Szörnyet szül a kormány

Ha a parlament elfogadja a hivatal jogköreinek kibővítéséről szóló törvényjavaslatot, akár rendőri segítséggel, előzetes bejelentés nélkül razziázhat, kérhet másolatokat cégek szervereiről, kutakodhat üzleti, banki titkokban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős államtitkárának, Győri Tibornak az irányítása alá tartozó Kehit egy olyan ellenőrző szervvé fejlesztenék, amely bizonyos értelemben még az adóhatóságnál és a számvevőszéknél is nagyobb szabadságot kapna, mindezt közvetlen kormányzati irányítás alatt.

Szinte bárhol kutakodhatnak

A hivatal eddig a költségvetési körön belül vizsgálta az állami pénzek felhasználását. Ellenőrzési hatáskörét azonban most kiterjesztenék valamennyi olyan gazdasági társaságra, amelyben az állam közvetlenül vagy közvetve jelentős, vagyis legalább huszonöt százalék plusz egy szavazat részesedéssel rendelkezik, vagy rendelkezett az ellenőrzéssel érintett időszakban. A törvénytervezet alapján a hivatalnak arra is lehetősége lenne, hogy visszamenőlegesen ellenőrizze azokat a cégeket és azok szerződéses viszonyait is, amelyekben az államnak korábban volt jelentős részesedése, a Kehi ellenőrzési jogköre ugyanis nincs időbeli korláthoz kötve.

Ezt érdeklődésünkre megerősítette a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) is, azonban közölték, a javaslatból egyértelműen következik, hogy a Kehi csak azokat az ügyleteket vizsgálhatja, amelyek a hatáskörét megalapozó jelentős állami társasági részesedés fennállása alatt jöttek létre. Az állami társasági részesedés megszerzését megelőzően vagy annak eladását követően kötött ügyletekre a Kehi ellenőrzési hatásköre nem terjed ki, így a cégek ezzel kapcsolatos adatait sem ismerheti meg.

Ha a képviselők jelenlegi formájában elfogadják a törvényjavaslatot, a Kehi hatásköre már nemcsak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, állami tulajdonban álló, és a többségi állami tulajdonú cégeket vizsgálhatja, hanem csaknem minden céget, ami valaha kapcsolatban állt az állammal. A javaslat alapján ugyanis a kormány nem csak a jelentős részben állami tulajdonú cégek üzleti adataira láthat rá, hanem az érintett társaságok szerződéses partnereit is külön indokok nélkül előveheti, lényegében ellenőrizhetővé válik szinte minden hazai, vagy külföldi tulajdonban álló társaság, amelyik valaha kapcsolatban állt az állammal.

Másolat a szerverről

A KIM szerint a Kehi ellenőrzési jogköre jelenleg is kiterjed a szerződő felekre, az érintett gazdasági társaságok esetében azonban csak az állami szervvel vagy állami részvétellel működő gazdasági társasággal kötött szerződésből eredő kötelezettségek teljesítését ellenőrizheti, a cég gazdálkodását és működését azonban nem vizsgálhatja, ennek megfelelően annak üzleti vagy egyéb adatait sem ismerheti meg.

Csakhogy kérdés, hogy néz majd ez ki a gyakorlatban, hiszen a törvényjavaslat szövege szerint a hivatal fizikai tükörmásolatot készíthet a cég adathordozóiról, átvizsgálhatja az üzleti adatokat. Aki nem működik együtt, az nemcsak bírságot kap, hanem az adószámának felfüggesztését is kezdeményezhetik. Ha az ellenőrzött vállalat akadályozza a helyszíni ellenőrzést, a hivatal munkatársai rendőrökkel az oldalukon térhetnek vissza.

Egyrészt kevéssé valószínű, hogy a tükörmásolat készítésénél kiválogathatóak a kizárólag az állami szerződéshez kapcsolódó adatok, másrészt ha a Kehi azt mondja egy adatról, hogy az szerinte kapcsolódik az adott ügylethez, azt a cég köteles lesz átadni, a hivatal döntését lényegében csak a bíróságon támadhatja meg, addigra azonban már vagy régen felhasználták az adott adatot, vagy ha ellenszegült, felfüggesztették az adószámát.

