Így készül a világ első nem orthodox költségvetése

Szekeres Imre azon háborog, hogy Matolcsy az ázsiai autokrata gazdaságpolitikát tartotta kívánatosnak, mert úgy képzeli fenntarthatónak a szociális ellátórendszereket, hogy gyakorlatilag felszámolja azokat. Magyarországot szerinte most a forró tőke finanszírozza, azért, mert itt a nagy országkockázat miatt magasabb a kamat. Ez a tőke azonban egyik pillanatról a másikra kimenekülhet az országból.

Egy, az ülésteremben tartózkodó képviselő szíves tájékoztatása szerint 9:52-kor 36 kormánypárti és 22 ellenzéki képviselő ült a parlamentben, ami már majdnem 15 százalékos részvétel!

A második szocialista vezérszónok Szekeres Imre, aki a Forsyth sagához hasonlította a történteket. "Van egy előterjesztés, egy ezzel ellentétes miniszteri expozé, aztán egy kormánypárti felszólalás, ami aztán teljesen más érveket hoz fel" - mondta. Szekeres bejelentette, hogy az MSZP beterjesztette módosító javaslatait, amelyek Rogán állításával szemben valójában 178 milliárd forintos adócsökkentést jelentenének, a személyi jövedelemadója meg legfeljebb az évi ötmillió forintnál többet keresőknek nőne.

"Hogyan lehetséges az, hogy a munkavállalók jövedelme csökken, az emelkedő járulékok ellenére csökkenő színvonalú ellátást kap" - kérdezte Mesterházy, aki reméli, hogy Matolcsy György nem ezt a költségvetési javaslatot nevezte az elrugaszkodás költségvetésének, hanem valami mást. "Ezt országvédelmi költségvetésnek nevezni merő cinizmus, elrugaszkodni meg ettől a javaslattól kéne jó messzire". Azt kérte, hogy ha nem is az MSZP, de legalább a jobboldali közgazdászok javaslatai alapján módosítsák a költségvetést, hogy fenntartható legyen. "Arra kérjük a kormányt, vonja vissza ezt a költségvetést" - zárta felszólalását.

A jövedelemcsökkenésből következik a negyedik probléma, a társadalmi feszültségek növekedése. Az ötödik probléma, hogy a 750 milliárdos megszorítással kevesebb pénz jut egészségügyre, oktatásra, kultúrára. Az utolsó probléma, hogy a megszorítás bevételtúlsúlyos, azaz 450 milliárd forint adóemelésből jön be, ebből fakadóan jövőre és azután ezermilliárdos nagyságrendben kell majd kiadásokat csökkenteni.

"A tartósan gyenge forint miatt az államadósság elleni háború vesztésre áll" - jelentette ki Mesterházy, aki szerint erről a Fidesz dilettáns kormányzása tehet, ahogy arról is, hogy a benyújtott költségvetés "az elszegényedés költségvetése", ami kizárólag "a magas jövedelműek szűk rétegének kedvez". Állításait hat pontban támasztja alá. Az első, hogy a költségvetés 1,5 százalékkal számol a korábban jelzett 3-6 százalékkal, illetve a reálisan várható -0,5-0,5 százalékkal. Probléma, hogy az adóváltozások miatt a minimálbér szinten tartásához tíz százalékkal kéne azt megemelni, amit viszont a vállalkozások nem viselnének el. Harmadrészt a kormány jelentős adóemelésekkel tömködi a jogokat, ezek közül az áfa emelése felpörgetheti az inflációt és növelheti a feketegazdaságot. Jelentős reálkereset-csökkenés jöhet.

"Azt azonban nem gondoltuk, hogy ezt a kormányzati dilettantizmust alul lehet múlni. Sajnos tévedtem, az előttünk fekvő 2012-es költségvetési javaslat ennek a példája" - mondta Mesterházy, aki szerint a költségvetési javaslat máris megbukott, ezt jelzi a 300 forintos euróárfolyam is, meg az is, hogy a fejezeti köteteket nem támasztották alá számok és nem alapozták meg törvénytervezetek. Megemlítette Domokos ÁSZ-elnök kritikáját is, aki, amikor még nem a parlamentben beszélt, megalapozatlannak nevezte a költségvetést.

