Három és fél napig vitatkoznak a képviselők a 2012. évi, országmentő költségvetésen. A nem orthodox módszerekben hívő Matolcsy György nem hazudtolta meg önmagát, a költségvetés optimista számokon nyugszik, az államadósság csökkenésével és százezer forintra lebontott bírságbevételekkel számol. Még az Állami Számvevőszék is a valóságtól elrugaszkodottnak tartja.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A költségvetési bizottságban kisebbségi vélemény is kialakult, ezt egyrészt a jobbikos Nyikos László, másrészt az elempés Vágó Gábor ismerteti. Pikáns, hogy Nyikos a Jobbik és az MSZP véleményét tolmácsolja. A két nagyobb ellenzéki párt minden bizottságban különvéleményt fűzött a javaslathoz, és arra az álláspontra jutottak, hogy közösen utasítják el Matolcsy javaslatát.

  • Mindazoktól, akik a bizottságban is támogatták, tehát a kormánypártoktól.

  • Bár a sajtóteremből csak a parlamenti közvetítés képei látszanak - az új sajtórendszabályok miatt nem áll módunkban a teremből tudósítani -, azok alapján úgy tűnik, hogy valamelyest nőtt az érdeklődés, már vagy húsz képviselő hallgatja a 386-ból a költségvetési törvény vitáját, illetve jelenleg az elmúlt hetek Orbán-beszédeit recikláló Szijjártó Pétert. "Nekünk dolgozó emberekre van szükségünk" - mondja éppen, és a minimálbér-emelés mellett érvel.

  • A Start munkaprogram a "rendkívül kockázatos piaci folyamatoktól függetlenül tud munkahelyeket teremteni", tudtuk meg Szijjártótól, aki ezért az ötletért dícséretet vár a baloldali képviselőktől, mert ez olyan szociális vívmány, hogy az na, még akkor is, ha "nem normális az az ember, aki szerint az így megkereshető nettó 48 ezer forint sok". Az ötlet amúgy nem a kormányé, hanem a népé, mert a nép válaszolta azt a nemzeti konzultáción, hogy a kormány segély helyett munkát adjon.

  • Szijártó gyakorlatilag Orbán Viktor hétfői szavait és a kormányzati kommunikáció sablonjait ismételgeti, ezért most rövid szünetet tartunk.

  • "Ha a költségvetésről kezdünk vitázni, nem spórolhatjuk meg a nemzetközi kitekintést" - kezdte értékelését. A helyzet törékenységét jelzi, hogy Matolcsy mondhatta el az expozét, pedig kedd reggel még úgy volt, hogy ma Brüsszelben lesz a pénzügyminiszteri csúcson, amit időközben lemondtak. A lényeg, hogy az euróválsággal kell terveznünk, és a válság után "új világ jön", aki pedig a régi világ visszatértére számít, az téved. Magyarországnak ki kell használnia azt a versenyelőnyét, hogy a kormánynak kétharmados többsége van a parlamentben.

  • Szijjártó sikerpropagandával kezd, ismerteti, hogy a bizottságok, melyekben a kormánypártoknak jellemzően kétharmados többségük van, jellemzően kétharmados többséggel fogadták el a költségvetés tervezetét.

  • A költségvetési bizottság részéről az alelnök, Orbán Viktor személyi szóvivője, Szijjártó Péter értékeli a költségvetési javaslatot, nem számítunk brutális kritikára.

  • Komoly rizikót jelent a költségvetési hiányra a hektikus állampapírpiac és a gyorsan változó forintárfolyam. Ezt a kockázatot csökkenti az ötvenmilliárd forintos kamatalap és az államadósság bruttó csökkenése. "Ez a legfontosabb mondat volt ebben a beszámolóban, egyben jelzi, hogy alapvetően úgy gondoljuk, a költségvetés jó irányba halad" - mondta. Összességében úgy gondolja, hogy a feladatalapú költségvetés javítja a folyamatok átláthatóságát. "A rend értéket teremt" - zárta felszólalását.

