Így nem lesz államcsőd jövőre
További Gazdaság cikkek
- Áder János: Magyar kutatók hozhatnak áttörést a GDP felváltásában
- A kormány is tudta, hogy baj van ezen a területen, az adatok sokkolók
- A KSH szerint egyre jobban keresnek a magyarok – mutatjuk a számokat
- Itt a válság, amiről egyre többet beszélnek: egyszerre két csapás éri Európát
- Lázár János 600 milliárd forintos vasútépítési fejlesztésről számolt be
Az Államadósság Kezelő Központ hamarosan publikálja a jövő évi finanszírozással kapcsolatos terveket, amiből kiderül majd − legalábbis az elvek szintjén −, milyen stratégia mentén képzeli el a választásokig hátralévő adósságkezelést - írja a Napi.
Persze a tervek megvalósulása nem garantált, amire intő példa lehet az idei év, amikor is a teljes bruttó 4589 milliárd forintos tervezett kibocsátásnak 30 százalékát, vagyis mintegy 1437 milliárd forintot (év eleji árfolyamon 4,8 milliárd eurót) devizában tervezett volna bevonni az ÁKK, de ez végül nem jött össze. Helyette a forintkínálat növelésével és a felgyülemlett devizatartalékokból sikerült törleszteni a devizában jegyzett idei kötelezettségeket, ami egyelőre pozitív tapasztalatokhoz vezetett, például így sikerült elkerülni az IMF-megállapodást.
Ami a jövőt illeti, a stratégia még készül az adósságkezelőnél − erősítették meg a lapnak −, mindenesetre az eddigi folyamatokból és a kormány egyes intézkedéseiből kirajzolódnak a hosszú távú adósságfinanszírozással kapcsolatos kormányzati prioritások.
Javuló mutató
A stratégia középpontjában az adósság forintban történő megújítása áll, amivel a kormány egyik elsőrendű célját, az adósságszerkezeten belüli devizaarány csökkentését érheti el. A forintból kiváltott devizaadósság ezzel kapcsolatban pozitív eredményekhez vezetett, hiszen az idei évben − IMF-hitel megújítása híján − az év eleji 50 százalék körüli devizaarányt év végére 40 százalék közelébe sikerült csökkenteni.
A magas államadósság és a relatíve magas törlesztési költségek miatt a magyar állam forintban és devizában jegyzett tőke- és kamatrefinanszírozási igénye óriási. A portfolio.hu számításai szerint március végéig majdnem 2900 milliárd forintnyi lejáratot − nagyjából fele-fele arányban devizát és forintot − kell megújítani, egyelőre forintból.
Túl sok a külföldi
Ebből a szempontból jut szerep a külföldi befektetőknek is, akiket − az alacsony nemzetközi kamatkörnyezet miatt − szintén könnyű bevonzani a magas hozamot kínáló forintpiacra. Persze − főleg IMF-hitel nélkül − ehhez arra is szükség van, hogy a nemzetközi befektetők kockázati toleranciája a megfelelő szinten legyen. Ebből a szempontból az őszi jegybanki akciók segítik a magyar finanszírozást, hiszen a külföldiek kezében lévő forintalapú állampapír-állomány rekordszintre, 5000 milliárd forintra ugrott, amivel a tulajdonosi szerkezeten belüli arányuk is csúcson, 43 százalékon áll. Ez persze kockázatot is jelent, hiszen a külföldiek könnyebben tudják likvidálni forintbefektetéseiket, mint a hazai rezidensek, ráadásul köztudott, hogy a külföldi tulajdonosi kör erősen koncentrált, van olyan szereplő, amely egymaga az állomány 20 százalékán ül.
Szintén kockázatként jelentkezik, hogy a külföldiek nem a gazdaságpolitikába vetett bizalom, hanem a kecsegtető hozamok miatt szállnak be a forintpiacra, ami kiolvasható abból, hogy csak rövid távon finanszíroznak szívesen. Emiatt a külföldi kézben lévő állampapír-állomány átlagos hátralévő futamideje gyors ütemben rövidül, a két évvel ezelőtti 4,8 évről, idén 3,8-ra esett.
Kell a deviza is
A magas finanszírozási igény, a jelentős devizalejáratok és a várhatóan elmaradó IMF-hitel nélkül valószínűleg elkerülhetetlen lesz a próbálkozás devizaforrás bevonására. Ugyanis − mint arra az ÁKK vezetői is felhívták a figyelmet − a forintkínálatot sem lehet túlterhelni, mert könnyen olyan hozamkörnyezet alakul ki, ami viszont később finanszírozási gondokhoz vezethet. A piaci szereplők is számítanak jövőre devizakötvény-kibocsátásra − erősítették meg lapunknak.
A nemrég látott nagy hozamcsökkenés okai között a jó külpiaci hangulat mellett a várható devizakötvény-kibocsátást és a tovább csökkenő alapkamatot említik az Ersténél, hozzátéve: utóbbit a jó hangulatban hitelesnek fogadja most a piac, miközben a devizakibocsátással a kormány nagyon meg tudná könnyíteni a jövő évi adósságlejáratok refinanszírozását.
Az Equilor szakértői szerint jövőre, a nagy devizalejáratok miatt szükséges nem forint forrás bevonása is. A kormány pedig kezdetektől fogva jelezte, hogy az EU/IMF-hitelkeretet csak védőhálónak tekinti, lehívni viszont nem kívánja. Most persze már nagyon úgy tűnik, hogy nem is lesz megállapodás, de a jelen piaci környezetben kimondottan sikeres lehet a kibocsátás − teszik hozzá.
Az IMF-pénz árán?
Az árazással kapcsolatban várakozások az állami felügyelettel működő Eximbank hó eleji dollárkötvény-kibocsátása szolgálhat. A banknál 2 milliárd euró értékű nemzetközi kötvénykibocsátási programot indítottak, aminek keretében történt meg az első 500 millió dolláros 5 éves futamidejű értékpapír értékesítése, az eredetileg célzott 5,85 százalékos hozam helyett 5,75 százalékos hozamon.
Az állampapírhozamok jellemzően a megfelelő referenciájú vállalati kötvényhozamok alatt 150−200 bázisponttal szoktak mozogni. A 2020-as lejáratú dollárkötvényünk másodpiaci referenciahozama jelenleg valamivel 4,8 százalék alatt van, míg a 3 éves lejáratú dollárkötvényé 3,6 százalék alatt. Vagyis jelen piaci körülmények között kijelenthető, hogy egy 5 éves lejáratú dollárkötvényt nem lenne nehéz a 2008-as IMF-hitel 4,5 százalékos kamatozásához közeli hozamszinten kibocsátani. Piaci becslések szerint jövőre − a kifutó előző IMF-hitel miatt − olyan 6 milliárd euró körüli devizamegújítás lesz esedékes.
A felvázolt stratégiából kiindulva valószínűleg kedvező forintpiaci környezetben ennek egy részét továbbra is forintból próbálhatja meg kiváltani az ÁKK, vagyis a teljes devizabevonás ennél kisebb lehet. Ugyanakkor − mondják elemzők − 2-3 milliárd euró alatt nem érdemes road show-t indítani, mert ez az a határ, ami megüti a nagy intézményi befektetők ingerküszöbét.