Ilyen mélyen még sosem volt az ország

Ez történt a gazdaságban az év 47. hetében

2012.11.25. 10:01 Módosítva: 2012.11.25. 11:50
Szomorúan ért véget a hét, de hát mit is várhattunk a fekete péntektől. Ami az Egyesült Államokban tumultussal együtt járó hatalmas leárazásokat jelentett, nálunk történelmi leminősítést. Matolcsy a Coca Colát komolyabban veszi, mint az S&P-t, őt viszont nem veszik komolyan: Európa második legrosszabb pénzügyminisztere lett. Közműadó, pornóadó, összeomló húsipar, bajban lévő ciprusiak, és az ecet, ami 15 milliót ért – ez volt a hét.

A Bokros-csomagnak is jobb megítéléssel mentünk neki, mint ahogy most, a fekete péntek estéje óta áll az ország a legnagyobb hitelminősítőnél. A Standard & Poors akkor döntött úgy, hogy az ország eddigi BB+ minősítéséből elvesz egy pluszt, így az adósságbesorolásunk BB-re változott. Szerencsére egy mínuszt is elvettek, így a korábbi negatív kilátás stabilra változott, vagyis nem várható még további leminősítés.

Mondjuk még szerencse. Az S&P 1992. április 20-a óta figyeli a magyar államadósságot – akkor a devizásat kezdték minősíteni, 1996 őszén a forintosat is, a kettő 2005 májusa óta kap azonos besorolást –, és azóta még sosem fordult elő, hogy a befektetésre ajánlott és a spekulatív (bóvli) kategória lenti határán lévő BB+ besorolásúnál rosszabb legyen az ország. Most előfordult, így az európai országok közül a lényegében lélegeztetőgépen tartott görögökön túl már csak Szerbia, Ukrajna, Fehéroroszország és Bosznia-Hercegovina hitelminősítése rosszabb a miénknél.

Hogy kell-e emiatt aggódni? Gazdasági értelemben nem, ahogyan ezt a piaci folyamatok is jelezték: alig több mint egy százalékkal gyengült a forint az S&P lépése nyomán; az euró ára a 279 körüli szintről 282,5 forint környékére emelkedett. És politikai szempontból? Ha leminősítenek, előrehozott választás kell – mondta korábban a Fidesz. És hát leminősítettek. Igaz, a figyelmeztetés 2008 nyarán hangzott el, és hát végül is előrehozott választás nem lett, csak irdatlan világgazdasági válság, így nagyot változott a világ négy év alatt.

Olyan nagyot, hogy a Fidesz szerint ma már nem is kell törődni ezzel az egésszel. Matolcsy György szerint a Coca Cola pontosabb képet ad a magyar gazdaságról, mint a komolytalan S&P, amivel nem is kell törődni. Volt olyan londoni elemző is, akit meglepett a leminősítés, de azért többen kiemelték: a recessziós aggodalom és a dugába dőlt IMF-tárgyalás miatt lettünk még bóvlibbak (a héten egyébként nemcsak minket, hanem a franciákat és a ciprusiakat is lejjebb sorolták, utóbbiak az államcsőd felé tartanak, helyzetüket, bár voltak biztató pletykák, végül az egyébként is kudarcos EU-csúcson sem sikerült megnyugtatóan rendezni).

   46. heti záró  47. heti záró
 BUX 18 416 17 870
 OTP 4116 3930
 Mol 17 700 17 295
 Richter 47 000 36 700
 Magyar Telekom 415 399

Az IMF-kudarc persze már korábban nyilvánvaló volt, és a viszony azóta sem javult. Az IMF a kormány csodafegyverét, az őszi, Mont Blanc-nál is magasabb Matolcsy-csomagokat kritizálta, mondván: az intézkedések nem fenntarthatók, nem segítik a növekedést. A tőzsdei árfolyamok árulkodóak: november 2-án még 19 200 ponton is volt a részvényindex, pénteken már csak 17 870 ponton, vagyis három hét alatt 7 százalék volt a vesztesége. Az új adótörvények szinte minden vezető részvénynek fájtak, az OTP egy hét alatt 4,5 százalékot esett, az MTelekom ismét 400 forint alá került, ami szintén majdnem négy százalékos csökkenést jelent. A negyedrészben az állam  kezében lévő Molt a horvátok is gyengítették, bár azt még nem lehet tudni, hogy milyen végleges hatása lesz a Sanader-ügynek a cégre, amely a Sanader-ügyben hozott első fokú ítélet nyomán nemzetközi lépéseket fontolgat.