  • Az ÁSZ szerint kockázat az is, hogy az uniós forrásokkal számoló projektek tervezése felülről nyitott, ami pedig a költségvetés és a hiány folyamatos újratervezést vetíti előre - például mert tízmilliárd eurós nagyságrendű bírságokkal elehet számolni az agrártámogatások szabálytalanságai miatt. Az ÁSZ szerint nem állítható, hogy teljeskörű lenne a fedezete az innovációs támogatásoknak.

  • Domokos most a Széll Kálmán Tervben betervezett 550 milliárd forintos megtakarításról beszél, amit szeptemberben még nem tudtak megítélni, mert csupán 162 milliárd forintnyi megtakarítás számai szerepelnek a költségvetésben. A helyzet azóta sem változott. Kockázatot jelent a minisztériumok tervezett 850 milliárdos kiadása is, ennek elszaladását szerinte monitoringrendszer kiépítésével lehetne megakadályozni. Kockázatot jelent a megyei intézmények államosítása is, és a közfeladatok ellátását szabályozó törvények hiányában a számítások összhangja is megítélhetetlen. Az állami vagyonra vonatkozó számok 40 százaléka nem megalapozott, mondta Domokos.

  • Domokos külön megdícsérte a kormányt, amiért minden korábbinál nagyobb, 403 milliárdos tartalékot tervezett a költségvetésbe. Ebből 150 milliárd az országmentő alap, aminek a forrásai ugyanakkor nem teljesen ismertek. Fontos és a költségvetési deficitcél tarthatóságát növeli az a bizottsági javaslat, ami az országmentő alap és a kamattartalék összesen kétszázmilliárdos összegének felhasználását az első kilenc hónapban tiltaná. Kockázatnak tartja viszont, hogy a tartalékokat gyakran tervezhető feladatok finanszírozására kell elkölteni a rossz tervezés miatt, amit zárolás követ, ami aztán a következő évi költségvetést növeli. Ebből az ördögi körből ki kell törni.

  • Az ÁSZ szerint a 2012-es adóbevételek 63 százaléka teljesíthető, 6,8 százaléka viszont nagy kockázatú. Az áfa teljesítését a makrogazdasági környezet veszélyezteti. Mivel ez a legnagyobb tétel az adóbevételekben, kis visszaesése is komoly lyukat üthet a költségvetésen.

  • Dicsérte az egészségbiztosítási alap átláthatóbbá tételét, amit a járulékemelés mellett két új adó, a csipszadó és a baleseti adó is táplál a jövőben. Az ÁSZ elnökének tetszik, hogy a bírságok a jövőben a központi alap részei lesznek - ezért szerepel a költségvetési tervezetben százezer forintra lebontva, hogy mennyi bírságot kell beszedni. Domokos szerint azonban ez garancia arra, hogy a hatóságok ne legyenek érdekeltek a bírságbevételek növelésében, ne ebből finanszírozzák kiadásaikat. Ez már csak azért is jó, mert a bírságbevétellel nem lehet számolni, míg a költségvetési támogatással igen.

  • "A kiadásokat ott tervezik, ahol a felhasználás ténylegesen megvalósul" - dícsérte az egyik fontos változást Domokos. Azt is dícsérte, hogy a nyugdíjalapból a jövőben csak az öregségi nyugdíjakat fizetik majd, és ehhez máshonnan nem kell forrásokat igénybe venni. "Radikálisan csökken a költségvetési támogatási igény, 310 milliárdról 48 milliárdra" - mondta.

  • Domokos szerint a magyar költségvetések rákfenéje, hogy év közben mindig újra kell tervezni azokat. Most újra arra kell figyelmeztetni, hogy a gondos tervezés alapfeltétele a betartható költségvetésnek. Ez a veszély most is fennáll, mert bár Matolcsy szakított a bázisalapú tervezéssel, a többi minisztérium nem. De mert az ÁSZ az előző évek költségei alapján becsléseket készített, javult a költségvetés egészének megítélhetősége. Probléma még, hogy a költségvetés normaszövege nem rendelkezik a költségkeretekről, ahogy az adóbevételek 98,6 százalékáról sem voltak háttérszámítások szeptember végén, bár ezek egy részét azóta orvosolták. Például a fejezeti kötetek azóta többletinformációkat tartalmaznak, például szerepelnek bennük a fejezeti irányszámok.

