Baj lehet a nyugdíjplafon eltörlésével

A nyugdíjjárulék-plafont eltörlésével egy csapásra 51 milliárd forint bevételhez jut az állam, ám ennek lesznek következményei is. Ezzel a lépéssel ugyanis nemcsak az történik, hogy effektíve több járulék folyik be, hanem adott esetben több járadékot is kell fizetni,írja a Napi Gazdaság.

A nyugdíjjárulék-plafon eddig a nyugdíjszámításnál éppúgy számított, mint a járulékfizetésnél - az sem mellékes, hogy a plafon nem vonatkozott mindenre, a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a fennmaradó, 8,5 százalék egyéni járulékot a plafon felett is fizetni kellett.

A szociális hozzájárulási adó ugyanakkor papíron már nincs közvetlen kapcsolatban a járadékszolgáltatással, mint ahogyan a tb-járulék volt, az állam nem vállal kötelezettséget a nyugdíjfizetésre, csak épp nem módosítja a nyugdíjszolgáltatásról szóló törvényt, hanem fizeti a nyugdíjakat.

Eddig a plafonnak köszönhetően a nyugdíjaknak megvolt a felső határa: ez nagyjából 300 ezer forint. A nyugdíjminimum pedig az idén 28,5 ezer forint - de legyen ez is kerek, 30 ezer forint. Ez is elég jelentős eltérés, főleg azok számára, akik a kisebb értékhez közelítő járadékot kapnak.

A plafon eltörlésével azonban a járadéknak sem lesz plafonja. A javaslat szerint jövőre az általános számítási szabályok mellett 372 ezer forint havi átlagjövedelem felett csökkentett mértékben számítják be a bért a nyugdíj-kalkuláció során. Vagyis 372 ezer és 421 ezer forint között a bér 90 százalékát, 421 ezer forint felett pedig 80 százalékát. Az nem derült ki, hogy a 372 ezer már a nettó, vagyis a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló összeg vagy még csak a bruttó bér. Erre kevés támpontot ad a jogszabály, hiszen korábban nem volt ehhez hasonló degresszív számítás a rendszerben.

Ez a számítás a javaslat indoklása szerint fékező erővel bír, vagyis nem szállhatnának el a nyugdíjak. Ám ha csak az állami, kétmillió forintban maximált bruttó bérekből indulunk ki, akkor nagyjából egymillió forint lesz a nyugdíjszámítás alapja, az pedig 660 ezer forint havi nyugdíjat jelent. A versenyszférában pedig ennek a többszörösét is ki lehet adni bérben, vagyis csak kicsit fogja tompítani a degresszió a nyugdíjakat.

Ennek nemcsak társadalmi következményeivel kell szembenézni, vagyis azzal, hogy a minimumnyugdíj hússzorosát, de akár ötvenszeresét is elérheti egy-egy jó helyről nyugdíjba ment munkavállaló járadéka. Aki mellesleg ugyanúgy ingyen fog utazni, mint a minimálbérért nyugdíjat kapó társa.

A nyugdíjkasszát illetően ez komoly megterhelést jelenthet. Az csak az egyik probléma, hogy a kiadások jelentősen megnőhetnek. Emellett sokkal nehezebben lesz tervezhető az alrendszer, ami adott esetben sokkal jobban terheli a kasszát, mint amennyit spórolt az állam a plafon eltörlésével.

A salátatörvényben a degresszió mellett egyéb módosítások is vannak, amelyek követik a jogszabályváltozásokat. Így értelemszerűen a nyugdíjszámítás alapjának számító összeg kiszámolásánál figyelembe kell majd venni a szuperbruttó megjelenését és annak kivezetését egyaránt.