Indokolni sem kell

A Kehi közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül indíthat keresetet, kérheti, hogy állapítsák meg az ellenőrzött cég szerződéseinek a semmisségét, kérheti büntetőeljárásokhoz kapcsolódó iratok megismerését. Panaszjogot is kapna arra az esetre, ha feljelentését elutasítanák, vagy az általa kezdett nyomozást felfüggesztenék.

A hivatal akkor is vizsgálódhat, ha az állam akár közvetve is sértettnek minősül. Az általa indított polgári jogi perek kiemelt jelentőségű pernek minősülnek majd, így az általános szabályoktól eltérő rendelkezéseket kell rájuk alkalmazni, például rövidebb eljárási határidők, korlátozott jogorvoslat, a tanú az elfogultsága tekintetében nem tagadhatja meg a tanúvallomást. Az eljárás megindításáról az ügyfelet nem kell értesíteni, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

A szervezetnek egyébként eddig is számos komoly jogosítványa volt: az adóhatósággal, a számvevőszékkel vagy PSZÁF-fel együttműködve eddig is bekérhettek adatokat, ha fel tudtak mutatni igazán nyomós indokot erre. A mostani törvény elfogadásával viszont lényegében indok nélküli lehetne vizsgálódni. Különösen aggályos, hogy a hivatal célhoz kötöttség nélkül kezelheti az adatokat, a megerősített szuperszerv jogosulttá válhat a személyi adat- és lakcím-nyilvántartásba felvett adatok igénylésére.

Indokolt-e mindent tudnia?

Révész Balázs, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) főosztályvezetője az Indexnek azt mondta, szerinte nem kellően alátámasztott a törvényjavaslatnak az a része, amely a nyomozó hatóságokhoz és a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz hasonlóan teljes hozzáférést kíván biztosítani a Kehinek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataihoz, ugyanis ez nyilvánvalóan nincs összhangban a hivatal törvényes feladatkörével.

Kérdéses, hogy egyáltalán indokolt-e bármilyen hozzáférést biztosítani a személyi alapnyilvántartáshoz. Ha igen, akkor sem érthető, hogy mi szükség lehetne a kormányzati ellenőrzés során például a polgárok igazolványszámára, arcképmására, házasságkötésük helyére, vagy az adataikból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzésre.

Visszaüthet a túl nagy hatalom

A törvényjavaslat parlamenti vitáján az ellenzéki pártok teljes egyetértésben tiltakoztak. Hangsúlyozták: támogatják az állami pénzekkel való visszaéléseket feltárását, a kormány azonban szörnyet teremthet a túlságosan erős, indoklás nélkül bármerre kutakodó hivatallal. Kétségtelen, hogy a széles jogkörökkel felruházott Kehi valóban hatékony lehetne bizonyos ügyek felderítésében, azonban a túl nagy hatalma visszaüthet, mondták. Az ügyészségnél és a NAV-nál is szélesebb, kontroll nélküli jogköre lesz a magyar gazdaság szinte valamennyi szereplőjének ellenőrzésére, üzleti adatainak, kapcsolati rendszerének megismerésére, ez pedig rendkívül veszélyes folyamatokat indíthat el.

Az üzleti életben például komoly előnyt jelent, ha valaki olyan iparágak cégeiről tud fontos, belső adatokat megszerezni, ahol akár ő is piacra lépne, könnyebb úgy piacra lépni, ha az egyik nagy vetélytárs minden féltett titkát ismerjük. De a titkos nagyvállalati adatok önmagukban is nagyon értékesek a piacon, a cégek nem véletlenül fordítanak rengeteg pénzt az ipari kémkedés megakadályozására.

Az LMP-s Szilágyi Péter a törvényjavaslat általános vitáján úgy vélte, abszurd esetben a kormány a jövőben a Kehin keresztül olyan cégekben is ellenőrzést tud végrehajtani, amelyekben már nincs is tulajdonrésze. A szocialista Puch László szerint ezek után egyik cég sem szerződik majd szívesen azokkal a társaságokkal, amelyben az állam is benne van, ez a szabály biztosan nem erősíti majd a befektetői bizalmat, és a befektetői hajlandóságot. A jobbikos Nyikos László azt mondta: a javaslat ellentétes lehet a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvényesek közötti különbségtétel tilalmát rögzítő rendelkezéseivel, mivel olyan többlet jogosultságokat ad a kisebbségi részvényes Magyar Államnak, amely más részvényeseket nem illet meg.