  • Domokos szerint hiba lett volna, ha a kormány légvárakra, az export bővülésére építve a növekedést is célul tűzi ki, de szerencsére a tervezet immár csak a hiány tartásával számol - bár Matolcsy az imént még a növekedés serkentéséről és az export bővítéséről beszélt.

  • "Arra kerestük a választ, hogy a költségvetés tervezésekor betartották-e a jogszabályokat, elkészültek-e a tervezési dokumentumok, teljesíthetők-e a bevételek. Az egész költségvetés teljesíthetőségéről azonban nem mondtunk véleményt" - mondta. Például azért, mert a makrogazdasági pálya elemzése nem feladata az ÁSZ-nak.

  • "A számvevőszék jelentése nem vitairat, csak egy tervezetről ad állásfoglalást. Célja, hogy véleményével mindaddig javuljon a javaslat, amíg sor nem kerül a végszavazásra" - ismertette vélt feladatát. Az ÁSZ vélemény egyik sajátossága, hogy "feleakkora terjedelmű, mint a korábbi dokumentumok", ezzel azonban szerinte fajsúlyosabbá is vált. A cél, hogy az ÁSZ munkája a lehető legegyszerűbben hasznosítható legyen.

  • A miniszteri expozéra elsőként Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke reagált. A 2010-es költségvetés dicséretével kezdte, reményét fejezve ki, hogy két év múlva a 2012-es költségvetést is dicsérheti majd. Az ÁSZ elég lehangoló véleményt adott a költségvetés eredeti tervezetéről, de az még a szeptember végi állapoton alapult. "Tudjuk, hogy a tervezés egy folyamat, ami nem zárul le szeptember 30-án. Mindez azzal jár, hogy az ÁSZ kritikája hétről hétre, akár napról napra okafogyottá vállhat" - jelezte előre, hogy most már nem fogja szidni a költségvetést.

  • "Magyarország költségvetése stabil, kiszámítható. De egy dolgot még nem tartalmaz. A következő hónapokban minden eszközt meg kell ragadnunk ahhoz, hogy Magyarország gazdasági növekedését serkentsük" - jelentette ki Matolcsy, aki szerint 1,5 százalékos növekedésre "biztosan számíthatunk", de a cél, hogy két százalékra növeljük. "Ehhez elsősorban külpiaci motorok bekapcsolására, egy exportoffenzívára van szükség" - mondta. A növekedésserkentés feltétele pedig a stabil költségvetés. "Aki jövőre akar termést, vessen gabonát, aki tíz év múlva akar termést, ültessen fát, aki örökre, az gyarapítsa az embereket" - idézett zárásként egy kínai mondást. Szerinte ez a költségvetés gyarapítja az embereket.

  • "Ez a költségvetés öles lépéseket tesz a versenyképes közjavakat előállító állam és államháztartás felé" - jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter. "Nem csak gyökeres átalakítás zajlik az államháztartás minden területén, de minden egyes területén töbletet hoz 2011-hez képest a 2012-es költségvetés." Többet költünk egészségügyre, oktatásra, mint tavaly. A bővülés részben uniós beruházásoknak köszönhető. A közbiztonságra is több pénzt költhetnek, ahogy gazdaságfejlesztésre is. Matolcsy a vége felé már azt állította, hogy a gazdaságfejlesztésre 122 százalékkal költünk többet, mint tavaly, de valószínűleg arra gondolt, hogy a tavalyi összeg 122 százalékát költjük majd erre.

  • "Az államnak meg kell erősödnie az olyan folyamatokkal szemben, ahol a piac nem önszabályozó" - jelentette ki. Szerinte az állam meggyengülése miatt veszett el kétmillió munkahely. "Ahol a piac nem tud önszabályozni, például a devizahitelek esetén, ott az állam mellélép, a helyére lép" - mondta. Szerinte minden ország megkezdte az átállást egy olyan gazdaságpolitikára, ami újra felértékeli az ipart és a reálgazdaságot. Ez az alapelv "ebben a költségvetésben már benne van". Benne van az az alapelv is, hogy "mindent támogatunk, ami helyi, hazai, nemzeti". Erősödik minden, ami családi is, mert "Ázsia azért lépett el a Nyugat mellett, mert a Nyugat túlzottan bízik az állami elosztásban". A hitellel szemben pedig felértékelik a megtakarításokat.