Az MSZP két vezérszónokot állított, Mesterházy elnök-frakcióvezető kezdi a bírálatot. Szerinte "propagandával nem lehet elfedni a cinizmust, mégis minden nap ezzel szembesülünk", például nyugdíjvédelemnek hívják a nyugdíjpénzek elvételét, adócsökkentésnek azt, hogy a munkavállalók nyolcvan százalékának emelkedtek az adóterhei, a Fidesz-kormány pedig a Költségvetési Tanács kritikáival szembesülve felszámolta azt. Emlékeztetett rá, hogy a 2011-es költségvetést már februárban módosítani kellett, amire számítani is lehetett, mert már a tervezéskor nyilvánvaló volt, hogy tarthatatlan.

Felszólalása végén az ellenzék alternatív javaslatait bírálta. Elsősorban "a jelenleg legnagyobb ellenzéki pártét", a szocialistákét, akik ugyan csak decemberben mutatják be saját javaslatukat. Az eddig megismert javaslatok alapján viszont az LMP és az MSZP jelentős jövedelemadó-emelést szorgalmaz, ami a nettó jövedelmek drasztikus csökkenésével járna. "Az egyéb kritikák tekintetében visszafogottságra inteném képviselőtársaimat" - mondta annak apropóján, hogy az LMP még a kormány javaslatánál is nagyobb mértékben emelné a jövedéki adót. "Úgy látom, nincs más javaslat, mint hogy térjünk vissza a 2010 előtti adópolitikához és gazdaságpolitikához. Pedig az már megbukott. A jövő kihívásaira nem lehet a múlt válaszaival válaszolni" - zárta felszólalását.

Rogán a költségvetés nagy erényének tartja, hogy a tervezett hiány, ha jól számolja, a nyolcadik legalacsonyabb az EU-ban. "Mi 2011-ben is tudtuk csökkenteni az államadósság mértékét" - állította, bár erre azért a legfrissebb számok alapján nem vennénk mérget. Az államadósság emlegetése remek lehetőséget adott némi elmúltnyolcévezésre is.

"Az egészségügyben szerencsére nincs szükség nagy átalakításokra" - mondott érdekeset Szijjártó Rogán.Magyarország ezek szerint kedvezőbb válaszokat adhat a kihívásokra, mint a környező országok, ráadásul még a családokat is támogatják, és a minimálbér-emelésével már a szegényebbek is igénybe tudják venni a gyermekek után járó adókedvezményeket. Egy minimálbéres például egy gyerek után tízezer forintos keresetnövekedéssel számolhat, de az nem derült ki, hogy havi vagy éves szinten, netán hátralevő életében.

Magyarország "más kihívásokkal kalkulál, mint más országok", mondta Rogán, aki szerint 2010-ben a kormány kedvező nemzetközi helyzetben manőverezte rossz helyzetbe az országot - úgy tűnik, a Fidesz szerint 2010-ben nem volt válság. Mindenesetre most az van, amire a környező országokban "kihívások" születnek, például Romániában csökken a reálbér, Olaszországban adókedvezményeket szüntetnek meg, Portugáliában csökkennek az egészségügyi és az oktatási kiadások, Lengyelországban pedig csökkenek a bérek a közszférában. Szijjártó ugyanezekkel az adatokkal példálózott, talán ugyanabból az anyagból készültek.

Rogán szerint az ellenzék felszólalásaiból úgy tűnhet, mintha mindenre kevesebb pénz jutna, pedig 2011-hez képest 5,8 százalékkal, azaz reálértéken is többet költenek majd a közbiztonságra. Gazdaságfejlesztésre 22 százalékkal több pénz jut, tehát expozéjában Matolcsy tényleg arra gondolt, hogy az előző évi források 122 százaléka jut erre a területre, nem pedig 122 százalékkal több.

"Az egészségügyi járulék jelenleg alig 53 százalékát fedezi az egészségkassza kiadásainak" - tért rá a téma tárgyalására Rogán, aki szerint ezért kell többletadót kivetni a környezetkárosító és egészségkárosító fogyasztásra, és az ebből befolyó bevételekből az egészségkasszát kell hízlalni. A költségvetési javaslat hosszú távon teszi láthatóvá, hogy milyen bevételekből gazdálkodhat az egészségkassza.

