Farkas
2 °C
11 °C

Döbbenet az internetadó

2012.04.20. 19:35
| Módosítva: 2012.04.23. 10:44
Ha az adatforgalom után vetik ki az új távközlési adót, az akár arra is jó lehet, hogy új állami mobilszolgáltató eddig titkolt üzleti információkhoz jusson a piaci konkurenseiről – bár ez csak egy az első meglepetés hatására körbefutott összeesküvés-elmélet piaci forrásaink szerint is, azt jelzi, hogy mennyire értetlenül fogadták az érintett cégek a kormány új ötletét. Az NGM néhány céggel már egyeztetett péntek délután, de a tárca semmilyen részletet nem árult el. Költségvetési szakértők szerint megszorításként értékelhető, hogy a kiadások lefaragása helyett újabb és újabb adóterhekkel próbálják pótolni a 2013-as büdzséből hiányzó mintegy 400 milliárd forintot.

Derült égből a villámcsapásként érte a távközlési cégeket, hogy a kormány továbbra is megadóztatná őket, legalábbis szektorukat, még ha ezúttal már közvetlenül a felhasználókra vetnék is ki a sarcot. A kiszivárgott tervek szerint a kormány a telefonálást és az internetezést akarja megadóztatni, amitől 40-50 milliárd forintos bevételt vár. Az összeg nagyjából megegyezik az Európai Unió által kritizált távközlési különadó összegével, ami évente 61 milliárd forintot hozott a költségvetésnek. Az ágazati adót 2010-ben vezették be, három éven át akarták kivetni a távközlési cégekre, és a kormány eddig nem jelezte, hogy meg kívánná hosszabbítani a hatályát – jövőre az eddigi ígéretek szerint a többi, a bankszektort és a kiskereskedelmi láncokat terhelő különadóval együtt eltűnne.

Iparági kapcsolataink szerint a Nemzeti Gazdasági Minisztérium csak csütörtök délután jelezte néhány érintett vállalatnak, hogy pénteken 14 órakor egyeztetés lesz az új adóval kapcsolatban, de úgy tudjuk, több bizonyosan érintett cég nem is kapott meghívást. Az egyeztetésekről a tárca egyelőre nem nyilatkozik, nem derültek ki részletek az internetadó behajtásának módjáról, de az iparági szakértők szerint ez nem lesz egyszerű.

Újabb bújtatott áfa?

A legegyszerűbb módszer a havi számla végösszegéhez csapott extra adóteher lenne. Ez gyakorlatilag egy bújtatott áfaemelést jelentene. Ám az eddig kiszivárgott információk alapján nem a számla, hanem a használat – lebeszélt percek, letöltött gigabájtok – alapján vetnék ki az adót. A probléma az, hogy a távközlési cégek most nem készítenek nyilvános jelentést minden forgalmukról. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság havi gyorsjelentéséből ugyan kiderül a cégek átlagos netforgalma, ami alapján következtetni lehet az egyes előfizetőkre jutó átlagos havi adatforgalomra, de az sms-ről és a telefonhívásokról nincs ilyen részletes statisztika.

Ezek az adatok üzleti titoknak számítanak, még a cégek tőzsdei jelentésében sem jelennek meg. Évente egy-kétszer közölnek rekordokat, például arról, hogy hány millió sms-ben üdvözölték május első vasárnapján az anyukákat, de erre nem lehet költségvetési terveket alapozni. Ugyanakkor ha mégis adatforgalomalapú lesz az adó, a költségvetésbe befolyt összegekből könnyen lehet majd következtetni az eddig titkolt adatokra.

Ugyanakkor vannak olyan vállalatok, amelyek egyáltalán nem mérik az egy főre jutó adatforgalmat, nekik az informatikai rendszereik átalakítása is komoly terhet jelentene. Igaz, nem úsznák meg ezt olcsón a többiek sem, az összetett számlázási rendszerekbe minden cégnek bele kellene nyúlnia.

A kormány tudhatja, hogy az internet megadóztatásának ötletével darázsfészekbe nyúl, hiszen 2008 nyarán még ők maguk kritizálták ellenzékiként az akkori kulturális tárca hasonló tervét. „Az internetadó – legyen nyílt vagy akár burkolt – teljességgel elfogadhatatlan” – mondta akkor a fideszes Nyitrai Zsolt, aki azóta NFM infokommunikációs államtitkári posztja után a Miniszterelnökség kommunikációs területére váltott át.

Minden felmérés azt mutatja, hogy az internetelérések számának és sebességének növelése jelentősen élénkíti a gazdaságot, hatása a GDP-ben is kimutatható. Ennek felelt meg a Nyitrai vezetése alatt elkészült digitális kormánystratégia is, ami még a szélessáv fejlesztését tűzte ki célul. Az új adóteher ennek az ellenkezőjét érné el, a távközlési cégeket a beruházások visszafogására ösztönözné, vélte egy iparági forrásunk.

Léteznek összeesküvés-elméletek is, amelyek odáig mennek, hogy az így megszerzett forgalmi adatok még jól jöhetnek az állami tulajdonú cégek, a Magyar Posta, Magyar Villamos Művek és Magyar Fejlesztési Bank által létrehozott negyedik mobilszolgáltatónak, hiszen abból részletes piacismereteket szerezhetne.

