Bruttósítanák a nyugdíjakat?
További Gazdaság cikkek
- Milyen válság? Karácsonyra úgy vásárolunk, mintha nem lenne holnap
- Megvan, mikor lesznek 2025 legfontosabb gazdasági konferenciái
- Remegve vár a forint egy fontos amerikai döntést
- Nem tudnak versenyezni a BYD-val, egyesülhet két nagy japán autógyártó mamutcég
- Felfordul a világ: vezetők tömeges váltását hozhatja 2025
Bodrogi Józsefnek, a Semmelweis Terv végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszteri biztosnak a megbízatása 2012. november 13-án lejárt, így semmilyen jogosultsága nem volt arra, hogy a kormány nevében bármilyen nyilatkozatot tegyen, közölte a Kormányszóvivői Iroda, miután Bodrogi a Napi Gazdaság konferenciáján a nyugdíjak bruttósításának ötletéről beszélt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma később közölte, nincs a kormány napirendjén a nyugdíjasok társadalombiztosítási járulékfizetésének a bevezetése, sem az egészségügyi szolgáltatási csomag tartalmának szűkítése.
Az egészség ára című konferencián Bodrogi előadásában úgy vélte, a nyugdíjak bruttósításával a nyugdíjasok direkt egészségügyi járulékfizetőkké válhatnak, ez pedig 300 milliárdos forrást teremthet, amiről hiba lenne lemondani.
Amíg a gazdaság állapota nem javul, nincs reális alapja annak, hogy az egészségügyből az elmúlt években kivont 500 milliárd forintot visszapótolják, enélkül komoly gond a rendszer finanszírozása és a fenntarthatósága, mondta.
Magyarországon a nyugat-európaitól eltérő trend mentén mozognak a kiadások, egy szűk 8 százalék körüli sávban GDP arányosan, vagyis csökken a kiadások nagysága és az aránya is. Magyar sajátosság, hogy a közhányad 4,5-5 százalék között alakul. Mindez jól mutatja, hogy a teendő nagyon sokféle, hangsúlyozta az előadó. Elmondta, 2005-2011 között 950 milliárdnyi deficit keletkezett a két TB alapban, vagyis az államadósság ennyivel nőtt ez idő alatt.
Az egészségügyi költségek növekedése részben demográfiai okokkkal magyarázható. A 60 év fölöttiek aránya 1900-2010 között megháromszorozódott, míg a 14 év alattiak száma harmadára csökken. Az egészségügyi kiadásokban az 55 éves életkor az inflexiós pont, onnantól az ellátási költségek rendkívül gyorsan nőnek. 2010-ben a fekvőbetegkassza kétharmadát a 60 év fölöttiekre költötték, mondta Bodrogi.
Szerinte jelenleg 3,85 millió járulékfizető teremti meg a 9,69 millió lakos egészségügyi kiadásait, ami 5-10 éven belül a felosztó kirovó rendszerben nagy problémát fog hozni. A demográfiai trend alól nem leht kibújni, ezért vagy a járulékfizetők körét kell emelni, vagy a szolgáltatási csomagot kell szűkíteni.
"Ki kell nyitni azt a lehetőséget, hogy hogyan fizethetnek a nyugdíjasok direkt járulékot" - fogalmazott Bodrogi, aki szerint ez a nyugdíjak bruttósításával megoldható, ez fedezetet biztosítana a járulékokra, és 300 milliárdos forrást teremthet, amit hiba lenne kihagyni - hangsúlyozta. Jövőre 66 milliárd forintot hozhat a népegészségügyi termékadóból befolyó összeg, de végig kell gondolni a foglalkozásegészségügyből adódó lehetőségeket és a sportbiztosítások rendszerét is - sorolta a forrásteremtés eszközeit.