Egyenlőbb az egyenlőknél

„A Richter Gedeon Részvénytársaság tulajdonosi szerkezete úgy néz ki, hogy 25 százalék az állam részaránya, ezt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Részvénytársaság birtokolja, amely viszont százszázalékos állami tulajdonban van, tehát ott van a kormány. A Richter 63 százaléka külföldi befektetők kezében van, 12 pedig belföldi befektetők kezében, tehát magáncégek, magánszemélyek kezében. Mit fog szólni a 63 százalékos pakettet birtokló külföldi befektető akkor, amikor a 25 százalékos pakettel rendelkező kormány a különleges jogait fogja érvényesíteni azon döntésekkel kapcsolatban, amelyeket az igazgatótanács vagy más szervezetek hoztak” – vetette fel a számvevőségi és költségvetési bizottság elnöki tisztét is betöltő Nyikos.

Ráadásul a Fidesz által hozott új számvevőszéki törvény már felhatalmazza az Állami Számvevőszéket arra, hogy ellenőrizhesse azokat a vállalkozásokat, amelyek teljes vagy részbeni állami tulajdonnal gazdálkodnak. A cég belső ellenőrzésben ott van egyrészt maga a belső ellenőri apparátus, másrészt az fb-be és az igazgatóságba is delegálja a kormány a maga embereit. De sem a számvevőszék, sem a felügyelőbizottság, sem a Kehi eddig nem rendelkezett hatósági jogosítványokkal, nem szankcionálhatott. „Összekeveredik a szakhatósági funkció a pénzügyi ellenőrzési funkcióval” – vélekedett Nyikos.

„A jogi aggályaikat mindenképpen alaposan megvizsgáljuk” – nyugtatta ellenzéki képviselőtársait a fideszes Répássy Róbert az általános vitán. Azonban azóta sem nyújtottak be olyan kormányzat módosító javaslatot, amely az agályokra adott volna választ. Bár a kormánypárti képviselők többször hangsúlyozták, a javaslat célja semmiképpen sem az, amit az ellenzéki képviselők vádként megfogalmaztak, a parlamenti vitán tételesen nem cáfolták felvetéseiket.

Harc a korrupció ellen

„Ha visszaemlékszünk a 2008-as, 2009-es évre, Magyarország nagyon erőteljesen visszacsúszott a korrupció ranglistáján, és ez is szükségessé teszi azt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogköreinek bővítése megfelelően megtörténjen, és igenis, egy szisztematikus, erőteljes ellenőrzési rendszeren keresztül lehessen feltárni azokat a visszaéléseket, amelyek kapcsán a nemzetközi mércével is annyira hátrasoroltak bennünket” – indokolta Ékes József fideszes képviselő, miért van szükség az ellenőrző szerv jogosítványainak ilyen mértékű kibővítésére.

A teljes igazsághoz hozzátartozik: a korrupciós rangsorban az utóbbi tíz évben valóban szinte folyamatosan egyre hátrébb kerülünk. Az ezredforduló 31. helye volt a legjobbm, mára az 54. helyen vagyunk. Azonban a Transparency International által mért adatok szerinti korrupciós besorolásunk inkább ingadozó. (Az 1-10-es skálán az alacsony érték jelenti a korrupt országot.)

Míg az első Fidesz-kormány idején kicsit jobban álltunk, Medgyessy alatt kicsit rosszabbul, majd Gyurcsány idején visszakapaszkodtunk a 2001-es, legjobb szintre. Innen történt 2008 környékén egy kisebb, majd 2010-2011-ben egy jóval nagyobb esés. Ha csak tisztán a korrupciós mutatót nézzük, tulajdonképpen az elmúlt tizennégy évben soha nem álltunk még olyan rosszul, mint most, de a nagy lendületű zuhanás épp 2010-ben kezdődött.

Hogy a korrupció elleni harc leghatékonyabb fegyvere valóban a kormány utasításait követő, mindenhol kutakodó szerv lesz-e, vagy az csak tovább növeli a korrupciós kockázatot egyelőre kérdéses, mint ahogyan az is, végül csakugyan jelenlegi formájában fogadják-e el a törvényjavaslatot. A zárószavazásra jövő héten kerül majd sor.