Katalin
3 °C
9 °C

Matolcsy megfeddte az EU-t

2011.12.05. 16:56
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt mondta Budapesten, hogy Brüsszelnek vétójogot kellene adni a rossz nemzeti költségvetésekkel szemben. Ezzel lényegében egy összeurópai költségvetési tanács állhatna fel. A Corvinuson szerda délelőtt díszdoktorrá avatott német politikus mellett Matolcsy György arról beszélt, hogy az Európai Bizottság kettős mércével mért, amikor kritizálta a magyar terveket.

Wolgang Schäuble német pénzügyminisztert hétfő délelőtt díszdoktorrá avatták a budapesti Corvinus egyetemen, és ebből az alkalomból az egyetem egyik előadójában beszélgetett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel, és a szlovák, a cseh és a román pénzügyminisztérium egy-egy vezetőjével. A programot az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont szervezte.

Schäuble nagyon határozottan kiállt a sokkal központosítottabb EU-s gazdaságpolitika mellett, amiben elvben a többiek is egyetértettek, bár látszott, hogy a részletekről még jó nagy viták lesznek. Megbeszélték az eddigi közösségi erőfeszítések eredményét is. Míg a többség arról beszélt, hogy az európai szemeszter ereje akkor látszik majd, ha tényleg megbüntetik majd a rosszul tervező tagállamokat, addig Matolcsy György szerint a folyamat lényegében megbukott, mert a remek magyar gazdasági mutatók ellenére a bizottság nem látta tarthatónak a magyar terveket. Ez szerinte „kettős mérce”. (Az európai szemeszter egy idén januárban bevezetett EU-s eljárás, amelyben az Európai Bizottság először értékeli az egyes tagállamok következő évre vonatkozó költségvetési terveit, majd az Európai Tanács is megvitatja a brüsszeli bizonyítványokat.)

02
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Wolfgang Schäuble díszdoktori címének átvételekor és az utána következő beszélgetésben is ugyanarról beszélt: Európának nincs más lehetősége, csak az egyesülés folytatása, és ezért a németek mindent megtesznek majd. Ha kell, akkor kevesebb tagállammal építenek ki szorosabb együttműködést, de a tagállamok költségvetéseinek közös felügyelete elkerülhetetlen.

EU 2

Miközben lehetett tudni, hogy hétfő délután a német és a francia kormányfő bejelenti az erősebb Európával kapcsolatos tervet, Schäuble már délelőtt Budapesten egészen világossá tette: azt mindenképpen el kell érni, hogy Brüsszel még hatályba lépésük előtt visszadobhassa a fenntarthatatlannak ítélt költségvetéseket.

Ezt Schäuble alapvető célnak nevezte, és alig burkoltan egy fenyegetést is beépített mondandójába: ha egyes tagállamok vagy az Európai Parlament felvizeznék a tervet, akkor „nagy lesz a csábítás” egy új európai szerződés megkötésére. Még akkor is, ha Németország elsősorban a mostani EU keretein belül, az alapszerződés módosításával akarja elérni célját.

Schäuble szerint fontos, hogy az EU máris egy csomó ellenőrzési garanciát, illetve büntetési lehetőséget beillesztett a rendszerbe (európai szemeszter, hatos jogszabálycsomag), de ha utólag kell büntetni, mindez már kevés. Alapvetően fontosnak nevezte, hogy a rossz költségvetések ne is léphessenek hatályba.

Mindez persze a nemzeti kormányok szuverenitásának jelentős csonkítását jelentené – ahogy erre a szlovák pénzügyminiszter utalt is. Schäuble szerint azonban muszáj lesz jobban együttműködni. „Ha egyedül akarunk mindenben dönteni, akkor ne Európában gondolkozzunk” – figyelmeztette az integráció kritikusait.

Schäuble szerint az is nagyon fontos, hogy ne csak az eurózóna országainak legyen kötelező betartani az új együttműködési szabályokat, hanem a többieknek is, hiszen elvben – Dánián és Nagy-Britannián kívül – az összes EU-tagállam kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére.

