok végrehajtására" – mondta az MTI kérdésére válaszolva Sigeo Kacu világbanki alelnök a washingtoni székhelyű intézmény pénteki sajtótájékoztatóján.

Kacu hangsúlyozta, hogy a Világbank szorosan együttműködik a magyar kormánnyal a régóta rendezésre váró kérdések megoldásában, egyebek mellett a szociális politika és a nyugdíjreform terén. Az európai és közép-ázsiai régióért felelős alelnök hozzátette: Magyarországon természetesen tovább kell dolgozni a pénzügyi rendszer erősítésén is. Azt mondta, a közép-kelet-európai régió bankjainak bármilyen valódi válsága bumerángként ütne vissza a nyugat-európai anyabankokra, súlyos helyzetet idézve elő azok országaiban.

"Ezt tudatosítottuk, ezért is van nagyobb készség a cselekvésre, a Világbank szorosan együttműködik az európai pénzintézetekkel" – mondta. Fontos céljuk közé tartozik a bankhálózatok likviditásának biztosítása, hogy ne vonuljanak ki a közép-kelet-európai országokból. A régió kormányaival ezzel párhuzamosan együttműködnek többek között a banki reformok és a körültekintő felügyelet erősítésében.

A szakértő a globális válság kelet-európai hatásait jellemezve rámutatott: a pénzügyi válság most kezd átterjedni a valódi gazdaságba, és az utóbbi válsága növekvő munkanélküliségben jelentkezik, a kormányoknak figyelmet kell fordítaniuk a krízis társadalmi hatásaira.

Indermit Gill, a Világbank vezető közgazdásza rámutatott: a globalizációnak ugyanazok az erői, amelyek 1990 óta Kelet-Európa és Közép-Ázsia jelentős fejlődéséhez vezettek, most feltárták a térség országainak sebezhetőségét, a világ többi részétől való függőségüket. Kifejtette, hogy a feltörekvő gazdaságoknak kicsi mozgásterük van, vagy egyáltalán nincs, hogy nagy pénzügyi ösztönző programokat indítsanak.

Ezért az a legjobb, ha fenntartják külső piaci kapcsolataikat, főleg azokkal az országokkal, amelyek végre tudnak hajtani ilyen élénkítő programokat. A szóban forgó régió legtöbb országának nincs választása: egyet tehet, azonnal kezeli a pénzügyi stabilitási gondokat. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: ezeknek a gazdaságoknak arra elegendő forrásuk és lehetőségük van - bár kevés alternatíva közül választhatnak -, hogy kezeljék a válság következményeit, a szegénységet és a munkanélküliséget. A legszegényebb országok számára ez azt jelenti, hogy fenn kell tartaniuk a munkaerőpiaci kapcsolatokat a külfölddel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!