Még mindig a szocialisták örökségével küszködik a költségvetés, amire "érdemes mindig emlékeztetni az embereket". A Fidesz alternatív valóságértelmezésében a 2010-es költségvetésben tátongó lyukakról beszél most, és a 2011-es költségvetésről beszél, bár ez most nem a zárszámadás vitája. Van itt szó nyugdíjtőzsdéről, korhatáros nyugdíjak elvételéről, stb.

"Meggyőződésem, hogy ez a költségvetés helyesen teszi, hogy az áfa-növeléséből keletkező bevételeket nem elkölti, hanem tartalékba teszi" - jelentette ki. Amúgy szerinte nem is nagy az áfaemelés, hiszen 2006-ban sokkal nagyobb mértékben emelték az áfát, és a pluszbevételt akkor nem is tették félre. Ezért nem volt 2008-ban tartalék, és ezért kellett a válságban az IMF-hez fordulni. Most bezzeg lesz tartalék.

Rogán Antal nem tudja magát elkülöníteni az adótörvényektől. A költségvetés megértéséhez elsősorban a célokat kell értékelni, az pedig az, hogy az ország felkészüljön a nemzetközi helyzetből fakadó kihívásokra. A válság ugyanis állandó bizonytalan helyzetet teremt, ami miatt kiszámíthatatlan, hogy milyen exportpiaccal, ipari termeléssel számolhatnak. Szerencsére a 2012-es, "valóban országvédelmi költségvetés" kezeli ezeket a helyzeteket, mert tartalékokat képzett, igaz, szerinte csak 300 milliárdot, míg Domokos ÁSZ-elnök szerint 400 milliárd forintot.

A bizottsági vélemények után a vezérszónoki kör következik. Elsőként a fideszes Rogán Antal értékeli a javaslatot, kökemény kritikára ezúttal sem számítunk.

Az LMP az "éhbérért közmunkást program" helyett járulékcsökkentéssel serkentené a munkaerőpiacot, amit ráadásul célzottan, a hátrányos helyzetű régiókban vezetnének be. Szerinte a költségvetés egyetlen erénye, hogy még csak tervezet, ezért lehet rajta módosítani.

"Cudar egy esztendő lesz" - jelentette ki Vágó, aki szerint a realitások nem támasztják alá a kormány makropályatervét, mert nem fog olyan tempóban bővülni a fogyasztás, így nem fog olyan tempóban nőni a foglalkoztatás sem. A nagy vesztes szerinte az egészségügy, először csökken a GDP négy százaléka alá az erre fordított összeg. GDP-arányosan csökken az oktatásra fordított forrás is, az igazságszolgáltatásra hét százalékkal kevesebb jut, amivel szerinte folytatódik "a jogállam kivéreztetése". A kultúra is nehéz helyzetbe kerülhet, és az önkormányzatoktól is forrásokat vonnak el, ezeket is "kivérezteti" a kormány.

Vágó szerint a kormánynak valójában nincs gazdaságpolitikája, mert a célhoz, amit a kormány megfogalmaz, ahhoz a távolkeleti utat, a munkavállalók kiszolgáltatottságának növelését találja megfelelőnek. Az LMP ezzel szemben a "szlovén-skandináv utat" ajánlja, a munkavállalókat megbecsülő foglalkoztatási szerkezetben nagy hozzáadott értékű munkát. "Be kell fektetni a jövőbe", azaz több pénzt kell adni a tanároknak és az orvosoknak, javasolja az LMP.

Az LMP kisebbségi véleményét Vágó Gábor mondhatja el, akinek Nyikos csak 8:32 percet hagyott a harmincból., "Elég lesz az is" - kiabálták be a fideszesek. "Azért külön adjuk elő kisebbségi véleményünket, mert az LMP készített egy saját költségvetési javaslatot, ami majd fel tudja váltani az Orbán-kormány bukott gazdasági politikáját" - mondta, majd "ott fejezném be, ahol Nyikos elnök úr abbahagyta" felkiáltással azzal bírálta a költségvetést, hogy nem stimmelnek a számok.