Ezután Varga Mihály magyar IMF-ügyi miniszter bejelentette, hogy idén már nem lesz IMF-megállapodás, legkorábban decemberben folytatódhatnak a tárgyalások. Közben a vigyázó szemünket inkább az EU-ra vetjük: Matolcsy levelet írt Brüsszelbe, amiben azzal érvel, hogy az újabb csomag mutatja, mennyire eltökélt a kormány, és bár az EU-ban tovább támadják a különadókat, a nemzetgazdasági minisztériummost tényleg megígérte, hogy ezeket kivezetik, de egyébként sincs semmi baj velük.

Bezzeg velünk. A Merrill Lynch részvénypiaci stratégái már a leminősítés előtt azt mondták, hogy Magyarországot el kell kerülni, mert a térség veszélyzónája lehet; a Raiffeisen, bár kivonulni nem tervez, újra is gondolja magyarországi stratégiáját. Bod Péter Ákos szerint nyolc éve egy helyben áll az ország, és ha hinni lehet Oszkó Péter volt pénzügyminiszternek,  akkor jövőre is maradunk recesszióban, mivel a költségvetés aránytalan áldozatokat követel az ország növekedési kilátásaiban és a lakosságtól. Aligha csoda ezek után, hogy Matolcsy György egy hellyel még hátrébb került a pénzügyminiszterek rangsorában, és már csak a spanyol kollégáját előzi meg. Az sem szívderítő, hogy a pénzügyi felügyelet közleményben figyelmeztet arra: a következő hetekben, hónapokban kiszámíthatatlan árfolyammozgások lehetne a devizapiacokon, úgyhogy már csak ezért is érdemes lenne minél több devizahitelesnek a törlesztési könnyebbséget jelentő árfolyamgátra váltania.

Nehézségeink úgyis lesznek jócskán. A harmadik megszorítás a rezsiszámlák emelkedéséhez vezethet, lehet, hogy lőttek a legtöbb utazási kedvezménynek, amivel húszmilliárdot spórolna az állam, és közben a Kehi jogkörének szigorításávalszörnyet szül a kormány (bár a tervezett szabályozás kissé enyhülni látszik).

A sok csomaggal körben bonyolódott az adózásunk, nem csoda, hogy visszaestünk az adórangsorban, és a helyzet még bonyolultabbá vált, már a jogalkotásban is. A közműadót villámgyorsan elfogadták, de azt még a volt államtitkár is újabb igazságtalan tehernek nevezte, így az máris módosulhat, de közbe már változott az értékpapíradó 2014-es terve is. Lehet, hogy bruttósítják a nyugdíjakat, de lehet, hogy nem, igaz, ez nemsoká nem fog sok embert érinteni, hiszen az ország fele sem fizet tb-járulékot. Az arányokat persze befolyásolja az is, hogy egyre kevesebben maradnak itthon, akik fizetnének. A dohánypiacon is nagyhatalom vagyunk a feketézésben, és a sok adóeltitkolás miatt több mint három Matolcsy-csomagnyi pénzt hiába vár az állam, kész csoda, hogy az államadósság 77 százalékra csökkent.

És ami még a héten történt: felröppent a hír, hogy magyar kézbe kerülhet a Bricostore, közben fizetésképtelen lett a Kapuvári Bacon, amely elbocsátotta dolgozóit, míg a húskombinát bírói zár alá került. Az elbocsátások egyébként Gyulai Húskombinátnál is megkezdődtek. A romló helyzetben nem csoda, hogy egyre kevesebbet költünk karácsonykor, közben kiderült, hogy megszűnik az OTP Magánnyugdíjpénztár, és hogy félrevezettek a biztosítás-összehasonlítók, és hogy a Calgon mégsem jobb az ecetnél, ez 15 milliójába fájt a gyártónak. A budapesti reptérnek még többe fájhat, hogy hatalmas Ryanair-leépítés lesz Ferihegyen, igaz, jön az SAS.