Vergődik a magyar gazdaság

Az idei harmadik negyedévben is recesszióban maradt a magyar gazdaság, derül ki a KSH által csütörtökön közzétett előzetes GDP-adatból (a végleges és részletes adat december 7-én jelenik meg). A gazdaság az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal, míg a tavalyi harmadik negyedévhez képest a nyers adat szerint 1,5, míg  a szezonális és naptárhatásokkal kiigazított adat szerint 1,6 százalékkal esett vissza – közölte a statisztikai hivatal. 

  Szezonálisan és naptárhatással kiigazított negyedéves adatok, %

Év/Negyedév	I.	II.	III.	IV.
2010	101,1	100,4	100,4	100,2
2011	101,4	99,7	100,1	100,1
2012	98,9	99,6	99,8

A KSH gyorsbecslése alapján a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. Az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar teljesítménye nőtt. A visszaesést jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése.

A nemzetközi trendek fokozódnak

A nemzetgazdasági minisztérium közleménye szerint „nemzetközi trendek befolyásolták a GDP alakulását”. A minisztérium azt is írta: „a magyar gazdaság továbbra sem tudott elszakadni az alapvetően nemzetközi trendek által jelzett növekedési pályától”.

Hogy ez az NGM-értékelés pontosan mit jelent, azt nem tudni. Ami biztos: a magyar gazdaságot leginkább befolyásoló külkereskedelmi partner, Németország gazdasága 0,9 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben. Ez az érték a várakozásoknak megfelel, olvasható.

Az Európai Unió második legnagyobb gazdasága, a francia szintén nőtt a második negyedévben: a francia GDP negyedéves és éves összevetésben egyaránt 0,2 százalékkal emelkedett (igaz, az előző negyedévi adat rontották stagnálásról 0,1 százalékos visszaesésre). A térségi országok közül a csehek hozzánk hasonlóan rercesszióban vannak – szintén 1,5 százalékos volt a harmadik negyedévben az éves szintű visszaesésük –, csökkent 0,6 százalékkal a román gazdaság is, viszont a szlovák gazdaság 2,5 százalékkal nőtt.

A helyzet rosszabb lett

A magyarországi képet is rontja, hogy a KSH szintén átírta az előző negyedéves adatot. Mint a gyorsjelentésben írták, az „ezévi aszálykároknak köszönhetően egyrészt korrigálni kellett a GDP második negyedévi adatát, másrészt az aszály módosította más nemzetgazdasági ágak harmadik negyedévi enyhe pozitív irányú elmozdulását”.

A korrigált adat szerint az idei második negyedévben éves szinten 1,3 helyett 1,4 százalékos, míg negyedéves szinten 0,2 helyett 0,4 százalékos volt a visszaesés. Vagyis a mostani 0,2 százalékos romlás egy, az eddig ismertnél rosszabb bázishoz képest történt meg.

Alulmúlt

A várakozásokat alulmúlta a GDP alakulása – reagált az adatra Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. „A vártnál rosszabb GDP adatért szinte teljes mértékben az aszály felelős, mivel a többi ágazat a várakozásainknak megfelelően teljesített. Az ágazatok mintegy fele stagnált, míg az információ, telekommunikáció, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar teljesítménye növekedett. Ez utóbbi alapján a beruházások a vártnál kedvezőbben alakulhattak a harmadik negyedévben” – írta.

A fenti adatok, illetve az európai konjunktúra alapján a kilátások meglehetősen borúsak – írja a Portfolio.hu is. Amennyiben az utolsó negyedévben lekanyarodik az ipari export, akkor egész évben recesszióban maradhatunk. A jövő év eleji kiigazítások (különösen annak kedvezőtlen szerkezetére való tekintettel) újabb sokkot jelenthetnek, ami miatt néhány negyedévre előre tekintve nem látszik, mitől tudna szemmel látható növekedést felmutatni Magyarország.

Egy gazdaság technikai értelemben akkor kerül recesszióba, ha két egymást követő negyedévben visszaesést mutat negyedéves alapon. Formálisan az előző negyedévben következett ez be: akkor 0,4 százalékkal (eddig 0,2 százalékot mondott a KSH), míg az idei első első három hónapjában 1,1 (eddig úgy tudtuk, 1) százalékkal esett a gazdaság az előző negyedévhez képest (a tavalyi két utolsó negyedév 0,1-0,1 százalékos növekedést hozott a gazdaságban, amit egy 0,3 százalékos visszaesés előzött meg, vagyis lényegében már több mint egy éve leállt a magyar gazdaság növekedése).

Szezonálisan és naptárhatással kiigazított éves adatok  %

Év/Negyedév	I.	II.	III.	IV.	I-II.	I-III.	I-IV.
2010	99,8	101,2	102,2	102,1	100,5	101,0	101,3
2011	102,4	101,6	101,3	101,2	102,0	101,8	101,6
2012	98,7	98,6	98,4		98,7	98,6

Nemcsak negyedéves, hanem értelemszerűen éves visszaesés is jelentős. A nyers adatok szerint 1,5 százalék volt a második és a harmadik negyedéves visszaesés is, és mint látható, a kiigazított adatok szerint még rosszabb a helyzet: a harmadik negyedévben 1,6, az előzőekben 1,4 és 1,3 százalékos volt a hanyatlás. Az idei első háromnegyed évben 1,4 százalékkal esett vissza a gazdaság a kiigazított és 1,3 százalékkal a nyers adatok szerint.

Nem meglepetés

Az eredmény nem meglepő: a Portfolio.hu szerdai összeállítása szerint az elemzők és a szakértők arra számítottak, hogy bár enyhül a gazdaságban a válsághelyzet, a recesszióból nem sikerül kilábalni. A szakértők éves szinten 0,7-1,6 százalék közötti visszaesést valószínűsítettek a harmadik negyedévre, az előrejelzések konszenzusa 1,3 százalékos éves szintű, és néhány tized százalékos negyedéves szintű csökkenés volt.

Igaz, a nulla közeli érték miatt volt olyan elemző, aki azt mondta: a naptárhatás – az, hogy tavaly két munkanappal több volt a harmadik negyedévben, mint idén –, akár pluszba is fordíthatta volna a GDP-változás értékét. Mostanra azonban kiderült, hogy a naptár sem segített Matolcsynak, ahogyan továbbra sem látszik a kecskeméti Mercedes-gyár gazdaságélénkítő hatása.

Az Erste elemzői, a mínusz 1 százalékra számító Árokszállási Zoltán és Nyeste Orsolya viszont úgy fogalmaztak: a háztartások fogyasztása valószínűleg enyhén tovább mérséklődött negyedéves szinten, a beruházásoknál némi reményt adhat a viszonylag jó júliusi építőipari statisztika, de augusztusban már érdemi romlás volt. A gépberuházások alakulása kérdéses: a nagy autóipari beruházások segíthetnek továbbra is, azonban a gazdaság egyéb szegmenseinél valószínűleg tovább folytatódott a beruházások gyengélkedése, emelték ki az Erste szakértői is.