Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Ma már Nyugat-Európában sem építenek 60-70 ezer főnél nagyobb befogadóképességű stadiont, mert a fajlagosan egyre drágább ülőhelyek üzleti kihasználása nehézségekbe ütközik. Mindazonáltal lehet ennél nagyobb stadionokat létesíteni, azonban ilyenkor az üzleti mellett egyéb szempontokat is figyelembe kell venni – mondta Kozma Miklós. A bevételtermelésen túlmutató szempontokat azonban nagyon is konkrétan kell megvizsgálni – utalt a magyarországi stadionfejlesztési programokra is.
Az üzleti hasznosíthatóságot a társadalmi-gazdasági adottságok, a piac mérete és a gazdaság teljesítőképessége mellett a foci színvonala és maga a stadion, valamint az abban elérhető szolgáltatások minősége határozza meg. Mint ahogy az a KPMG tanulmányából is kiderül, az élvonalbeli olasz klubok éppen a korszerűtlen stadionjaik miatt nem teljesítenek úgy az egy ülőhelyre jutó bevétel generálásában, mint ahogy az a piac mérete és a játék színvonala alapján elvárható lenne.
A tapasztalatok szerint a magánkézben lévő, illetve magántőkéből fejlesztett stadionokban a bevételgenerálás nagyobb szerepet kap. Ezt a tényt a magyarországi stadionfejlesztések finanszírozásánál is érdemes figyelembe venni, és az elérhető befektetők véleményét is figyelembe venni - tette hozzá.
A három, napokban nyilvánosságra került magyarországi stadionfejlesztési terv költsége a nemzetközi tendeciákba illeszkedik - fűzte hozzá Kozma. A kérdés azonban az, hogy mivel mindez adófizetői pénzből valósul meg, milyen minőségű és milyen módon fenntartható stadiont és szolgáltatásokat eredményez, különösképpen azért, mert a Puskás Stadion kapcsán felmerült a 35 milliárdos büdzsé például hasonló ülésenkénti költséget jelent - a 40 ezer fős kapacitást figyelembe véve - mint a szeptemberben átadott, nagyon korszerű Juventus stadioné.
A budapesti klubcsapatok kapcsán Kozma megjegyezte, az elemzés szerint az üzleti hasznosíthatóság határa 15 ezres férőhely körül húzódik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
