Anyám, add el a házat, diplomát akarok

Jövő szeptembertől a felsőoktatásba felvett hallgatók nagy része tandíjat fog fizetni. A kormány múlt szerdai, a sajtóban korábban már kiszivárgott koncepció alapján elfogadott döntése értelmében az alapképzésben mindössze tízezer diák tanulmányait finanszírozza jövőre az állam teljes mértékben, negyvenezer leendő hallgató csak részösztöndíjat kap. A kormányzati kommunikáció szerint azonban semmi gond nincs, hiszen a leendő főiskolások és egyetemisták a megújult és roppant kedvező konstrukciót kínáló Diákhitel 2 – lényegében tandíjhitel – segítségével az egész tandíjukat (önköltségüket) kifizethetik, és azt ráérnek majd a diplomájuk kézhez vétele után törleszteni.

A leendő diplomásokat azonban megrogyaszthatja, akár agyon is nyomhatja az, ha diplomájuk megszerzésének teljes költségét tandíjhitelből (Diákhitel 2-ből) fizetik. Önmagában ez egy nagyon kedvező hitelkonstrukció, hiszen a kamata az állami támogatásnak köszönhetően csupán évi 2 százalék. Ha tehát a leendő egyetemistának, főiskolásnak – vagy bárkinek, aki ezt fizetné neki – van elég pénze a tanulmányaira, akkor is jobban jár, ha azt a megtakarítást félreteszi (8 százalék körüli akciós kamatokat kaphat egyszerű bankbetétekre is), és inkább eladósodik.

Akinek viszont nincs pénze, az mindenképpen a tandíjhitelre kényszerül. És ha kellően drága szakra jár, szó szerint is eladósodhat, akár hosszú évtizedekre.

A HÖOK tüntetése tavaly

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Ha megnézzük a legutóbbi felvételi jelentkezések szerint legnépszerűbb szakok listáját, azt látjuk, hogy ezeken a formálisan önköltségnek nevezett tandíj a mostani tanévben jellemzően 200-300 ezer forint egy félévre (vannak intézmények, amelyeknél egy tanévre fix a díj összege, mások akár szemeszterenként is változtathatnak a fizetendő összegen). A legnépszerűbb szakok közül a legolcsóbb a szociológia, illetve a kommunikáció és médiatudományi képzés, itt egy félév 200 000 forintba kerül, de szemeszterenként nem több, mint 250 000 forintnért lehet fizikus, biológus, pénzügyi és számviteli, közgazdász, jogász vagy műszaki menedzseri diplománk. Több mint háromszázezerbe (most 325 000 forintba kerül) szemeszterenként egy gépész- vagy villamosmérnöki diploma megszerzése (a felvételi jelentkezések szerint legnépszerűbb intézményekben).

A legkirívóbb példa azonban ennél majdnem egy nagyságrenddel magasabb tandíjat jelent. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán egy osztatlan, tehát tizenkét féléves általános orvosi képzésben most a félévenkénti önköltség 1 020 000 forint. Ha csak a jövőre is 5 százalék körülinek mondott inflációval növeljük ezt, akkor 2013 őszétől számoljunk 1 070 000 forinttal. Ha később is, csak naptári évenként és csak az inflációval nő ez az összeg – amit a 2013 utáni évektől nagyvonalúan végig 3 százalékosnak számolunk –, akkor a diploma megszerzésekor, 2019 nyarán több mint 14 millió forint lesz a tartozás.

Fotó: Ránki Dániel

A Diákhitel2-ről szóló szabályok szerint az összes adósság nagyságától függ az éves kötelező törlesztési hányad. Ha az adósság meghaladja a négymillió forintot, akkor a jövedelem 11 százalékát kell törlesztésre költeni. Egy februárban publikált felmérés szerint az orvosok mostani kezdő bére nagyjából bruttó 180 ezer forint – ez nagyjából 250 000 forint lesz, mire a törlesztés alapjául számít majd (az első két évben a minimálbér alapján számolják a törlesztőt). Ennek a 11 százaléka 27 861 forint, vagyis havonta ennyi lehet a tandíjhitel törlesztője. Ezzel a kezdőrészlettel 426 hónap, vagyis több mint 35 év alatt tudná kifizetni a hitelt – persze addig a bére is nő, de a tartozás is kamatozik.

A legtöbb szakmában persze korántsem ennyire aggasztó a helyzet. Részben azért, mert maga a képzés is olcsóbb, részben pedig azért, mert a népszerű szakok túlnyomó többségén nem kell tíz félévig tanulni, hanem már hat féléves képzésben megszerezhető a diploma (csak az orvosi és a jogi végzettséghez kell a tizenkét, illetve a tíz szemeszter). Ha a különböző szakok mostani költségeivel, az előbb becsült inflációs értékekkel és a diploma megszerzéséhez szükséges félévekkel számolunk, azt kapjuk, hogy egy jogász nagyjából 2,75 millió forintos, egy gépész- vagy villamosmérnök 2,2 milliós, egy nemzetközi gazdálkodási, turisztikai vagy gazdálkodás és menedzsment szakot elvégző fiatal nagyjából kétmilliós adósság árán szerez diplomát (vizsgadíjakkal, tankönyv, kollégium, albérlet és egyebek költségeivel nem számolva, csak a tandíjjal, hiszen a Diákhitel 2 csak arra igényelhető).

Ha ezekhez a felhalmozott adósságokhoz hozzácsapjuk az egyes szakmákban várható kezdő béreket – szintén éves 5 százalékos átlagos emeléssel kalkulálva –, azt kapjuk, hogy egy gépész- vagy egy villamosmérnök a kezdő fizetése alapján kalkulált törlesztőkkel 5,5-6,5 év alatt nullázhatná le a diploma megszerzésekor fennálló tandíjhitel-tartozását. Egy pszichológusnál ugyanez az érték meghaladja 10 évet, de a turisztikai szakon végzettek, a jogászok és a szociológusok esetében is több mint 9 évről van szó.

A helyzetet emellett jócskán enyhíti, hogy a szerdai kormánydöntés kitért arra is: ha valaki a diploma megszerzése után a közszférában – a közigazgatásban, az egészségügyben vagy az oktatási rendszerben – helyezkedik el, annak az állam fizeti ki a diákhitellel felvett képzési költséget. A kormányszóvivő múlt heti ígérete szerint olyan konstrukciót is kidolgoznak, amely a privát szektorba tartozó cégeknek adókedvezményt nyújt, ha alkalmazottaik diákhitelét visszafizetik. Persze ezek egyelőre csak ígéretek, és a fiatalok első, aggódó reakciói – mi van, ha a Diákhitel 2 kamata mégsem marad 2 százalék, vagy mi van, ha az állam mégsem teremti meg a munkáltató által támogatott visszafizetés rendszerét – súlyos a bizalmatlanságot jeleznek. Ami nem is csoda – nincs még öt éve, hogy a most kormányon lévő párt az úgynevezett szociális népszavazáson tandíjellenességgel és az esélyegyenlőség szlogenjével kampányolt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!