Most érdemes lakást venni

Várhatóan a 2011-es év lesz az ingatlanpiaci mélypont, és jövőre elindulhat a kilábalás. Az első félévben élénkülő budapesti újlakás-kereslet bizakodásra ad okot, ugyanakkor jelentősen csökkent a beruházások száma. Országos szinten továbbra is több mint tízszeres az árkülönbség a legolcsóbb és a legdrágább területek között, derül ki az OTP Jelzálogbank Értéktérkép nevű elemzéséből.

Egyre olcsóbb

Országosan, 2008-tól 2011 első félévéig közel 12 százalékkal csökkent az eladott lakások átlagára, ugyanakkor az elmúlt egy évre ebből csak – Budapesten és vidéken hasonló arányú, és a korábbi időszaknál alacsonyabb mértékű – átlagosan 2 százalékos értékvesztés jutott. Területileg mélyebben vizsgálva a különbségek nőnek: míg öt megyében (Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna és Zala) 1-4 százalék közötti áremelkedést mutatnak a számok, addig például Fejér megyében 9,4 százalékos a visszaesés.

Kistérségi szinten továbbra is változatos kép rajzolódik ki: 71 esetben tapasztalható áremelkedés, amely a felénél 5 százalékot meghaladó mértékű. A legtöbb ilyen kistérség Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, míg a legnagyobb mértékű áreséssel sújtott kistérségek közül a legtöbb Veszprém megyében van.

A budapesti irányítószám-körzeteket vizsgálva ugyancsak változatos kép látható: 31 körzet – ebből 13 budai – átlagára csökkent 10 százalékot meghaladóan, míg 11 körzet esetében legalább ilyen mértékű a növekedés, s ezek közül mindössze a 1038-as van a budai oldalon. A 2011. első félévi átlagárak alapján elmondható, hogy Budapest és agglomerációja, a Balaton környéke, illetve a nagyvárosokat tartalmazó kistérségek számítanak a legdrágábbnak.

Nagy eltérések

Kistérségi szinten ugyanakkor nagyobb az eltérés az ingatlanárak között, mint Budapesten. Míg öt kistérség (bodrogközi, sarkadi, encsi, jánoshalmai, lengyeltóti) fajlagos átlagára az 50 ezer forintot sem éri el, tíz esetében ez meghaladja a 200 ezer forintot négyzetméterenként, Balatonföldváron a 300 ezres határt is átlépi. Emellett előfordul, hogy egy megyén belül egymás szomszédságában helyezkednek el a legolcsóbb és legdrágább kategóriába sorolt kistérségek: ilyenek például a lengyeltóti és fonyódi (Somogy), a szobi és váci (Pest), az enyingi és székesfehérvári (Fejér), valamint a pacsai és keszthelyi (Zala) kistérségek párosai.

Budapesten, kerületi szinten a megyeivel majdnem megegyező, 2,2-szeres abszolút árkülönbség van a legolcsóbb (XXI., 171 ezer Ft/m2) és legdrágább (II., 380 ezer Ft/m2) ingatlanok között. Irányítószám-körzeteket vizsgálva ugyanakkor már négyszeres a különbség a csepeli 1211-es (147 ezer Ft/m2) és a 1014-es (589 ezer Ft/m2) irányítószám körzet között. Míg az első kerületi irányítószám körzet a tavaszi OTP Ingatlan Értéktérkép szerint is a legdrágábbnak számított, addig az utolsó helyen akkor az újpalotai lakótelep (1156) állt.

A legdrágább pesti kerület az V., amelyből a 1052-es (357 ezer Ft/m2) körzet számít a legdrágábbnak. Emellett Budapesten az V. kerület az egyetlen, ahol összességében nőtt a forgalom a vizsgált időszakban, ám itt is mindössze 4 százalékkal. Az ár és forgalom változásával leírható piaci működés kettősségét jól példázza a tradicionális pesti belváros és Csepel. Míg az V. kerületben egyöntetűen növekvő forgalom nagyrészt áremelkedéssel párosul, addig a XXI. kerületben jelentős egyidejű ár- és forgalomcsökkenés figyelhető meg.

Jöhet a kilábalás

idei évre vonatkozó statisztikái alapján 2011-ben egyértelmű mélypontról beszélhetünk. A forgalom, az építési és használatba vételi engedélyek száma, az árak, a hitelezés volumene és a hitelportfólió minőségi összetétele mind sokéves, akár évtizedes minimumon áll. Az idei év a bajba jutott hitelesek megmentését célzó programok bevezetéséről szólt, melyek hatása egyelőre nem mérhető, ugyanakkor összességében bizakodásra adnak okot, hogy jövőre elindulhat a kilábalás.