Megbukott az amerikai adósságplafon-emelés

2011.07.31. 20:18 Módosítva: 2011.07.31. 20:43
Az amerikai szenátus nem szavazta meg Harry Reid demokratapárti házelnök által terjesztett törvényjavaslatot, amely az adósságplafon megemeléséről szól. A szükséges hatvan helyett ötven szavazatot kapott.

A törvénytervezet a próbaszavazásnak minősített erőpróbán 50 voksot kapott 49 ellenében. A javaslat elfogadásához 60 szavazatra lett volna szükség a 100 tagú amerikai felsőházban. A voksolásnak voltaképpen már csak áttételesen volt köze az adósságplafon emeléséről folytatott, kompromisszumkereső tárgyalásokhoz. Ezt alátámasztandó a demokrata szenátusi többség sikerét zátonyra futtató republikánus honatyák síkraszálltak az egyezkedés folytatása mellett.

Reid törvényjavaslata értelmében az adósságlimitet 2500 milliárd dollárral kellett volna megemelni, a kiadások 2200 milliárd dolláros, 10 éven végrehajtandó csökkentése mellett.

  A Fehér Ház vasárnapi médiajelentések szerint folytatja a megbeszéléseket a kongresszusi republikánusokkal a kompromisszum elfogadásáról. Mitch McConnell, a szenátusi republikánus kisebbségének vezetője korábban kijelentette, hogy a felek "nagyon közel" vannak a kiegyezéshez. Elmondása szerint a tárgyalások egy mintegy 3000 milliárd dolláros, 10 évre szóló költségcsökkentési csomag elfogadásáról szólnak, amelyek lehetővé tennék a kormányzat számára, hogy két ütemben, 2012 végéig eleget tehessen fizetési kötelezettségeinek.

Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter május 17-én jelentette be, hogy az adósságplafon megemeléséről megkötendő megállapodás hiányában a kormányzat augusztus 2-án fizetésképtelenné válik. A kongresszus a 60-as évek eleje óta 78 alkalommal módosította az adósságlimitet.

Kétlépcsős törvénytervezetet dolgoztak ki azért, hogy az amerikai kormányzat törvényes adósságkorlátja megemelhető legyen, és ezzel az Egyesült Államok elkerülje a technikai fizetésképtelenséget. A korábbi hírek szerint a republikánusok és a demokraták közel voltak a megállapodáshoz, mégsem szavazták meg az előterjesztést. Fontos cél volt, hogy a hétfői tőzsdenyitás előtt megállapodás szülessen.

A Fehér Ház és a törvényhozók az adósságkorlát azonnali, körülbelül egybillió dolláros emelésében, és összesen körülbelül 3 billió (háromezer milliárd) dollárnyi kiadáscsökkentésben egyeznek meg.

Első lépcsőben azonnal levágnak a kiadásokból ugyanannyit, amennyivel az adósságkorlátot emelik, azaz egybillió dollárt, majd a második lépcsőben egy kongresszusi különbizottság javaslatokat tesz további megtakarításokra várhatóan 2 billió dollár erejéig. Ezek főleg a katonai kiadásokat és az idősek egészségügyi programját (Medicare) érintenék. Ezzel a demokrata párt népszerű szociális programokat kockáztat a jövő évi elnökválasztás előtt.

Adósságplafon

A mindenkori, törvényben rögzített adósságplafon az amerikai kormány pénzügyi működésének kerete: a plafonig külön törvényhozási felhatalmazás nélkül vállalhat kötelezettségeket, vehet föl hitelt, de ha a plafont áttöri, akkor onnantól szinte minden centhez külön engedély kell a honatyáktól. A legutóbbi, tavaly februári emelés óta az adósságplafon 14,294 billió dollár. Ehhez képest az amerikai kormány teljes adóssága - a szövetségi kormányzaton kívüli természetes és jogi személyekkel szemben, illetve a kormány által adminisztrált jogi személyekkel szemben - 14.342.865.885.306 dollár és 46 91 cent, azaz kerekítve  
14,343 billió dollár volt már múlt héten csütörtökön az amerikai pénzügyminisztérium utolsó összesítése szerint.

A mostani adósságkorlát-emelés elvi érvénye 2013 elejéig tart majd, azaz átível a jövő - elnökválasztási - éven. Ez a demokraták egyik fő követelése volt. A kormány és vele az elnök pártját alkotó Demokrata Párt, amely a szenátusban többségben, a képviselőházban kisebbségben van, ellenben lemondott az adóemelésről. A republikánusok mereven ellenezték az adóemelést mint a költségvetési deficitcsökkentés egyik eszközét, miközben mindkét párt elengedhetetlennek tartja a hiány meggyőző csökkentését az adósságkorlát emelésének feltételéül.