Matolcsy nem csinált csodát

De nem is érdemes az összeesküvés elméletekig elmenni, ha az adókivetést alátámasztó kormányzati érveket akarunk találni. Az újabb sarc fő oka egyszerűen az, hogy a költségvetésnek nagyon kell a pénz. Brüsszel jó ideje ugrál rajtunk azért, mert szerinte az idei és a jövő évi költségvetésünk is fenntarthatatlan.

Az Európai Bizottság még februárban javasolta, hogy fagyasszanak be közel 500 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós támogatást jövőre, ha az ország nem teljesíti deficitcsökkentési kötelezettségeit. A döntést, amit maga a bizottság is példátlannak nevezett, azért hozták meg az indoklás szerint, mert a magyar kormány nem tudta garantálni, hogy „költségvetése tartósan és fenntartható módon az EB által megkövetelt 3 százalékos GDP arányos hiánytartományon belül marad”.

A kormánynak az új adó bevezetésére tehát azért van szüksége, mert az áprilisban elkészülő konvergenciaprogramban fel kell tudni mutatni azokat a költségvetési kiigazításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy tartsuk a Brüsszel által is elvárt hiánycélt, hogy kikerülhessünk az uniós forrásokat is veszélyeztető túlzott-deficiteljárás alól. Ehhez Brüsszel szerint idén 150 milliárd, jövőre mintegy 400 milliárdos költségvetési lyukat kell eltüntetnie a kabinetnek – utóbbi a különadók kivezetése miatt is ekkora, a GDP 1,4 százalékára rugó falat.

Az idei kiigazítás már el is kezdődött. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter februárban már bejelentett egy 30 milliárdos kiigazítást elsősorban a gyógyszerkassza és fővárosi tömegközlekedés területén, illetve a minisztereit is jelentős takarékoskodásra szólította fel.

2010 újratöltve

Egészen a múlt hétig az elemzői körökben is talány volt, hogy a kormány milyen további egyenlegjavító intézkedésekkel hozakodik elő. Aztán nagyot robbant a hír, hogy pénzügyi tranzakciós adó néven egy szinte megkerülhetetlen sarcot készít elő a kabinet szakértői stábja, amiből legalább 100 milliárd, de akár 250 milliárd forint is befolyhat. Az új adót lényegében mindenki fizetné, az is, aki sárga csekkeken fizeti be a számláit, és az is, akinek bankszámlája van, pénzfelvevő automatát használ vagy bankkártyával fizet a boltban. Az NGM erről az új adóról sem árul el semmit, a kérdések sorát ebben a cikkben gyűjtöttük össze.

A pénteki hírek pedig már a telefon- és internetadótól voltak hangosak: az Origo.hu írta meg, hogy a kormány 50-60 milliárdot remél a telekomcégek ügyfeleinek a megadóztatásából. A pénzt nyilván jövőre szednék be, amikor kifut a telekomcégekre terhelt különadó.

A kormány intézkedéseinek a fogadtatása elemzői körökben elsősorban azért rossz, mert a piac most azt várta, hogy a jövő héten nyilvánosságra kerülő konvergenciaprogramban a kiadáscsökkentő intézkedéseken legyen a hangsúly. Az adóemelésekkel a kabinet lényegében a 2010-ben is sokat kritizált gyakorlatát követi: nem strukturális intézkedésekkel teremt hosszú távon is fenntartható egyensúlyt, hanem újabb adókkal próbál meg költségvetési egyensúlyt teremteni.

Ha a hírek igazak, kommentálták egyelőre név nélkül az új telekomadót forrásaink, lényegében most csak annyi fog történni, hogy a bankok és a telekomcégek által befizetett adót ugyan ígéretének megfelelően kivezeti a kormány, de úgy, hogy a cégek helyett a sarcot közvetlenül a lakosságra terheli rá. A felmerült ötletek a fogyasztás megadóztatásával lényegében kiigazítást, megszorítást jelentenének.

Szintén érdekes kérdés, hogy mindehhez mit szólnak majd Brüsszelben, ahol a tervek szerint Orbán Viktor kedden ül tárgyalóasztalhoz Barroso bizottsági elnökkel. Az Európában nem szokványos gazdaságpolitikai lépések (például a lakosságot terhelő tranzakciós adó) az eddigi tapasztalatok és elemzők szerint nem szoktak pozitív visszhangra találni. Persze lehet, hogy a kényszerhelyzet miatt Brüsszel ezekre az intézkedésekre is rábólint, valójában nem is nagyon tehetne mást. Ezt valószínűsíti, hogy a Bizottság hétfőn és kedden Budapestre látogató képviselői nem arra kérték az NGM-et, hogy dobja ki a terveket, hanem arra, hogy a bevételi várakozásokat pontos számításokkal támassza alá.

A tárgyalásokkal kapcsolatban megkerestük a mobilszolgáltatókat, egyelőre nem kívánták kommentálni az internetadó ötletét.