Oszkó: Jövőre is recesszió lehet

A 2013-as költségvetés rendhagyó tervezési folyamata az ország gazdasági kilátásait, a növekedési esélyeket és az infláció fékezését egyaránt rövidtávú politikai érdekeknek rendelte alá – hangzott el a Haza és Haladás csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az intézet idén is elkészítette Közös kassza néven a költségvetés részletes elemzését.

A közöskassza.hu szerint a költségvetési egyensúly megtartásához a kormány rendre olyan eszközökhöz nyúl, melyek a lehető leghátrányosabban érintik az ország gazdaságának jövedelemtermelő képességét, a beruházásokat, valamint a lakosság jövedelemviszonyait.

Ha a fogyasztási adóemelések, ahogy várható, a legteljesebb mértékben áthárítják a fogyasztókra, a 2013-as infláció elérheti az 5 százalékot. A Haza és Haladás szerint a kormány az előző költségvetésben is nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy többletbevételeket szerezzen az inflációból. Ezért idén is várható, hogy bújtatott formában továbbra is áthárítja a költségeket a lakosságra, így a magas infláció újabb megszorítás lehet.

Oszkó Péter, a Haza és Haladás felügyelőbizottságának elnöke szerint jövőre is recesszióban marad az ország, ők 0,2 százalékot jósolnak. Az export 4,4 százalékkal növekedhet. A kormány igyekszik ellensúlyozni ezeket a tendenciákat, szerinte a munkahelyvédelmi akcióterv és a bankadó is ilyen intézkedés.

Korábban arra számítottak, hogy ötvenezerrel kevesebb állás lesz Magyarországon, ezen a munkahelyvédelmi akcióterv azonban segíthet. Az eurózóna lassulásának költségvetési hatása Magyarországra elhanyagolható. A telekomadóval kapcsolatos jogi eljárás és az e-útdíj. Az önkormányzattól az államhoz vett iskolákban a tanárok béréből vont megtakarításnak nem lehet egyelőre látni a módját, és az sem biztos, hogy ezekre pótlást a költségvetés nem tartalmaz.

Az intézet szerint a kormány által kitűzött 2,7 százalékos költségvetés hiánycél teljesülése attól függ, hogy reálisan feltételezhető-e a az önkormányzatoktól az államhoz vont iskolák bérkeretének tervezett csökkentése, és hogy az EU-IMF megállapodás nélkül is tartósan fennmaradnak-e az államadósság finanszírozásának szempontjából kedvező tőkepiaci körülmények, azaz a kormány továbbra is alacsonyabb kamatszinten tudja-e finanszírozni az adósságait.

Ez utóbbinak szerintük feltétele, hogy se az európai adósságválságban, se Magyarország külső megítélésében ne álljon be hirtelen negatív fordulat. Ha mindezek a feltételek teljesülnek, akkor a megcélzott költségvetési egyenlegjavulás ugyan bekövetkezik, de elmondható, hogy a kiigazítás választott módjának ára az infláció és a gazdaság további visszaesése. A tervezett költségvetési politikai még a lehető legkedvezőbb esetben is aránytalan áldozatokat követel az ország növekedési kilátásaiban és a lakosságtól.

Oszkó elmondta, hogy a Bajnai-kormány idején, amikor ő pénzügyminiszter volt, kifejezetten sikeres válságkezelés zajlott, és emiatt állt be a magyar államadósság az uniós átlagra. Úgy, hogy szerinte már világosan látható: sok fideszes vezetésű önkormányzat az országos átlagnál is jobban eladósodott. Azt is elmondta, hogy ő nem szeretne ismét pénzügyminiszter lenni.

Az Együtt 2014 gazdaságpolitikai programjáról azt mondta: azt az együttműködésben résztvevők állítják majd össze, az egyeztetéshez a Haza és Haladás már készíti a saját elemzéseit, amik várhatóan az év végére elkészülnek majd. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője elmondta, azzal számolnak, hogy nem lesz IMF-megállapodás. Viszont azt sem várják, hogy 2013 végéig  a kormány leépítené az MNB devizaadósságát.