"Magyari Zoltán forog a sírjában, hogy azok a költségvetési elvek, amiket ő papírra vetett, nem érvényesülnek a költségvetésükben" - mondta Nyikos. Hogy ez változzon, egy tanulmányt ajándékozott Matolcsynak, amit a költségvetési bizottság keretéből finanszírozott és egy akadémiai intézettel készíttetett.

"A nagyerdei stadion talán majd megépül, gondolom ez lesz majd a Patyomkin-falu" - bírálta a sporttámogatásokat, majd az önkormányzati tervekről azt mondta, "egyfajta kiürülési folyamat látható". "Hol lesznek a megyék, a nemesi vármegyék, hol lesz az ellensúly a kormánnyal szemben" - tette fel az anakronisztikusnak ható kérdést.

Nyikos szerint nem ad okot optimizmusra, hogy kevesebb pénz jut a fogászati kezelések támogatására, ahogy az sem, hogy a honvédelmi kiadásokat is visszanyeste a kormány a GDP 0,7 százalékára. "Ez egy ország szuverenitása szempontjából igen szerény összeg" - mondta, majd saját bevallása szerint sem tudott idézni egy mondást. "A kultúra is rendkívül szerény körülmények között fog élni" - mondta, talán ennek apropóján. "Ne csináljunk a fatornyos falukból analfabéták gyülekezetét. A nemzet napszámosai minimálbéren tengődnek" - tért rá az oktatás helyzetére.

Az ugyan igaz, hogy az agrárgazdaság támogatási előirányzata 13 milliárd forinttal nő, de ez nagyon kevés. Nyikos falusi gyerek, ezért "érzelmi meggyőződése", hogy a magyar gazdaság felemelését csak a mezőgazdaság biztosíthatja, nem az Audinál dolgozó "betanított munkások".

"A gazdasági növekedés bizonytalan, és további bizonytalanságot okoz, hogy a felső határon tervezte a kormány" - jelentette ki Nyikos. Probléma még a munkahelyteremtés is, szerinte "rendkívül szerény terv" a kétszázezer startmunkás, akik "ki tudja, hogyan lesznek visszavezetve a gazdaságba". Kifogásolta, hogy az Állami Számvevőszék munkatársai kivételével egyetlen közalkalmazott fizetése sem nő jövőre.

Probléma az is, hogy a költségvetés "az eszközt céllé emeli", mert a hiány csökkentése szerinte csak eszköz. "A cél az lehet a jólét növelése" - mondta. Nyikos szerint baj van az államigazgatás informatikai rendszerével, mert a képviselők csak keresgetik a számokat, mint "Petőfit Barguzinban". Ezután arról beszélt, hogy a GDP elavult mérőszám.

Már csak azért is elfogadhatatlan, mert a nyugdíjak csak az infláció mértékével emelkednek, és nem nagyobb mértékben, pedig az ő fogyasztási szerkezetük más, ráadásul a kormány alultervezte az inflációt. Azért is elfogadhatatlan a jövő évi költségvetés, mert nem derül ki belőle, hogy mi lesz öt, tíz, húsz vagy akár ötven év múlva.

Nyikos összegzése szerint az elrugaszkodás költségvetése valójában az elszegényedés költségvetése, mert Matolcsy javaslata érzéketlen a szegényekkel szemben. "A megszorítás rendkívül relatív fogalom" - mondta, utalva arra, hogy Szijjártó a magyarnál is durvább megszorításokkal példálózva próbált úgy tenni, mintha a 450 milliárdos bevételnövelés és a 300 milliárdos kiadáscsökkentés nem lenne az. "Az az adófilozófia, hogy kevésbé adóztassuk a jövedelmeket, és legkevésbé a vagyont, az szegényellenes filozófia" - mondta. Nyikos szerint az az elv, hogy fizessenek a gazdagok, egy réges régi társadalompolitikai elv. Az egykulcsos adó "neoliberális adónem". A költségvetés a Jobbik és az MSZP szerint "társadalmilag elfogadhatatlan".