Ez egyébként Romániában a pénzügyminiszter-helyettes közlése szerint 2015-ben, Magyarországon Matoclsy szerint 2020 után történhet meg.

Háború vagy béke

Schäuble nem köntörfalazott a sokkal erősebb európai egység ügyében: arra utalt, hogy enélkül az európai országok akár egymásnak is eshetnek. Az 1972 óta képviselősködő veterán politikus felhívta a figyelmet, hogy az európai politikai egység mindig a gazdasági egység mögött kullogott. Mivel sosem volt elég politikai akarat az erősebb összefogásra, ezért a gazdasági integráció húzta mindig maga után a politikai döntéseket.

04

Schäuble szerint ez történik most is. Előbb született meg az elhatározás, hogy a közös pénz jó lenne Európának, de ennek intézményi hátterét csak most kezdi a kontinens kialakítani. Az egység megtartásának fontosságát azzal bizonyította, hogy szerinte Európának soha nem volt olyan boldog korszaka, mint a hidegháború utáni, még most is tartó időszak, amikor minden az összefogásról szólt, a német egység megvalósulásától az EU bővítéséig, és a közös pénz bevezetéséig.

A hallgatóság figyelmébe ajánlotta 1911-et, amikor sokkal optimistábbnak és erősebbnek tűnt Európa mint valaha. Három évvel később mégis kitört az a háború, ami a 20. század későbbi szenvedéseinek eredője volt.

Ezzel utalásszerűen megismételte azt a visszatérő német érvet, ami szerint a béke záloga az erősebb európai együttműködés. Ezt először október közepén mondta ki egészen leplezetlenül Angela Merkel német kancellár a berlini parlamentben, amikor az EFSF (eurósánc) kiterjesztésére kért felhatalmazást.

Sőt, globális értelemben is érvelt Schäuble a világ nagy gazdasági egymásrautaltsága mellett, mert szerinte másképpen hétmilliárd ember nem fog békében megférni egymás mellett ezen a bolygón.

Schäuble azt mondta, hogy máris többet találkozik az EU-s pénzügyminiszterekkel mint a német kormány tagjaival, és ugyan sokszor rosszkedvűen állnak fel egy-egy tárgyalás után, mindig azt gondolja, hogy ezek nagyon fontos találkozók.

A béke stabilizálásán túl is van szerinte oka az európai együttműködésnek: egyedül egyetlen európai ország sem elég erős ahhoz, hogy érdekeit a globalizált világ versenyhelyzetében megfelelően érvényesíthesse.

Schäuble szerint az európai egység kísérlete még folyamatban van. Ebben egytértett vele Matolcsy is, felhívva a figyelmet, hogy az amerikai dollárnak is kellett vagy száz év, mire a világ legfontosabb fizetőeszköze lett. Schäuble azonban erre válaszul azt mondta, hogy a mostani felgyorsult világban nincs ennyi idő, Európa nem topoghat egy helyben, gyors megoldások kellenek.

Matolcsy: Európai növekedési terv kell

Matolcsy szerint Európa meg fogja oldani a válságot, de ez nem lesz gyors, 2020 utánra is elhúzódhat, mire „sikerül elvarrni a szálakat”. A magyar miniszter jelezte, hogy Magyarország támogatja azokat a német törekvéseket, hogy a fiskális unió megvalósítása érdekében akár többsebességessé váljon Európa, vagyis legyen akár az eurózónán belül is egy összetartóbb közösség.

Matolcsy György szerint Európának is növekesédi tervre van szüksége – Magyarország számára már készített egy ilyet. A kulcskérdés ugyanis szerinte a munkahelyteremtés és a foglalkoztatottság növelése, mert enélkül úgysem léphet túl a kontinens a válságon. Ehhez pedig az EU-n belül munkamegosztásra is szükség van. Schäuble ebben egyetértett vele, és jelezte, hogy a nagy német autógyárak sem bírnának már megmaradni, ha az olcsóbb munkaerőt foglalkoztató területekre nem szervezték volna ki a munka egy részét.

