Jövőre hatnapos karácsony lesz

Kedvébe jár mostanában a magyaroknak az 1585 áprilisában elhunyt XIII. Gergely pápa: a nevéhez fűződő naptárreformnak köszönhetően idén rekord mennyiségű hosszú hétvégénk volt. Az évet ráadásul úgy zárhatjuk, hogy az utolsó tizenegy napból – részben munkanap-áthelyezéseknek köszönhetően – kilencet pihenéssel tölthettünk.

A helyzet jövőre részben még jobb lesz. Ugyanis az összes elképzelhető ünnepnapunk munkanapra esik majd, kezdve a keddi január 1-jétől és befejezve a csütörtöki december 26-tal. Összesen nyolc olyan ünnepnap van, ami fix dátumú – január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1., december 25-26. –, míg további kettő, a húsvét- és a pünkösdhétfő értelemszerűen mindig hétfőre esik. Vagyis jövőre tíz nap plusz szabadságot nyerünk a naptárnak köszönhetően. Ilyen jól legközelebb majd 2018-ban fogunk járni, de addig lesznek sovány éveink, például 2016-ban a nyolc fix dátumú ünnep fele hétvégén lesz majd.

Évszám	Hétköznapra eső ünnepnapok
2000200120022003200420052006200720082009201020112012201320142015201620172018201920202021202220232024202520262027202820292030

További jó hír, hogy az év vége a mostanihoz hasonló, bár attól kissé elmaradó intenzitású pihenésdömpinget ígér. A 2013-as munkanapok áthelyezéséről szóló miniszteri rendelet szerint az alapban kétnapos ünnepnek számító karácsony legközelebb rekord hosszúságúra nyúlik. A szerda-csütörtöki december 25-26-a előtti, keddi 24-ét és az azt követő pénteki december 27-ét is ledolgozzuk, vagyis 24-től december 29-ig, vasárnapig összesen hat napot lehetünk otthon. Igaz, ezt követően egynapos lesz az újévi ünneplés az idei néggyel szemben, 2014 ugyanis szerdán kezdődik majd.

A hatnapos karácsonyt két decemberi szombaton, december 7-én és 21-én kell majd ledolgoznunk. Ezeken kívül egyetlen szombati munkanapunk lesz, a keddi augusztus 20-a előtti hétfőt augusztus 24-én, szombaton dolgozzuk le.

Ez egyben azt is jelenti, hogy míg idén a vdéki szállodák nagy örömére zsúfolt volt a naptár a négynapos ünnepekkel, jövőre sokkal kevesebb meghosszabbított hétvégén lesz. Négynapos csak ez az egy augusztusi lesz, háromnaposat a pénteki március 15-e, az ezúttal igen korai, április elsejei húsvét, a májusi pünkösd és a pénteki november elseje jelent majd.

Közgazdászok szerint egyébként az ünnepnapok hatása nemigen látszik a gazdaság teljesítményén. A fideszes Kósa Lajos nemrég azt mondta, hogy a hosszú hétvégék miatt a magyar gazdaság teljesítménye körülbelül 0,4 százalékkal volt kisebb – egyszerűen azért, mert az ezeket kiváltó szombati munkanapokon a gazdaság teljesítménye körülbelül a megszokott fele alatt van.

Mivel jövőre az idei hattal szemben csak három ledolgozós szombat lesz, a kósai elmélet szerint ez a gazdasági növekedést 0,2 százalékkal veti vissza. Igaz, olyankor, amikor nulla egész néhány százalékos bővülésről van szó, akár egy-egy munkanap vagy munkanap-áthelyezés is befolyásolhatja, bekövetkezik-e a Matolcsy György által 2010 vége óta látott és várt növekedési fordulat, és ha igen, milyen mértékű lesz az. A kisebbik kormánypárt, a KDNP egyébként az elmúlt években inkább a további szabadnapok mellett kardoskodott. Tavaly novemberben Pálffy István kezdeményezte, hogy munkaszüneti nap legyen december 24-én is, és a párt korábban már javasolta nagypéntek és Mária mennybemenetelének munkaszüneti nappá nyilvánítását is; végül egyik sem kapta meg a támogatást a törvényhozásban.