Százezrekért is vehet házat

„Míg a legolcsóbb kis faluban átlagosan 25 ezer forint alatti négyzetméteráron cseréltek gazdát az ingatlanok, addig a budai vár legfelkapottabb körzetében közel 700 ezer forintos négyzetméteráron értékesítették a lakásokat” – emelte ki a végleteket Kosztolánczy György, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója az OTP által kiadott közleményben. A bank friss lakóingatlanos értéktérképe szerint a legdrágább megyeszékhely Debrecen, míg a legdrágább megye Somogy volt az idén, utóbbi árait a Balaton-parti eladások húzták fel.

Az országos ingatlanközvetítő-hálózat eladásai is rendkívül széles ársávban mozogtak. „A legolcsóbb általunk értékesített ingatlan 188 ezer forintért kelt el a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Fegyverneken” – mondta Kosztolánczy György. A jelenlegi piaci helyzetben is van kereslet a jó lakások iránt, ezt bizonyítja, hogy az egyik győri lakásukat a meghirdetés másnapján már el tudták adni.

Települési – illetve a fővárosban kerületi – szinten egyébként a legmagasabb és legalacsonyabb átlagár között döbbenetes volt a különbség. A legolcsóbb helyen négyzetméterenként 25 000 forint egy lakás, míg Budán van olyan városrész, ahol hétszázezer forint ugyanez az átlagár. Vagyis előbbi helyen egy átlagos száz négyzetméteres családi ház kijön annyiból, amennyiből a legdrágább környéken egy átlagos 3 négyzetmétert, egy komfortosabb vécényi helyet lehet venni.

Jelentős a különbség a magyarországi megyék átlagárai közt, a listavezető Somogy, illetve a rangsor utolsó helyére került Nógrád között például két és félszeres. Megfigyelhető, hogy nyugatról kelet felé haladva jellemzően csökkennek az ingatlanárak, de emellett egy-egy helyi tényező jelentősen befolyásolhatja az átlagos árszintet. Somogyban a Balaton-parton értékesített – nagyrészt új építésű ingatlanok miatt igen magas volt az átlagár, miközben Belső-Somogy településein országos összehasonlításban is alacsony áron kelnek el az ingatlanok.

Megyei szinten leginkább Tolnában, Vasban és Békésben nőttek az árak, de az emelkedések itt is csak 5 százalék körül voltak.

Egy-egy nagyváros ingatlanpiacát jelentősen befolyásolhatja a helyi gazdaság és ipar „állapota”: a három legdrágább megyeszékhely közül kettőben, Győrben és Kecskeméten is egyértelműen az elmúlt időszak autóipari beruházásai magyarázzák a magas, és továbbra is folyamatosan emelkedő ingatlanárakat. Az sem meglepetés, hogy a legdrágább megyeszékhely az ország második legnépesebb városa, Debrecen. A legolcsóbb megyeszékhelyek az ország északkeleti régiójában találhatók.

A fővárosban a Rózsadomb és a Havanna lakótelep jelenti a két végletet az ár szempontjából, de már az egyes kerületek összesített árait nézve is jelentős különbségekkel találkozhatunk. Továbbra is látszik, hogy a budai hegyvidék és a szűk belváros a legdrágább, míg a peremkerületekben lehet a legolcsóbban ingatlanhoz jutni.

A fajlagos árat vizsgálva 361 ezer forinttal továbbra is a II. kerület a legdrágább, amelyet a XII., majd az V. kerület követ (336 ezer, illetve 334 ezer forint négyzetméterenként). Ingatlant a legolcsóbban a XXI. kerületben vehetünk: itt 163 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Kerületi bontásban Csepelt a XV. (167 ezer forint), majd a XVII. kerület (179 ezer forint) követi.

Míg kerületi bontásban nagyjából kétszeres az árkülönbség a legolcsóbb és a legdrágább között, ennél jóval nagyobb differenciával találkozhatunk, ha az irányítószám-körzetek szintjén vizsgálódunk. A budai vár legelőkelőbb részén például több mint négy és félszer annyit fizettek egy lakás négyzetméteréért, mint az egyik legolcsóbbnak számító Havanna lakótelepen. Általánosságban megállapítható, hogy a lakótelepi körzetekben a legnyomottabbak az árak, olvasható az OTP közleményében.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!