Ide kellene igazán a kötelező regisztráció

A forgóajtó-jelenség, a magán és közszférában működő cégek közötti átjárás, teljesen normális egy társadalomban, ám korrupciós veszélyek társulhatnak hozzá – mondta el Rechnitzer Dóra, a Transparency International Magyarország üzleti programok vezetője az intézet erről szóló tanulmányának bemutatóján. A jelenségnek a tanulmány szerint öt fajtája van: a hivatallal való visszaélés, illetéktelen befolyásolás, nyerészkedés, másik oldalra átállás és a szabályzó foglyul ejtése, ám ehhez az interjúalanyok hozzátettek még két esetet: a lekötelezést és a rendvédelmi forgóajtót.

A tanulmány azért fordít különös hangsúlyt az energetikai és telekomszektorra, mert itt a szabályozás intenzitása miatt sokkal szorosabb a kapcsolat a szabályzók és a szabályzottak között, ezért a forgóajtó-jelenség sűrűbben előfordul. Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország vezetőője elmondta, hogy 2011-től hatályon kívül helyezték a lobbizásról szóló 2006-os törvényt. A jogalkotás azonban most sem átlátható, hiányoznak a megfelelő konzultációs mechanizmusok.

Összevagdosni a jót

Szerinte a korábbi törvénynél a jogalkotó látványosan úgy dolgozott, hogy összevágta a jó példákat a nemzetközi gyakorlatból, ám ezek teljesen idegenek a hazai lobbizási gyakorlattól, ezért nem működnek.

A másik most bemutatott, lobbizással kapcsolatos tanulmányhoz 12 mélyinterjút készítettek üzletemberekkel, közigazgatási és civil szakemberekkel, hogy megvizságlják a magyar lobbizási gyakorlatokat. A szabályzandó kérdések között szerintük a legfontosabb, hogy kik a lobbisták, kell-e regisztrálniuk a lobbieseményeket és ezekről milyen típusú jelentéseket kell írniuk.

Felmerült az az ötlet is, hogy csak szövetségek, kamarák és érdekképviseletek lobbizhassanak. Az interjúalanyok többsége viszont úgy gondolja, hogy mivel Magyarországon mindenki lobbizik, ezért a szabályozás az összes olyan cégre vonatkozzon, akik ilyen tevékenységet végeznek.

Kötelező regisztráció

A lobbisták regisztrációjáról minden interjúalany úgy gondolta, hogy kötelezőnek kell lennie. A regisztrációban pedig a TI szerint az eseményt, a lobbistát és az ügyet is lehetne regisztrálni. Ezt pedig mindenképp egy egyszerűen kezelhető online felületen lehetne megcsinálni.

A regisztrációért cserébe könnyebb bejutást kaphatnának a döntéshozó épületekbe, tájékoztatást kapnának a jogalkotási folyamatokról. választ kaphatnának az írásos beadványokra, ráadásul kötelezően meghívhatnák őket a nyilvános bizottsági ülésekre.

Alexa szerint  meg kell találni a szerveket, amik ezt a nyilvántartást végezhetnék. A KIM egyértelműnek tűnne, de sokan jelezték, hogy kormánytól független szervnek kellene ezt csinálnia. A szankciók között pedig a pénzbírság, a feketelista, az eltiltás és a szabadságvesztés is felmerült. Az informális lobbizást azonban szerintük nem szabad szabályoznia, mert az interjúalanyok szerint ez teljesen reménytelen.

Forgóajtón áthaladni

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke elmondta, hogy számára a forgóajtón áthaladáshoz a motiváció a változtatás volt, miután a közszférában a karrierje csúcsára jutott. Az akadémia és az üzleti szféra között választhatott, és az üzleti szféra jobb megoldásnak tűnt. Ő államtitkárból lett a gyáriparosok szövetségének tagja, ezért néhány hónapon belül ugyanannak az érdekegyeztetésnek a másik oldalán jelent meg, ami viszonylag transzparens volt. Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal Versentanácsának vezetője azonban inkább családi okokra hivatkozott, ő úgy gondolta, hogy a közszférában több ideje marad családalapításra, mint az ügyvédi irodánál, ahol korábban dolgozott.

Rétvári Bence közigazgatási államtitkár elmondta, hogy a korábbi lobbiszabályozást azért helyezték hatályon kívül, mert nem működött és álszent volt. Kirakattörvény volt, hivatkozni lehetett rá, de nem működött. Ők inkább a kamarákra és érdekképviseleti szervezetekre támaszkodó megoldást tartanak jónak. Szerinte ez azért is jó megoldás, mert a teljes magyar jogi berendezkedés a német modell alapjaira épült, ez a megoldás pedig szerves része a német lobbikultúrának.