További Ingatlan cikkek
Bár pesszimista hangulat uralja az ingatlan-, és így a lakáspiacot is, szakértők véleménye szerint mostanra elértük a mélypontot, hangzott el a a VII. Portfolio.hu Property Investment Forum lakáspiac helyzetével és kilátásaival foglalkozó rendezvényén.
Földi Tibor, a Cordia Magyarország Zrt. vezérigazgatója – aki Horváth Áronnal, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont vezetőjével, Déry Attilával, az Otthon Centrum vezető elemzőjéve, illetve Valkó Dáviddal, az OTP Jelzálogbank vezető elemzőjével közösen beszélt az ágazatról – azt mondta: pozitív, de egyelőre nem áttörő változást lát például az új lakások piacán. Horváth Áron ugyanakkor úgy látja, hogy csak az áremelkedés indult be, a használatbavételi engedélyek darabszámának alakulása egyelőre nem mutat biztató képet.
A kényszerértékesítések is egyre jellemzőbbek a piacon – mondja Déry Attila. Elmondása szerint az OC portfóliójának mintegy 10 százaléka végtörlesztés miatti kényszerértékesítés, ami igen jelentős mértékű a korábbi években tapasztaltakhoz képest.
Mint azt a vezető elemző elmondta; ezen ingatlanok esetében a piaci árfolyam és a végtörlesztési árfolyam között akár 20-25 százalékos eltérés is lehet, mely az különbség az alku alapját képezi. Ugyanakkor az, hogy ez pontosan milyen áresést generál egy-egy ingatlan esetében, egyelőre nem ismert, mondta el az elemző.
Ez az áresés ugyanakkor a végtörlesztés miatt egyre nagyobb számban piacra kerülő ingatlanok miatt tovább növekedhet, volumene egyelőre azonban meghatározhatatlan – vélekedett Horváth Áron. Földi Tibor elmondása szerint ugyanakkor a végtörlesztésnek nicsen túl nagy hatása az új lakás piacra.
A rendezvényen felszólaló szakértők egyöntetű véleménye szerint az újra bevezetett szocpol intézménye, illetve a kamattámogatott hitelek mozdíthatják el a mélypontjáról a lakáspiacot. Déry Attila inkább a kamattámogatásban lát nagyobb potenciált, hiszen ez a rendszer – mint mondta – már sikerrel vizsgázott a 2000-es évek elején. Földi Tibor véleménye szerint az ingatlanadó ugyanakkor mind az új, mind a használt lakás piacnak beverheti az utolsó szeget a koporsójába.
A budapesti újlakáspiac 2009-ben elérte a mélypontot, azóta évente mintegy 20 százalékos emelkedést mutat a kereslet – mondja Földi Tibor. Horváth Áron szerint, amint regenerálódik a magyar gazdaság, amint élénkül a foglalkoztatás, nőnek a fizetések, növekedési pályára állhat az ingatlanpiac is. Véleménye szerint ugyanakkor először az új lakások ára, illetve fejlesztések állnak majd növekedési pályára, hiszen ez a szegmens a legrugalmasabb jelenleg a piacon.
Déry Attila szerint most két fontos tényező játszik szerepet a lakáspiac regenerálódása szempontjából. Az egyik a végtörlesztés, a másik pedig a kényszerértékesítések. Elmondása szerint ugyanakkor, ha jól működik a kvótarendszer, akkor nem lesz nagy gond, s növekedési pályára állhat a szektor.
Valkó Dávid pedig hozzátette, hogy 2008-tól 2011. I. félévig országosan 12 százalékos árcsökkenés volt, de ebből az utolsó egy évre már csak 2 százalék jut, tehát lassul a csökkenés üteme. Elmondása szerint a külföldiek valószínűleg azért maradnak még távol a magyar piactól, mert - bár a forintgyengülés őket támogatja - az általuk korábban keresett belvárosi területeken nagy arányú árcsökkenés ment végbe, és így még most sem tartják perspektivikus befektetésnek.
Az OTP Jelzálogbank elemzőjének álláspontja szerint, a szocpolban és a kamattámogatásban benne lesz valószínűleg a "lazítás", szélesebb körre kiterjesztés lehetősége, ha úgy teljesít a gazdaság, tehát idővel egyre inkább hozzájárulhatnak a lakáspiac magára találásához.