  • A negyedik feladat a munkahelyteremtés, amire 132 milliárdot tettek félre, az eddig a segélyekre költött pénzből. Ötödrészt a költségvetés "zárja az adózási kiskapukat", lépéseket tesz az adóbeszedés hatékonyabbá tételére, másrészt a fogyasztási adók emelésével kiegyenlíti a személyi jövedelemadóból kieső bevételeket.

  • Megkezdték az egészségbiztosítási rendszer két lábra állítását is, ez most "másfél lábon áll". "Megkezdtük az egészségpénztár zárását is" - mondta erről. A harmadik feladat, amit a költségvetés teljesít, az az, hogy lehetőséget ad a "valódi egykulcsos adórendszerre való átállásra", amit két lépésben érnek el, tehát jövőre még nem lesz egykulcsos az adórendszer. "Nem akarom megismételni az eddigi vitákat. Igen, a középosztályra kell építeni" - jelentette ki az adópolitika céljáról.

  • A költségvetés feladatközpontú, ezek közül az első a nyugdíjrendszer reformja. "A nyugdíjrendszert két lábra állítottuk" - mondta a harmadik láb levágásáról. A kétlábú nyugdíjrendszer "nagyon nagy érték", mert a legtöbb országban a nyugdíjrendszer "történelmi hiányt" mutat, azaz a jövő kiadásait nem fedezik a befolyó összegek. Bezzeg a magyar nyugdíjrendszer "zár, két lábon áll".

  • Matolcsy szerint 2010-ben "azonnali pénzügyi csődöt kellett megelőzni", de idén már volt erő a megújításra, és ennek eredményei 2012-ben már jelentkezni fognak, mert az eredményre kényszerítő törvényeket hamarosan elfogadja a parlament. Áttérünk például a német típusú duális szakképzési rendszerre, és képesek vagyunk az uniós források gyorsított lehívására is, így "képesek vagyunk a Széll Kálmán Terv 82 százalékos teljesítésére".

  • Matolcsy a foglalkoztatás 1 százalékos bővülésével és a munkanélküliség jelentős csökkenésével számol. "Kétszázezer új munkahellyel számolunk a Start munkaprogram keretében" - mondta. Azt viszont "még nem lehet megmondani, hogy a foglalkoztatás és a munkanélküliség milyen arányban lesz", de Matolcsy javulásra számít.

  • A költségvetést 4,2 százalékos inflációval tervezték. "Itt kockázat van, erre figyelmeztetett az ÁSZ és a Nemzeti Bank is" - mondta, de el is hessegette, mert "az infláció a költségvetés szempontjából alacsony kockázat": Kockázatot jelent még a gazdasági növekedés is, "mi egy biztonságosnak tekinthető 1,5 százalékos növekedéssel számoltunk", de ehhez a magyar gazdaságot "injekciókkal kell erősíteni". A növekedés már kockázat a költségvetés szempontjából, ezért "mindent meg fogunk tenni, hogy a növekedés legalább 1,5, de inkább 2 százalék legyen", mondta. Ennek érdekében gyorsítanának a befektetéseken, 3 százalékos növekedéssel számolnak, elsősorban az uniós források lehívásának gyorsításával. A növekedést szolgálja az otthonteremtési program is, meg az is, "hogy igen dinamikus külkereskedelmi bővüléssel számolunk". Megtudtuk, hogy Magyarország Németország exportmotorjának része.

  • "A költségvetés számai ismertek" - jelentette ki magabiztosan Matolcsy. Mindenesetre megismételte, hogy az államháztartási hiányt 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentik, de ezúttal nem egyedi forrásokból, hanem strukturális reformokkal. "Ez azt is jelenti, hogy a költségvetésből a kamatfizetés szintje is csökken" - mondta, igaz, nem annyira, mint akarták, mert válság van, és romlik a forint árfolyama. "A magyar költségvetés elsődleges - kamatfizetés nélküli - egyenlege pozitív lenne" - jelentette ki.