Most már bármikor csődbe mehet a Mal

A kormány, amely szeptemberben stratégiailag kiemelt jelentőségű céggé nyilvánította a Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-t, a Magyar Közlönyben legutóbb megjelent rendeletével a cég kiemelt szerepét megerősítő szabályokról intézkedett.

A stratégiailag kiemelt jelentőség a csődtörvény szerint azt jelenti, hogy a cég adósságainak rendezéséhez, a hitelezőkkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy pedig kiemelt gazdaságpolitikai érdek, hogy a felszámolás gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék.

A kormány most azt rendelte el, hogy a csődtörvény további három paragrafusát is alkalmazni kelljen a Malra. Ezek azt rögzítik, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet - vagy az általa működtetett létesítmények - nemzetbiztonsági védelem alá esnek, továbbá, hogy a társaság honvédelmi, rendvédelmi, haditechnikai, energiaellátási szempontból nemzetközi vagy országos jelentőségű, illetve a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást lát el.

A kormány azért erősítette meg a Mal stratégiai jelentőségét, mert a veszteséges gazdálkodást eredményező okok miatt a vagyonhiány előreláthatólag nem szüntethető meg, a veszteségek halmozódása nem állítható meg, a gazdálkodó szervezet - megmentési céllal - tulajdonosi vagy állami támogatásban nem részesíthető. Ugyanakkor közérdek fűződik a gazdálkodó szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítéséhez.

Az ilyen cégeknél minden esetben az állami felszámoló jár el. Ez korábban a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. volt, de a stratégiailag kiemelt cégekre az állam megalapította a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t. A kiemelt stratégiai fontosságú cégek esetében a felszámolónak lehetőleg egyben kell eladnia a cég vagyonát, hogy  a vevő tovább működtesse.

A csődtörvénynek ez a passzusa idén lépett hatályba. Azóta több olyan vállalat felszámolása is elkezdődött, amelyet korábban stratégiailag kiemelt céggé minősítettek. Ez történt februárban a Malévval – néhány nappal a kormánydöntés után –, nyáron a székesfehérvári fűtőerőművel, majd a gyulai és a kapuvári húsgyárakkal is.