Amikor nincs miből, akkor spórol a magyar

Fiatalon hitelt veszünk fel a tandíjra, lakásra, autóra, majd ahogy egyre többet keresünk, ezeket visszafizetjük, és elkezdünk félretenni – ezt feltételezik a gazdasági modellek, és első hallásra logikusnak is tűnhetne az elképzelés. Különösen annak fényében, hogy a nyugdíjba vonulás után jellemzően nagyot esik a jövedelem, így ehhez közeledve többet kellene megtakarítani ahhoz, hogy később ne kelljen a korábbinál kevesebb pénzből élni.

Itthon azonban több felmérés szerint is éppen fordított a helyzet: a fiatalabbak többet tesznek félre a fizetésükből.  A CIB Bank majdnem 100 ezer ügyfelének adataiból készült elemzése szerint a 45 év alattiak nem csak többet, de gyakrabban is tesznek félre.

Nem hízik a malac

Míg az elvileg jobban kereső 46-55 éves korosztály átlagosan havonta alig több mint 15 ezer forintot takarít meg, addig ez az összeg a 36-45 évesek körében megközelíti a 23 ezer forintot, és a 27-35 évesek esetében is meghaladja a 21 500 forintot.

Bár a megtakarítások gyakoriságában a nyugdíjas korúak vezetnek, a legjobban kereső korosztály itt is elmarad a fiataloktól: míg a húszas éveik végén – harmincas éveik elején járók átlagosan 3,2-szer tettek félre egy év alatt 10 ezer forintnál nagyobb összeget, addig a 36-45 év közöttiek mindössze 2,74-szer takarítottak meg ennyi pénzt évente.

Stabil nyugdíjasok

A nyugdíjasok nem csak gyakrabban, de rendszeresebben is tesznek félre mindenki másnál – igaz, kisebb összegeket, havonta átlagosan kevesebb mint 10 ezer forintot.

A rendszeres megtakarítók arányában toronymagasan vezetnek, a 66 év felettiek 19, a 76 év felettieknek pedig több mint 21 százaléka tett félre az év minden hónapjában legalább 10 ezer forintot – ez az arány pedig majdnem duplája az aktív korosztályénak, ahol a rendszeres megtakarítók aránya a 13 százalékot sem éri el.

Változó kor

Korábban hasonló következtetésekre jutott a fiatalok kiugró megtakarítási hajlandóságával kapcsolatban a Marketing Centrum egy 2008-as felmérése is. Az akkor megkérdezettek harmada semeddig nem tudott volna megélni a megtakarításaiból, 27 százalékuknak néhány hónapnyi megtakarítása volt, és mindössze tizedük tudott volna fél évig élni újabb bevételek nélkül annak ellenére, hogy a megkérdezettek 48 százaléka saját bevallása szerint félre tudott volna tenni havi 5-10 ezer forintot – ha akart volna.

A fiatalok körében azonban az idősebbeknél jóval magasabb volt a megtakarítási hajlandóság, annak ellenére, hogy kevesebbet kerestek. A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy ezért nagyrészt a változó attitűdök felelősek: a fiatalok másként gondolkodnak a pénzügyekről mint a szüleik, mások a fogyasztási szokásaik, és magasabb a vállalkozó kedvük.

Máshol is ez van

Ráadásul az elemzés szerint nem is csak Magyarországra jellemző ez a különbség a korosztályok között: Nagy-Britanniában egy 2005-ös felmérés szerint a fiatalok jobb megtakarítók voltak mint a szüleik, a 25-34 éves korosztály 63 százaléka takarékoskodott rendszeresen, és átlagosan a fizetése 8,58 százalékát tette félre, miközben az 55-64 éves korosztálynak csupán csak a 48 százaléka tett félre rendszeresen a havi fizetéséből.