Nem bérel lakást a magyar

Kevés magyar él bérelt lakásban. Míg Nyugat-Európában fejlett bérlakáskultúra alakult ki – a lakosok 20-40 százalékának nincs saját tulajdonú lakása –, addig Magyarországon ugyanez az arány 9 százalék.

Pedig egy jól működő bérlakáspiac számos gazdasági és társadalmi problémát képes lehet csökkenteni. Lakhatási lehetőséget biztosít azoknak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak saját lakást venni, segíti a munkaerő mobilitását, és a lakást váltóknak átmeneti megoldást nyújtva élénkíti a saját tulajdonú lakások piacát is.

Segít elhelyezkedni

Egy bérelt lakás további előnye, hogy mindig az aktuális igényeknek és anyagi lehetőségeknek megfelelő méretűt, elhelyezkedésűt és minőségűt választhat a bérlő. Ráadásul a váltás költségei jóval kisebbek, mint egy saját tulajdonú ingatlan esetében.

A bérlakás segíti a munkaerő mobilizálódását is. Számos kutatás kimutatta az elmúlt évtizedekben, hogy a kelet-magyarországiak elhelyezkedésének egyik komoly akadálya, hogy nem tudják annyiért eladni otthonukat – ha egyáltalán el tudják adni bármennyiért is –, amennyi pénzből az ország nyugati részén le tudnának telepedni.

Az a biztos, ami saját

És ha már a kutatások: több szociológiai kutatásból kiderül az is, hogy a magyarok a nyugati átlagnál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a saját ingatlannak. Generációk óta él a hit, hogy csak a saját lakás az, ami biztos.

A saját lakás vágya méltó kormányzati támogatásra talált a rendszerváltás után: a bérlakáspiac fejlesztése háttérbe szorult a saját lakás vásárlására ösztönző programokkal szemben. A kilencvenes években az önkormányzati lakások rendkívül kedvező áron való kiárusítása, majd a 2000-es években beinduló államilag támogatott lakáshitelezés egyre több embert tett lakástulajdonossá. A lakásvásárlási trend a 2003-tól felpörgő, olcsónak tűnő devizahitelekkel folytatódott, ez nem csak a költségvetési pénzeket felemésztő kamattámogatott hitelt, de a lakásbérlési kedvet is leváltotta.

Inkább a törlesztőt, mint az albérletet

De ki is fizetett volna havi 50 ezret és rezsit egy 40 négyzetméteres lakásért, amikor kisebb havi részlettel – szinte önerő nélkül – saját lakást is vehetett? Így aztán a bérlakásban gondolkodó befektetők is inkább másban kezdtek el gondolkodni, a piaci bérlakásrendszer maradt gyermekcipőben, a teljes bérlakáspiacnak a 4 százalékát sem éri el az ilyen bérlakások aránya.

Most viszont, hogy a frankárfolyam az egekbe szállt, és a havi törlesztőrészletek megugrottak, már kevésbé tűnik vonzó lehetőségnek a korábban felvett, saját tulajdonhoz segítő devizahitel. A lakástulajdonosok egy része többel tartozik, mint amennyiért a lakását el tudná adni, adósságcsapdába került, amitől lakása eladásával sem tud szabadulni. Szorult helyzetükben egyre többen adnak ki lakásukból egy-egy szobát, vagy lakrészt, és a saját lakásukat eladni kényszerülők is egyre többen mennek albérletbe, miközben az árak is egyre csökkennek.

Nem olcsó

Az albérlet azonban még mindig nem olcsó a magyar jövedelmekhez képest, egy család lakhatásának költségei a havi fizetés felét elvihetik. Az ingatlan.com és az albérlet.hu adatbázisából kiderül, Budapesten 40 ezer forintért átlagosan egy szobás, 25-40 négyzetméteres lakást bérelhetünk. Persze nem mindegy, hogy a lakás melyik kerületben helyezkedik el, bútorozott-e vagy nem. Még fontosabb szempont a rezsi- és fűtési költség – főként táv- és nem egyéni mérős házközponti fűtésnél. Utóbbival a teljes rezsiköltség akár 50 ezer forint is lehet.

Egy három szobás, bútorozott lakás 80 ezernél kezdődik, a kínálat jelentős része még ennyiért is csak 1,5-2 szobás lakásokat jelent, egy 70 négyzetméteres panelt viszont kaphatunk ennyiért. Jobb kerületekben egy kétgyermekes családnak elégséges méretű lakás 100-150 ezer fölött indul. A felső határ a csillagos ég, elhelyezkedéstől és berendezésrtől függően akár 1-2 milliót is fizethetünk havonta a lakhatásért.

Nem csoda, hogy az árakat magasnak tartjuk. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából végzett 2008-as végzett kutatás szerint a megkérdezettek több mint 90 százaléka szükségesnek tartana egy olyan bérlakásrendszer kiépítését, amelyben mintegy 40 ezer forintért bérelhető lenne egy körülbelül 50 négyzetméteres, jó minőségű lakás.

Tervek vannak

A bérlők helyzetén segíthet, ha a kormány ígéretéhez híven valóban megkezdi a bérlakáspiac fejlesztését. Korábbi tervek szerint január 1-jétől a kedvezményes béren kívüli juttatások közé kerülhet a munkavállalók lakhatását biztosító lakások bérleti díjához nyújtott munkáltatói hozzájárulás, valamint levonható lehet a lakások bérbeadását terhelő jövedelemből az ugyanazon magánszemély által fizetett bérleti díj.

Korábbi hírek szerint a nemzetgazdasági miniszter november végéig arra vonatkozóan is javaslatot tesz, hogy a vállalkozások 2012. január 1-jétől gyorsított amortizációval számolhassák el a munkavállalóik számára épített bérlakásokat. Lendíthet a lakáspiacon a kamattámogatott forinthitel visszatérése is.

Van mit tennie az államnak

Az állam egyébként a fejlett országokban rendszerint jelen van a bérlakáspiacon. Bár eltérő modellek működnek az angolszász országokban és Skandináviában, a siker jellemzően inkább a gyakorlaton múlik: a következetesen végigvitt, hosszú távú programok eredményesek.

Magyarországon leginkább az osztrák bérlakásrendszerhez hasonló koncepció kialakítására lenne lehetőség, mondják a szakmabeliek. Ott a bankok, biztosítók, szakszervezetek és önkormányzatok is alapítanak nonprofit bérlakásépítő társaságokat. Ezek az állami költségvetés éves bevételének egy százalékát kapják meg támogatásként, emellett az állam meghatározza, hogy a bérlakásépítő társaság legfeljebb mekkora nyereséget érhet el.

A legalacsonyabb jövedelmű családok lakhatásának biztosítását célozzák a szociális bérlakások, ezek lényegében szociális támogatások. Magyarország azonban ebben a tekintetben is rosszul áll, szociális bérlakáshoz rendkívül nehéz hozzájutni, a teljes állományán belül ezek a lakásoknak mindössze 4–5 százalékát adják.

Több mint százezer eladó lakás Budapest kerületeiben! (X)

Több ezer kiadó albérlet Budapest kerületeiben! (X)