IMF: Nézzék meg, másoknak mi sikerült

Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletének vezetője egy budapesti konferencián a már bizonyított, kipróbált megoldásokat ajánlotta a magyar kormány figyelmébe.

A nemzetközi pénzügyi szervezet képviselője ugyan nem támadta közvetlenül a magyar kormány politikáját, de a bevált receptek ajánlásával éppen az ellenkezőjét javasolta annak, mint amiről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter beszélni szokott. Matolcsy ugyanis egy még soha nem látott, nem tankönyvek alapján összeállított gazdaságpolitikára esküszik. Ehhez képest Irina Ivascsenko óva intette a magyar döntéshozókat a kiszámíthatatlan, szokatlan lépésektől.

Ivascsenko véleménye azért különösen érdekes most, mert a magyar kormány a múlt héten váratlanul bejelentette, hogy korábbi terveivel szemben az IMF-hez fordul, és hitelt kér a szervezettől.

Azóta megy a találgatás a magyar és a nemzetközi sajtóban, hogy a hitelkeretért cserébe mit kér, milyen intézkedéseket követel meg Magyarországtól az IMF.

Erre Ivascsenko nem adott választ, még azt sem akarta megmondani, hogy milyen típusú hitelre számíthat Magyarország (a lehetséges változatokról itt olvashat részletesen). Az ugyanakkor rövid előadásából nyilvánvalóvá vált, hogy az IMF ellenzi a szokatlan kormányzati húzásokat.

Pont ez volt a baj eddig is

Ez persze nem meglepetés, Matolcsy György hétfőn is aról beszélt a parlamentben, hogy éppen azért kellett 2010-ben megszakítani a kapcsolatokat az IMF-fel, mert nem engedték volna meg a szokatlan húzásokat. A mostani visszatérés az IMF-hez azonban azt jelentheti, hogy fel kell adnia a kormánynak a 2010-ben felvett irányt.

Ivascsenko csütörtök délután, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének konferenciáján beszélt, ahol a fő téma az első európai szemeszter tapasztalatainak összefoglalása volt. (A szemeszter leegyszerűsítve az EU egyes tagállamainak gazdálkodásának közös ellenőrzése és befolyásolása.)

Ortodoxan tessék elrugaszkodni

Irina Ivascsenko rövid előadásában többször hangsúlyozta, hogy a stabilitás, a kormányzati politika kiszámíthatósága, a hosszú távú tervek mennyire fontosak a növekedés beindításához.

Ezek a konkrétumokat nélkülöző, kontextus nélkül közhelyesnek tűnő megjegyzések a váratlan húzásokkal (végtörlesztés, válságadók, nyugdíj-államosítás) szívesen élő magyar kormányra vonatkoztatva már üzenetként is értelmezhetők.

Az is feltűnő volt, hogy Ivascsenko mennyire egyetértett az előtte beszélő Csermely Ágnessel, aki az MNB képviseletében tartott előadást. Csermely jelezte, hogy milyen sok tekintetben maradt le Magyarország a régió országaitól, és javasolta a Széll Kálmán tervben is foglalt nagy strukturális reformok beindítását, a megszorítások húsz éve tartó örök körforgása helyett.

Van itt sok okos ember

Irina Ivascsenko azt ajánlotta a magyar kormányzat figyelmébe, hogy nézzék meg, hogy máshol a gyakorlatban mi működött, például az inaktívak munkába állítása kapcsán Hollandia tapasztalatait ajánlotta a magyarok figyelmébe.

„Nagyszerű elmék vannak Magyarországon, sok tanulmány készül, sok kutatás folyik, van elég ész az országban a nehéz problémák megoldására” - utalt még arra, hogy vannak magyarországi forgatókönyvek és tervek, amelyek szimpatikusak az IMF-nek.