Matolcsy szerint Európa déli és keleti felén „újraiparosításra” van szükség, ehhez pedig oktatási forradalom kell, aminek alapja a kétszáz éves német szakképzési modell lehet.

„Szürkülő halántékkel nem lehet a fiatal Ázsiával versenyezni” – tette még hozzá, jelezve, hogy az oktatási forradalom mellett foglalkoztatási fordulatra is szükség lesz.

A közelmúlt hibái

Schäuble önkritikusan beszélt a 90-es évekről, amikor a deregulációban és a piac mindenhatóságában bízott maga is, és a német állam sem tartotta be a maastrichti kritériumokat. Szerinte mára világossá vált, hogy erős szabályok nélkül semmi sem működik, a pénzpiacok majdnem teljesen tönkretették magukat megfelelő korlátok hiányában.

03

Kritizálta ugyanakkor azokat az eurózónabeli országokat, amelyek nem figyeltek versenyképességük javítására. Pedig nagy lehetőséget kaptak szerinte azzal, hogy a korábbi magas kamatok helyett az euró bevezetésével sokkal olcsóbban juthattak pénzhez. Arra is utalt, hogy tanulhattak volna az NDK példáján a német egyesítés után, hogyan kell versenyképessé tenni egy gazdaságot. (Schäuble az egyesítésért felelős miniszter is volt.)

Dan Lazar román pénzügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy morális hiba volt országának hitelekből fieztéseket és nyugdíjakat emelnie, és a mostani megszorítások után muszáj felelős költségvetéseket összeállítani.

Matolcsy az európai szemeszter bukásáról beszélt

Thomas Zídek cseh pénzügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy az eddigi közös gazdasági kormányzás érdekében bevezetett intézményeknek akkor látjuk az értelmét, ha a fenntarthatatlannak tartott nemzeti költségvetések tényleg retorzióval szembesülnek. Szerinte Magyarország esetében például kíváncsi lesz, hogyan kezelik majd a kritikákat. Majd hozzátette, hogy Csehországgal szemben is elképzelhetőnek tart brüsszeli kifogásokat, de ez őt csak komolyabb munkára fogja ösztökélni.

Matolcsy György nem volt ilyen megengedő. Szerinte a Magyarországot ért brüsszeli kritikák arra utalnak, hogy az európai szemeszter lényegében megbukott, mert egy olyan országot állítottak pellengérre, amely ezt nem érdemli meg.  Magyarország egyike annak a hét tagállamnak, ahol jövőre tényleg betartják a hiányra vonatkozó maastrichti limitet, és ahol az államadósság is csökkenni fog. Az, hogy ez sem volt elég Brüsszelnek, az szerinte arra utal, hogy kettős mércével mérnek.

Ivan Miklos szlovák pénzügyminiszter viszont jó iránynak nevezte az európai szemesztert, de szerinte még nagyobb európai szigorra lenne szükség. Azt viszont irreálisnak tartotta, hogy új intézményeket, például összeurópai pénzügyminisztériumot hozzanak létre. „Nincs ugyanis európai identitás”, így közös adók és közös költségvetés sem lehet ezért a kontinensen. A mostani rendszerben kell kikényszeríteni a szigorúbb szabályok betartását, vélekedett.

Így például azt javasolta a szlovák pénzügyminiszter, hogy minden országban legyen nagyon szigorú eladósodási plafon.

A román pénzügyminiszter-helyettes lényegében egyetértett szlovák kollégájával, hozzátéve, hogy az egységes szabályoknak mindig a részletei a döntőek. Azt például a románok nem támogatnák, hogy egységes adózási rendszer legyen Európában.

Matolcsy György szerint úgy kellene módosítani a maastrichti szerződést, hogy különböző feltételeknek kelljen megfelelniük a tagállamoknak válság és „boldog idők” esetén.