Business Talks '24
Üzleti konferencia
A héten a parlament elé került a kormány 764 milliárdos megszorítása, amiről jövő hétfőn akár már dönthetnek is. Bár a csomagot a szabályok fellazítása után névleg nem is a kormány, hanem a költségvetési bizottság nyújtotta be módosító indítványként, az jelentősen átírja a jövő évi költségvetést, többek között növeli a tranzakciós adót, megmarad a bankadó, és megszűnik a nyugdíjjárulék-plafon.
A csomagra azért volt szükség, hogy jövőre is a GDP három százaléka alatt tudjuk tartani a deficitet. Bár ez most már az Európai Bizottság szerint is sikerülhet, a szerdai országjelentés szerint csak egy évre elég a csomag. Brüsszel azt várja, hogy 2014-re már 3,5 százalékra is nőhet a hiány. Ez azt jelentené, hogy az uniós bizottság továbbra sem tartja fenntarthatónak a költségvetési hiány csökkentését és a magyar gazdaságpolitikai pályát. Aminek olyan eredménye is lehet, hogy jövőre kerülünk ki a túlzottdeficit-eljárás alól, ami akár uniós források egy részének befagyasztásával is járhat.
A Bizottság, aminek jelentésével Matolcsy György nem ért egyet, egyébként nem csak nekünk, de egész Európának borús jövőt jósol: a munkanélküliség még jövőre is nő, az idei recesszió a korábban vártnál még mélyebb lesz, a későbbi fellendülés bizonytalan, és még az államadósság is nő.
Az mindenesetre biztos, hogy Görögország helyzete nem ad sok okot a bizakodásra: miközben elemzők azon vitatkoznak, hogy az ország idén vagy jövőre veszíti el az eurót, a parlament újabb megszorítócsomagot hagyott jóvá, de még így is akár már jövő héten csődbe mehet az állam. Arról nem is beszélve, hogy az EKB egyik vezetője szerint a válságnak nem lesz egyhamar vége, hiszen az állam még 2020-ra sem tudja kezelhető szintre csökkenteni államadósságát.
De máshol sem áll jól a helyzet: a csehek is megszorító csomagot kapnak, húsz éve nem volt ilyen kevés bankár a londoni bankvilágban, és a frissen újraválasztott Obama is a szakadék szélén egyensúlyoz: miközben új csúcsokat döntöget az államadósság, sokan attól tartanak, hogy a megszorítások recesszióba taszíthatják a gazdaságot, ráadásul 25 millió munkahelyet is kellene teremteni.
Itthon nem csak a költségvetés terén nincsen minden rendben: szeptemberben csúfos hónapja volt az iparnak, az Orbán-kormány hivatalba lépése óta nem volt ekkora, majdnem 4 százalékos éves szintű visszaesés. Az országban ötödével kevesebb új lakás épült, Budapesten 58 százalékos a visszaesés, és két éve nem volt ennyi csőd az országban.
A cégek életét tovább keserítette az NGM fiktív cégek ellen hozott elhibázott szabálya, ami miatt tisztességesen működő cégek ezreit is bezárathatták volna. A minisztérium cikkünk után elismerte a hibát, és a honlapján jelezte, hogy kijavítaná a szabályt. De az adóhatóságra is panaszkodnak a cégek: a NAV az innovációra költő cégeknél kutakodik, és a minősítésen sok, valódi kutatást végző vállalkozás is elbukott. Az elmeszelt cégek szerint a rendszer rossz, és valójában csak pénzbehajtás folyik.
Mindeközben a csődbe ment soltvadkerti takarék elnöke előzetesbe került: a panamai céggel, kusza üzleti kapcsolatokkal, milliárdos utalással tarkított ügy kapcsán öt embert gyanúsítanak különösen nagy kárt okozó csalással. Állami földügyben is újabb gyanús ügyre derült fény: az Orbán-kormány két államtitkárának, köztük L. Simon Lászlónak a szomszédja is nyert állami földpályázaton.
Nem állt jól a helyzet a tőzsdéken sem, a BUX majdnem 200 pontot veszített az értékéből. A vezető papírok közül csak a Richter és a Magyar Telekom tudott valamennyit erősödni, az OTP és a Mol is veszített az értékéből múlt hét óta.
45. heti záró | 44. heti záró | |
BUX | 19 050 | 19 220 |
OTP | 4 061 | 4 150 |
Mol | 18 700 | 18 990 |
Richter | 41 000 | 40 780 |
Magyar Telekom | 413 | 405 |
Ezek mellett az is borzolta a kedélyeket a héten, hogy az állam terve, ami szerint csak az értékük 75-80 százalékán vennék át az önkormányzatok kockázatosnak számító hiteleit, gyakorlatilag egyet jelentene az államcsőddel. Szombaton ezt Orbán Viktor is elismerte, ugyanakkor az egészet spekulációnak nevezte.
Pedig a bankok már amúgy sincsenek jó passzban, az egész régióból vonják ki a pénzüket, de a kimenekült pénzek 40 százaléka Magyarországról ment el. Az EBRD szerint Kelet-Európának is bankunió kell, bár a bizalmatlanságon valószínűleg ez sem változtatna: egy felmérés szerint a magyarok harmada sem bízik a bankokban. Igaz, Görögországban, Spanyolországban és Írországban ennél is rosszabb az arány.
Akármi is történik, a következő hónapban vigasztalódhatunk csokimikulással, amire tavaly ilyenkor 1,4 milliárd forintot költöttünk, és közel 700 tonnát ettünk belőle a többi szezonális édességgel együtt. A gyárak is készülnek, csak Diósgyőrben 1400 tonnányi figurát gyártanak.
Ráadásul a 2011-es Szép-kártyákról is el kéne költeni még néhány száz milliót, amiben segíthet az is, hogy a héten újra érezhetően csökkentek az üzemanyagárak: a benzin 8, a gázolaj pedig két forinttal lett olcsóbb szerdán. Érdemes kihasználni az olcsó bor korszakát is, hiszen jövőre 20 százalékkal emelkedhetnek az árak, miután a tavaszi fagy és a nyári forróság miatt tizedére csökkent a termés, így 2013-ban borhiány alakul ki.
Business Talks '24
Üzleti konferencia