Megtorpant a globalizáció

A világ ma kevésbé globalizált, mint 2007-ben - állítja a DHL globális gazdasági változásokat vizsgáló tanulmánya. A pénzügyi-gazdasági világválság miatt torpant meg a folyamat, ami 2009-ben újra növekedésnek indult, de még nem érte el az öt évvel ezelőtti szintet.

A kutatás a globális kapcsolódások vizsgálatakor négy tényezőt elemzett. A termékek és szolgáltatások határokon átívelő kereskedelmét, a nemzetközi tőkeáramlásoka, az információáramlást (internetes letöltések, külföldre induló telefonhívások), és az emberek utazási szokásait: a tőkeáramlás esett a legnagyobbat, a 2005-ös év 96 százalékán van, a 2007-es évhez képest azonban még látványosabb az esés. A 2007-es szinthez képest a kereskedelem is visszaesett, az utazási kedv és az információáramlás stagnál.

Manapság tehát a legtöbb országban jóval kevesebb a külföldi tőkéből megvalósuló beruházás illetve minden más befektetés, mint öt évvel ezelőtt volt.

De a stagnáló területeken sem áll jól a globalizáció, a kapcsolódások szintje és száma jóval alacsonyabb, mint azt a legtöbben gondolják - tudtuk meg Pankaj Ghemawat professzortól, a kutatás egyik készítőjétől. Elmondta: világviszonylatban a telefonhívások mindössze 2 százaléka irányul a határokon kívülre, az új, internet-alapú technológiákkal együtt sem magasabb ez a szám 5 százaléknál. Az internetes hírfogyasztás tendenciája sem tér el a fentiektől, pedig itt technikai és anyagi akadályok sincsenek: a fejlett országok internethasználóinak összesen 6 százaléka látogat nem hazai híroldalakat, de ez az arány Kínában például csak 1 százalék. A világban a migránsok száma mindösszesen 3 százalék.

A 140 ország globalizáltságát számszersítő DHL-jelentés szerint Magyarország a fenti mutatók súlyozott átlaga alapján a 26. legglobalizáltabb ország, az európai rangsorban a 17. helyen állunk. A jelentés szerint a kereskedelmi exportban vagyunk a legerősebbek: az ország gazdasági méretének arányában a világon a 10. helyen, Európán belül pedig a 3. helyen áll. Ez jelzi azt, hogy az ország nagyon erősen függ az exportpiacaitól, ez a szektor termeli meg a magyar GDP 80 százalékát.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a 2011-es adatokat az egy évvel korábbiakkal összevetve Magyarország a legnagyobb visszaesők között van, ami elsősorban a tőkeberuházások zuhanásával magyarázható.