Itt van a világ legmagasabb bankadója

A bankok forrásokat vonnak ki Magyarországról című cikkben írt az FAZ az osztrák Erste Group felmérését, és az alcímben kiemelte, hogy a hitelezés leépítése arányait tekintve „olyan erős, mint Spanyolországban”. A szerző, Michela Seiser cikkében arról írt, hogy 2011 szeptembere és 2012 júniusa között 14 milliárd eurót vontak ki az országból, ami a kelet-európai térségből kivont teljes összeg 40 százaléka.

Az euróövezeti válságállamokhoz képest a régióban mérsékelt a hitelezés leépítése, de "Magyarország a vitatott bank- és hitelpolitikájával leszakadóban van, ami lerontja az egész régió statisztikai adatait".

Magyarország ismét megvágja a bankokat című cikkében belső információkra hivatkozva azt írta, hogy a kormány az önkormányzatok 2,1 milliárd eurós hitelállományát átvállalva a tartozás 25 százalékának elengedését követeli a bankoktól, írja az FTD. A kormány kényszerítő intézkedéseket helyez kilátásba arra az esetre, ha a hitelezők nem hajlandók eltekinteni a kölcsön egynegyedének törlesztéséről - tette hozzá Christian Höller bécsi keltezésű beszámolójában.

Az államcsőd elől menekülünk

A szerző a magyar gazdaság helyzetét ismertetve egyebek között az részletezte, hogy Magyarország „az államcsőd ellen küzd”, és csaknem valamennyi bank veszteséges, aminek mindenekelőtt „a világ legmagasabb bankadója” az oka. A kormány visszavonta az ígéretét, amely szerint 2013-tól megfelezik az adó mértékét - fűzte hozzá Höller.

Magyarország folytathatja a kamatlábak csökkentését a recesszióból való kilábalás érdekében, feltéve, ha azt óvatosan teszi, és nem növeli vele az inflációt - vélekedett a Monetáris Tanács két tagja, akiket a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai üzleti-politikai napilap internetes kiadása idézett.

Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc véleménye - írta a lap - ellentétben áll Simor András jegybankelnök álláspontjával. "A monetáris lazítás nem ördögtől való, jelenleg nem látunk másodlagos inflációs hatást" - mondta Bártfai-Mager.

Ezt egyébként nem sokkal korábban elmondták a Bloombergnek is, azzal együtt, hogy nem látnak inflációs veszélyeket, és Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit nem politikai, hanem szakmai alapon szavazzák le az utóbbi időben folyamatosan. Gerhardt Ferenc azt is hozzátette, hogy 4,5-5 százalékos kamat lenne az "egyensúlyi szint", illetve hogy "nem látja annak a kockázatát, hogy IMF-megállapodás nélkül a magyar piac komoly és állandó nyomás alá kerülhetne".

Zsákutcában

A WSJ cikke emlékeztetett arra is, hogy az IMF/EU pénzügyi támogatásról folytatott tárgyalások az elmúlt hetekben zsákutcába jutottak, annak a médiakampánynak a nyomán, amelyet a hitelezői oldal által a kormány állítása szerint megkívánt feltételek ellen indítottak.

William Jackson, a Capital Economics közgazdásza az amerikai lapnak nyilatkozva úgy vélekedett: tekintettel a kicsiny és nyitott magyar gazdaság súlyos eladósodottságára, Magyarországnak szüksége van az IMF-megállapodásra ahhoz, hogy a jelenlegi szinten tudja tartani a kamatlábakat.