Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Transparency: Megmarad a korrupciós kockázat a felszámolásokban

2011.10.20. 09:31
A kormánykoalíció módosítana a csődeljárás, a felszámolás és a cégnyilvánosság szabályozásán, hogy csökkentse a visszaélések lehetőségét. Az erről szóló törvénytervezetet a Transparency International Magyarország (TI) jó irányú kezdeményezésnek tartja, ám szerintük rengeteg problémát hagy megoldatlanul.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, a gazdasági társaságokról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
szóló törvényeket módosító törvénytervezettel (pdf) a kormány az eljárások egyszerűsítéséből fakadó visszaéléseket szeretné visszaszorítani.

Szigorodó szankciók

A tervezethez fűzött bevezető szerint a cél a cégtemetők felderítése és felszámolása, valamint a hitelezők elől a cégvagyont eltüntető tulajdonosok  elleni fellépés lehetőségeinek bővítése. Ezért szigorítanak  a szankciókon, a nem működő, kiürített cégeket pedig új eljárással, kényszertörléssel vezetnék ki a piacról.

A tervezetet készítő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium várakozása szerint a csőd- és a felszámolási eljárás gyorsítása illetve a szigorodó szankciók az állam és a magánhitelezők számára is könnyebbé teszi majd a tartozások beszedését.

Inkább új csődtörvény kéne

A TI szerint a csődtörvény további fúrás-faragása helyett teljesen új jogszabályra lenne szükség. Az 1991-es törvény ugyanis a rengeteg változtatgatás miatt mára elvesztette a koherenciáját, és eltérő bírósági állásfoglalások, jogértelmezések alakultak ki. A korrupcióellenes civil szervezet szerint a zavaros jogszabályi háttér növeli a  fizetésképtelenségi eljárások korrupciós kockázatát.

A TI úgy látja, a jogszabályt mentesíteni kell a belső ellentmondásoktól, azaz világossá kell tenni, hogy mi az eljárás célja, illetve a szereplőknek milyen jogai és lehetőségei vannak. Ezt az elvárást a terevezet csak részben teljesíti.

Marad a köd a hitelezői képviseletek terén

A TI üdvözlendőnek tartja például, hogy a hitelezők által választott képviselő jogai hasonlóak lesznek a hitelezői választmányéhoz. Ugyanakkor a megmaradó különbségek okai nem tisztázottak, és eldöntetlenül marad az a kérdés, hogy ha adott eljárásban mindkettő jelen van, miként kell dönteni az általuk képviselt hitelezők követeléseiről.

A civil szervezet szerint továbbra is megmaradna a lehetőség, hogy az adós az eljárási mód megválasztásával egyben bíróságot is választhasson, ami korrupciós kockázatot rejt. A hitelezőnek továbbra is csak papíron lenne lehetősége a csődeljárás megindítására, mert a kérelemben olyasmiről kéne nyilatkoznia a bíróságnak az adós tevékenységével kapcsolatban, amiről nem lehet tudomása.

Átgondolatlan a felszámolóbiztosok kinevezése

A TI úgy látja, hogy a KIM szándéka ellenére marad kivetnivaló a felszámolási eljárás átláthatóságával is. A legnagyobb probléma a felszámolóbiztos kinevezése, melynek folyamata, a figyelembe veendő szempontok súlyozása, és a bíróság ezzel kapcsolatos eljárása  továbbra sem lesz transzparens. A civilek szerint alapjaiban kell újragondolni a felszámolóbiztosok kinevezését.

Ennek egyik módja az lenne, ha nem cégek, hanem személyek lennének a felszámolóbiztosok: ez sokkal tisztább felelősségi viszonyokat eredményezne. A TI javaslata szerint a hitelezőket is érdemes lenne bevonni a felszámoló kiválasztásába, mert ők az adós tevékenységének ismeretében a bíróságnál pontosabban tudják megítélni, hogy milyen kapacitásra és szakértelemre lesz szükség.

A vagyonkezelő annyit keressen, amennyit dolgozik

A TI úgy látja, hiába szabályoznák újra a vagyonfelügyelők és felszámolók díjazását, ha az továbbra sem a teljesítménytől, hanem a kezelt vagyon nagyságától függene. Ha – miként az a tervezetben áll – csökken a díjazásuk, az a TI szerint egyértelműen korrupcióra csábít.

A Transparency üdvözli, hogy nő a fizetésképtelenségi eljárás alá kerülő cégek tulajdonosainak és vezetőinek a számonkérhetősége, ugyanakkor hiányolja, hogy ugyanez nem vonatkozik majd a felszámolóra, felszámolóbiztosra. Nincs például tisztázva, hogy milyen esetben kezdeményezhetnék az eljárás érintettjei a felszámoló kinevezésének felülvizsgálatát.

Egy nap társadalmi egyeztetésre

Nincsenek előírások a felszámoló auditálására, sokkal szigorúbban kéne büntetni az általa elkövetett jogszabálysértéseket, kidolgozatlan a számonkérhetősége, és nincs szabály a megbízatása lejártára illetve a felmentésére – írja véleményében a Transparency International.

A tervezet társadalmi egyeztetésére a törvényt előkészítő KIM összesen egy napot biztosított, amit a TI elégtelennek és törvénysértőnek tart.